Ekkora pénzt szeretnének kapni a jövő magyar nyugdíjasai: csak álom lesz számukra ez a vagyon?

Az árak tavalyi emelkedése látványos változást hozott a középkorúak nyugdíjkilátásaiban a bank 30-59 éves korosztály tagjai körében végzett kutatása szerint. A második negyedévben készült K&H biztos jövő felmérés a korábbi évekhez hasonlóan arra kereste a választ, hogy az érintettek mekkora havi összegből tudnának szűkösen vagy kényelmesen megélni a nyugdíjkorhatár elérése után.

Jelentős emelkedés

A spórolós időskorhoz átlagosan 240 ezer forintra lenne szükségük, szemben az egy évvel korábbi 211 ezer forinttal. A szélsőértékek nélkül 214 ezer forint volt az átlag, a mediánérték pedig 211 ezer forint a legfrissebb adatok szerint. A korábbi években, 2018 és 2022 között 142 és 184 ezer forintról beszéltek átlagosan.

Még érdekesebb a kényelmes megélhetéshez rendelt összeg alakulása. Az idén a középkorúak átlagosan havi 389 ezer forintot tartanak szükségesnek a gondtalan nyugdíjas napokhoz, míg egy évvel korábban, azaz 2023-ban még beérték 345 ezer forinttal. 2018 és 2022 között 201 és 305 ezer forintos átlagos eredményeket hozott a felmérés. A kényelmes életnél a szélsőségek nélküli átlageredmény ebben az évben 354 ezer forintot tett ki, a medián pedig 346 ezer forint volt.

A legújabb kutatásból látható, hogy a 200 ezer forint alatti összeget már csak nagyon kevesen választották, ezzel párhuzamosan az 500 ezer feletti kategória már a második leggyakoribb választás.

A válaszadók legnagyobb részaránya, 32 százaléka 300 és közel 400 ezer forint közötti havi bevételből tudná elképzelni a problémamentes nyugdíjaskort. Jelentős a 400-499 ezer forintos sávba tartozók aránya is, ami megközelítette a 20 százalékot. Az átlagérték jelentős emelkedését azonban egyértelműen az 500 ezer forint feletti összegek minden korábbinál magasabb említettsége okozta; a középkorúak több mint negyede legalább nettó félmilliós összeget tartana szükségesnek egy valóban kényelmes nyugdíjas élethez.

Emelkedő tendencia

“Az átlagértékek idei emelkedésében minden bizonnyal szerepet játszik, hogy tavaly az éves átlagos infláció 17,6 százalékos, ugyanakkor a nyugdíjasok inflációja a hivatalos adatok szerint ennél magasabb, 18,3 százalék volt. Ugyanakkor a megkérdezettek várakozásai alapján az inflációhoz képest visszafogottabb emelkedéssel is elégedettek lennének, hiszen az összes megkérdezettre vetítve 13 százalékkal nőtt a kényelmes nyugdíjas élethez szükséges havi bevétel összege egy év leforgása alatt, a szélsőségek nélküli átlagérték pedig 7 százalékkal emelkedett” - értékelte a KSH adatokat Székely Pálma, a bank értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

A hivatalos adatokat idézve azt is elmondta, hogy az inflációs hatás ezeken is jól látható. Az öregségi nyugdíj összege ugyanis 2021 januárjában alig több mint 150 ezer forint volt, egy évvel később 9 százalékkal 164 ezer forintra nőtt. 2023 elején a magas inflációs várakozások miatt már 208 ezer forint felett volt az átlagos összeg, ami bő 20 százalékos emelkedésnek felel meg. Idén januárban pedig majdnem 231 ezer forintról volt szó, ami 11 százalékos többletnek felel meg.

A szakember hangsúlyozta: a megfelelő anyagi háttér megteremtéséhez szükség van öngondoskodásra, azaz már az aktív években meg kell kezdeni a takarékoskodást. Ehhez pedig állami támogatás is jár, például a nyugdíjbiztosítások esetében a befizetések után 20 százalék - maximum 130 ezer forint – adójóváírás is igényelhető.

Rendhagyó lépés

Az elöregedésből fakadóan nemzetközi szinten is egyre borúsabb kilátások övezik a jövő nyugdíjasainak helyzetét. „Annak érdekében, hogy ez a probléma a hétköznapokban is láthatóvá váljon minden ember számára, megkértünk egy ismert fiatalt, hogy mutassa be, meg tud-e élni a havi átlagnyugdíj összegéből. Így a gyakorlatban is kiderül, mennyire nehéz ezt kivitelezni. Közvetve pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy miért kiemelten fontos az öngondoskodás” – fogalmazott Székely Pálma.

Biztos jövő

A bank közleményében idézett biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A legutóbbi felmérés 2024. április 25. és május 5. között készült.