Új fejezet nyílik a hazai ingatlanpiacon: komoly veszteség érheti azt, aki most így bérel lakást

Hamarosan indul a nyári diák-albérleti szezon, hiszen a felvételi ponthatárok kihirdetésével eldől, hogy ki melyik egyetemen és melyik városban folytathatja felsőfokú tanulmányait. Ez az időszak várhatóan idén is nagy kereslet-növekedést generál majd az egyetemvárosok albérletpiacán.

A fővárosban a téglalakások havi bérleti díja 262 ezer forintra emelkedett az év első hat hónapjában, ami 11,3 százalékkal magasabb, mint a tavalyi éves átlag. Ezzel szemben a legnagyobb vidéki városokban átlagosan 158 ezer forintért bérelhettek lakást a diákok, ami viszont 5,6 százalékkal alacsonyabb az előző év átlagértékénél. „Az ellentmondás elsősorban a tavalyi drasztikus áremelkedés korrekciójának tudható be, hiszen akkor éves szinten 33 százalékkal nőttek a legnagyobb vidéki városokban az albérletárak” – árnyalta a piac folyamatait Kosztolánczy György. Az Otthon Centrum vezérigazgatója elmondta, hogy a korlátozott kollégiumi férőhelyszám miatt várhatóan idén is megrohamozzák a diákok az albérletpiacot.

Az idei bérbeadások alapján a budapesti VI. kerületben a legdrágább egy bérlemény, itt 354 ezer forintos havi díj az átlagérték. Nem sokkal maradt le a listavezető belvárostól a II. kerület (335 ezer) és az V. kerület (316 ezer forint), ám az egyetemistáknak ezek a városrészek kevésbé jelentenek opciót. Kedvező hír számukra, hogy a legtöbb budai és belvárosi kerület ennél mérsékeltebb árazású, ugyanakkor nem árt alaposan tájékozódni, mert a kerületek között jelentős árdifferencia mutatkozik.

A népszerű XIII. kerület (284 ezer) és III. kerület (275 ezer forint) szintén nem olcsó, de az egyetemek közelében elhelyezkedő XI., és vele szemben elterülő IX. kerület ennél már kedvezőbb árfekvésű (238 ezer forint). Az átlagos havi bérleti díj pedig a VII. és VIII. kerületben még ennél is olcsóbb (215 ezer forint). A szakember kiemelte, hogy a legtöbb kerületben egy év alatt jellemzően 5-20 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, azonban jó hír az egyetemistáknak, hogy a IX. és XI. kerületben egyaránt a tavalyi árszint az irányadó idén is.

„Ugyanakkor az egyetemisták körében fontos mérlegelési szempont, hogy egyedül vagy a barátaikkal együtt szeretnének-e lakást bérelni” – jegyezte meg Kosztolánczy György. Mint mondta, érdemes alaposan megfontolni a döntést, mivel a több szobás bérlemény mindig drágább, de a bérleti díjat felezve, esetleg harmadolva sokat lehet spórolni ezzel a megoldással. A fővárosban az egyszobás lakásokért átlagosan 178 ezer forintot kérnek havonta, míg a kétszobásokért 234 ezret, a háromszobásokért 331 ezer forintot kell fizetni. A piaci trendek azonban kevésbé kedveznek a diákoknak: idén a kisebb lakások drágultak nagyobb mértékben, így az egyszobás lakások esetében 17,5 százalékos áremelkedés áll szemben a két és három szobások 7,5 százalékos árnövekedésével.

A vidéki egyetemvárosok között is markáns különbségeket mért az Otthon Centrum: Debrecen 210 ezer forinttal a legdrágább, míg Szeged 145 ezerrel, Miskolc 130 ezerrel, Pécs 120 ezer forinttal jelentősen olcsóbb, utóbbi nagyjából a fővárosi árszint fele.

Természetesen a bérlemények szobaszáma a vidéki egyetemvárosokban is ármeghatározó tényező és ebből fakadóan itt is kérdés lehet a külön vagy együtt bérlés lehetősége. Az árkülönbség ugyanakkor a fővárosinál kisebb: a garzonok átlagára 100 ezer, a két szobásoké 140 ezer, a háromszobásoké 200 ezer forint körül alakult az év első hat hónapjában.

De nem csak a közös bérléssel, hanem a panellakás választásával is lehet a bérleti díjon spórolni – vetette fel Kosztolánczy György, aki kiemelte: Budapesten és a vidéki városokban egyaránt olcsóbbak a tégla lakásoknál a házgyári technikával épült bérlemények, és minél nagyobb lakásról van szó, annál jelentősebb az árelőny. A panellakások bérleti díja főváros szerte 180-200 ezer forint között mozgott idén, míg a vidéki városokban 130 ezer forint volt az átlag. A garzonokhoz ennél kedvezőbb áron juthatnak a diákok: a három-, négyszobások drágábbak, de a fővárosi átlaguk 230 ezer forint, ami kereken 100 ezer forinttal kedvezőbb a tégla lakásokénál, míg a vidéki városok esetében 70 ezer forint a differencia.

Mi alapján választanak a fiatalok az elérhető diákszámla-konstrukciók közül?

Sokan az egyetemi tanulmányaik megkezdésével párhuzamosan nyitják meg első lakossági folyószámlájukat, ezért a pénzintézetek rendkívül kedvező ajánlatokat kínálnak az új ügyfeleknek. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy milyen szempontok alapján választanak a családok és a fiatalok az elérhető diákszámla-konstrukciók közül. 

Create your own user feedback survey