Az ukrán háború csak a kezdet? Csúnya világ jön, ha Magyarország régi barátja is atomfegyverkezni kezd

A világ egyre kiszámíthatatlanabbá válik: gazdasági válságok, geopolitikai feszültségek, a klímaváltozás és  különböző technológiai átalakulások formálják mindennapjainkat. Ebben a bizonytalanságban egyre többen keresnek válaszokat arra, mit tartogat a jövő.

Nem ez az első alkalom, hogy a jövőkutatással foglalkozunk, korábban Rab Árpáddal készítettünk interjút, ekkor főként a mesterséges intelligencia állt a fókuszban. A szakember szerint a generatív rendszerek fejlődésének sok haszonélvezője és kárvallotja is lesz, ám abban biztos, hogy a jövő meghatározó kérdése lesz ez az új technológia. Ő egyébként a Pénzcentrum videóblogjában, a CashTag-ben is megszólalt ebben a témában.

Egy másik cikkünkben pedig a prepperekkel foglalkoztunk, akik például életvitelszerűen készülnek egy általuk feltételezett krízishelyzetre. De vajon mi vár még ránk az elkövetkezendő évtizedekben a technológia szélsebes fejlődésén kívül? A jövőkutatás az effajta kérdések megválaszolásában is segítséget nyújt azáltal, hogy mérlegeli a jelen meghatározónak tűnő történéseit, és megpróbálja előrevetíteni a hozzá kapcsolódó változások kimeneteleit. Így sokaknak segítséget nyújthat a jövő kihívásaira való felkészülésben. Cikkünkben Kánai András jövőkutatóval beszélgettünk a témáról.

Miről is szól a jövőkutatás?

Kánai András szerint a jövőkutatás két részből áll: egyrészt a megfigyelésből, másrészt pedig a szcenáriók, azaz a jövő forgatókönyveinek elkészítéséből.

A szakember a munkafolyamatról így nyilatkozott:

Az első rész lényege, hogy kialakulóban lévő és/vagy már kialakult trendek egymásra hatását figyelem, ez rengeteg olvasást, elemzést kívánó feladat. A második részében - felhasználva kreatív múltamat és jelenemet - olyan forgatókönyveket vázolok fel, amelyek elképzelhető, lehetséges jövőképeket mutatnak be egy-egy témakör kapcsán.

Ezekre a kutató néhány példával is szolgált:

Ha például feltesszük, hogy az eddigi trendek alapján tabletta formájában is meglesz a biztonságos, hatékony fogyást elősegítő gyógyszer (Ozempic és társai), akkor érdemes elképzelni, hogy ez a tény hogyan befolyásolhatja a jövő étkezését, ételeit, szabadidős tevékenységeit, diétáit, vagyis a modern ember életmódját. Vagy ha tényleg elterjednek az AI-jal (mesterséges intelligenciával) működő személyi asszisztensek, az hogyan változtatja meg a munkánkat, a kapcsolatainkat, lényegében minket. Természetesen egy-egy ember a jövőnek csak egy kis szeletét tudja  feldolgozni, és a gyors változások világában több a váratlan esemény, tényező is.

Így alakul át a gazdaság 2050-re

Ehhez az újszerű tudományághoz talán néhányan kétkedően állhatnak hozzá, ám külföldön vaskos tanulmányokat szentelnek már ennek a kérdésnek. 2017-ben a PWC kutatása ezekben a pontokban foglalta össze a legfontosabb változásokat:

• A világgazdaság mérete 2050-re több mint kétszeresére nőhet, messze meghaladva a népességnövekedést, köszönhetően a technológia vezérelte termelékenységnövekedésnek.
• A feltörekvő piacok (E7) átlagosan kétszer olyan gyorsan növekedhetnek, mint a fejlett gazdaságok (G7).
• Ennek eredményeként 2050-re a világ hét legnagyobb gazdaságából hat várhatóan feltörekvő gazdaság lesz, élükön Kína (1. hely), India (2. hely) és Indonézia (4. hely) áll majd.
• Az Egyesült Államok a globális GDP rangsorban a harmadik helyre eshet vissza, míg az EU27-ek részesedése a világ GDP-jéből 2050-re 10% alá csökkenhet.
• Az Egyesült Királyság 2050-re a 10. helyre eshet vissza, Franciaország kikerülhet a top 10-ből, Olaszország pedig a top 20-ból, ahogy gyorsabban növekvő feltörekvő gazdaságok, mint Mexikó, Törökország és Vietnam, megelőzik őket.
• A feltörekvő gazdaságoknak jelentősen javítaniuk kell intézményeiken és infrastruktúrájukon, ha ki akarják aknázni hosszú távú növekedési potenciáljukat.

Volt már pár sikeres magyar "jóslat" is

Ezek közül Kánai alapvetően a COVID utáni évek és a csaknem száz évvel azelőtti helyzet párhuzamát emelné ki.

Az volt a tézisem, hogy hasonlóan az akkori helyzethez, ebben a helyzetben is egy technológiai robbanás küszöbén álltunk, ezt a társadalmi változások egészítik ki, nagyobb mértékben és nagyobb sebességgel, mint korábban bármikor.  Idén egy amerikai pénzügyi menedzser ugyanerre a feltételezésre jutott, és adatokkal alá is támaszotta érvelését.

- mondta el.

Ezek lehetnek a jövőben a legfontosabb kihívások

Azt talán már mindenki érzi, hogy mik azok a jelenleg is súlyos problémák, amik a jövőben még nagyobb kihívások elé állíthatják az emberiséget. Nemrég írtunk a klímaváltozás jövőbeli gazdasági hatásairól, amik brutálisan megnyírbálhatják a globális GDP-t. De volt már szó a Pénzcentrumon a demográfiai válságról is, amely Magyarországot különösen nagy mértékben sújtja. A világ számos részén elöregedő népesség, a csökkenő születésszám és a fiatalok kivándorlása komoly gazdasági és társadalmi problémákat okoz.

Kánai András szerint a jövőben egyre nagyobb társadalmi problémává válhat a lakhatási és megélhetési válság is. Szerinte

különösen a Z generáció biztos munkahelyhez és lakáshoz történő hozzájutása számít súlyos problémának, amely egy civilizációkon átívelő, nem csak nyugati jelenség.

A szakember szerint emellett fontos lenne a szemléletváltás is. A legtöbb fejlődni valónk talán a kooperáció területén van. Mint mondta:

Úgy vagyunk szocializálva, hogy inkább a rossz híreket halljuk meg, miközben az emberiség soha nem látott pozitív változás előtt áll (a biotechnológia fejlődése miatt, de más területeken is). Vissza kell nyernünk emellett az együttműködési készségünket és vágyunkat, amely nehéz, hiszen új hidegháború zajlik épp. Ha jól kooperálunk, a többi probléma is legyűrhető.

Ellenség vagy barát a technológia?

Ami a kérdés technológiai oldalát illeti, Kánai András inkább techno-optimista hozzáállást vall magáénak:

Személy szerint remélem, hogy a nagy nyelvi rendszerek és a generatív mesterséges intelligencia fejlődése továbbtart, illetve, ahogy említettem, a biotechnológiai, gyógyászati kutatások eredményeit is egyre növekvő mértékben élvezni fogjuk. Ez a kettő gyökeresen megváltoztathatja az életünket, szerintem inkább jobb, mint rosszabb irányban.

- fogalmazott.

A mesterséges intelligenciától ezért a kutató szerint nem félni kell, hanem megismerni, és felhasználni. Ez szerepet kaphat az egyének gazdasági kilátásainak tervezésében is. Szerinte mindenki számára elkerülhetetlen az információk begyűjtése és elemzése.

Lehet, hogy mindenkinek botcsinálta jövőkutatóvá kell válnia? Nem tudom. Annyi azonban biztos, hogy azt kell megnéznünk: a saját foglalkozási területünket befolyásolhatja-e például az AI megjelenése? Mennyiben vagyok biztonságban a jelenlegi tudásszintemmel? Hogyan befolyásolja a technológia a mindennapi életemet?

- tette fel a költői kérdéseket.

Ugyanakkor a Pénzcentrumon nemrég megírtuk, hogy sok területen épp a technológia fejlődése tehet tömegeket munkanélkülivé - ezért nem biztos, hogy az említett alkalmazkodási folyamatok mindenki számára elérhetőek lesznek.

Egyre gyakrabban kell majd tartani a háborúktól

Nem mehettünk el szó nélkül a jelenleg zajló háborúk mellett sem, egészen pontosan azt firtattuk, a közelmúltban elindult folyamatoknak milyen hosszútávú következményei lehetnek. A jövőkutató szerint

Világosan látható, hogy a világ jelentősebb, nem kötelező sorkatonaságra épülő hadseregei létszámproblémákkal küzdenek vagy fognak küzdeni. Azért ez a közel 100 év, amely az utolsó, legpusztítóbb világháború óta eltelt, megszoktatta velünk a békét. A világ kereskedni akar, szórakozni, és nem a fronvonalban meghalni. Ami velünk marad: a konfliktusok hatására a haditechnika fejlődése, példáuk a drónok terén a rajszerűség és az önvezérlés, illetve ehhez felzárkózik a robotika hihetetlen fejlődése az elmúlt egy évben. Kérdés, hogy például olyan feltörekvő középhatalmak, mint Szaúd-Arábia, esetleg Lengyelország, beléphetnek-e az atomfegyvert birtoklók klubjába. Ha igen, akkor sokkal veszélyesebb világ vár ránk

- magyarázta.