Bárkinél beválik ez az ősrégi rezsitrükk: szinte azonnal lezúzza a számlát, teljesen legális

Egyelőre azon kívül, hogy lapoztunk a naptárban nem sok változást tapasztalhattunk az évszakváltással. Az oktatási intézmények küzdenek a hőséggel, a felforrósodott épületekben rövidített órákkal, kültérre szervezett tanórákkal próbálnak javítani a helyzeten. Később kezdődik az ősz, enyhébb a tél, elviselhetetlen a nyári kánikula. A szakértők kongatják a vészharangokat és egyre több jel utal arra, hogy évről évre erősödnek a klímaváltozás hatásai.

2024 eltelt nyolc hónapja közül mindegyik hónap középhőmérséklete magasabb volt a sokévi (1991-2020) havi átlagértéknél. A legnagyobb pozitív eltérések a téli (például február +6,9 fok) és nyári (például július +3,0 fok) hónapokban fordultak elő”

-mondta el a Pénzcentrum kérdésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

A magas hőmérsékleten túl a szárazság és a csapadékhiány is komoly problémát jelent. Az OVF adatai szerint 2024 január és augusztus közötti időszak csapadékösszegének országos területi átlagértéke mintegy 25 százalékkal maradt el a sokévi (1991-2020) időszakos átlagértékétől, vagyis országos viszonylatban 25 százalékkal kevesebb csapadék hullott.

A csapadék tér- és időbeli eloszlása nem volt egyenletes. Tél végén, tavasz elején országos viszonylatban jelentős csapadékhiány alakult ki (februárban 56 százalékkal, márciusban 33 százalékkal, áprilisban 8 százalékkal hullott kevesebb csapadék), melyet a tavasz végi, nyár eleji csapadéktöbblet nem tudott pótolni. Júliusban és augusztusban folytatódott a sokévi átlagnál melegebb és szárazabb időjárás. Júliusban 66 százalékkal, míg augusztusban 59 százalékkal hullott kevesebb csapadék. Az elmúlt 8 hónapban a legjelentősebb csapadékhiány a Dunántúli-dombság és a Dél-alföldi tájegységeinken alakult ki”

– részletezték és hozzáfűzték, hogy összességében az átlagosnál melegebb időjárás következtében a fokozódó párolgás, valamint a jelentősen szárazabb időjárás kedvezőtlenül hatott vízkészleteinkre, a talajok vízháztartási állapota az elmúlt hónapokban folyamatosan romlott.

Júliusban írtunk róla, hogy a Balaton és a Velencei-tó vízszintje is jelentősen csökkent a csapadékhiány miatt. A legfrissebb mérési eredmények alapján a Balaton vízszintje 2024. szeptember 5-én, 89 centiméter. A vízállás augusztus 16-án pedig még közel 10 centiméterrel volt magasabb: 98 centiméter.

Az Időkép szerint hétvégén, jövő hét elején érkezhet elszórtan zápor, zivatar, enyhülés, de a több hónapos szárazság és a másod, illetve harmadfokú tartós hőségriasztások után intenzív esős időszakra lesz szükség.

Jelenleg 23 vízhiánykezelő körzetben II. fokú és 9 vízhiánykezelő körzetben III. fokú vízhiány elleni készültségi fokozat van elrendelve, azaz összesen 32 vízhiánykezelő körzetben áll fenn valamilyen fokú vízhiány elleni készültség. A fokozatok 8 vízügyi igazgatóság területét érintik (Közép-Duna-völgyi, Közép-dunántúli, Dél-dunántúli, Felső-Tisza-vidéki, Tiszántúli, Közép-Tisza-vidéki, Alsó-Tisza-vidéki és Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságok)”

– mondta az OVF.

Hangsúlyozták, hogy a vízügyi igazgatóságok a vízhiány elleni védekezés keretében többek között vízfolyási akadályok eltávolítását, szivattyús vízpótlást, vízmennyiségi méréseket, vízminőség ellenőrzését végzik, illetve a lehetőségekhez mérten vízvisszatartást, vízszintemelést, rendszerek közötti vízátvezetést végeznek.

A lakosságot a helyi szolgáltatók a tudatos vízhasználatra bíztatják, illetve több területen arra kérték a lakókat, hogy ne öntözzenek és ne töltsék medencéiket a legmelegebb időszakban az ivóvíz hálózatról. Idén már júliusban vízhiányra figyelmeztetett 23 települést a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV Zrt.). A harmadfokú hőségriadó és a tartós szárazság miatt felhívták a figyelmet az átgondolt vízfogyasztás jelentőségére.

Mit tehetünk?

A vízhiányt egyre gyakrabban nem csak az esetlegesen bevezetett tiltásokból érzékeli a lakosság. Többen számolnak be szolgáltatás kimaradásról, nyomáscsökkenésről is a legforróbb hónapokban. A vízgazdaságos életmóddal optimalizálható a vízhasználat és minimálisra csökkenthető a vízpazarlás.

Ez a gyakorlatban jelentheti a hétköznapi életbe beilleszthető új szokások bevezetését, illetve olyan víztakarékos technológiák alkalmazását, mint például az esővíz újrafelhasználását, helyi tározók, ciszternák létesítését, kútfúrást. Ezekkel a megoldásokkal egyénileg is fel tudunk készülni az aszályos időszakra és közben akár a vízszámlánkon is jelentős összegeket spórolhatunk meg.

A rezsicsökkentő esővíz

Az esővíztározók telepítése jó megoldás lehet, hiszen ezek a tartályok egyszerre védenek az esetleges villámárvizektől és gyűjtik az esővizet, amely például később felhasználható öntözésre, autómosásra, wc öblítésre is. Az esővízgyűjtő használatával, így csökkenthető a hálózati víz felhasználás, amelynek köszönhetően nemcsak a pénztárcánkat kímélhetjük meg, hanem a környezetünket is. A komolyabb, professzionális rendszerekkel az összegyűjtött esővíz tisztítására is van lehetőség, ezáltal a víz akár háztartási célokra is hasznosítható lehet, például főzésre, zuhanyzásra, mosásra, mosogatásra, ivóvízként.

Hatalmas előnye az esővíztározóknak, hogy rugalmasabbá, kényelmesebbé tehetik a mindennapokat, hiszen a háztartás kevésbé függ a közmű szolgáltatótól. A visszagyűjtött vizet használva, nem jelent problémát az ingadozó víznyomás vagy éppen a szolgáltatás kimaradás sem.

A rendszer bármikor kiépíthető, de a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb módja, ha már az ingatlan építésekor be van tervezve és időben kialakítva az esővízgyűjtő. Egy professzionális rendszer ára jóval borsosabb lehet, így a megtérülés is hosszabb idő. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a tisztított esővizet jóval szélesebb körben tudjuk felhasználni, így a megtakarítás is nagyobb mértékű lehet.

Az árazás a különböző igényektől, beépített részegységektől függ például, hogy mekkora a tartály, be kell-e vezetni a házba, tisztítva lesz-e a víz, vagy csak kerti használatra kell. A felszíni tartályok olcsóbbak: ezeknél a típusoknál már pár százezer forintért is telepíthető az esővízgyűjtő. A felszín alatti tározóknál több milliós tételekről van szó, hiszen a kiépítés is több földmunkával, nagyobb beavatkozással jár.

Miből telhet a vízgyűjtésre?

Ahogy a szigetelések, nyílászáró cserék, korszerűsítések esetében, úgy az esővízgyűjtőknél is megéri figyelni az aktuális pályázati kiírásokat, támogatási lehetőségeket. Debrecenben ingyenes vízgyűjtőket lehetett igényelni. A program keretében a város 5500 darab esővízgyűjtő hordót biztosított a debrecenieknek.

De Budapesten is írtak ki pályázatot például a XIII. kerületben, amellyel a kertes házban élő magánszemélyeknek, a társasházi lakóközösségeknek és a lakásszövetkezeteknek biztosítottak támogatást 200 000 forintig esővízgyűjtő tartályokra vagy tömlőkocsira szerelt öntözőtömlőkre.

Ha éppen nincs megfelelő pályázati lehetőség, akkor finanszírozható az esővízgyűjtő rendszer önerő felhasználásával, különböző megtakarításokból, banki hitelből például szabad felhasználású személyi kölcsönből, állami támogatásokból (lakásfelújítási támogatások, CSOK) vagy ezek kombinálásával.