Előnyugdíj feltételei 2025-ben: így lehet a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba menni

Cikkünkben annak járunk utána, hogyan történik a nyugdíjba vonulás korhatár előtt, azaz mik a korhatár előtti öregségi nyugdíj feltételei. Valóban létezik korhatár előtti nyugdíj? Mi mindent érdemes tudnunk róla? Mennyi a nyugdíjkorhatár Magyarországon 2025-ben, milyen előírások vonatkoznak a szolgálati időre és ki vonulhat nyugdíjba a nyugdíjkorhatár betöltése előtt? Mik az előnyugdíj feltételei, milyen formában létezik az előnyugdíj 2025-ben? Mi a Nők40 és a korkedvezményes nyugdíj lényege?

Öntsünk tiszta vizet a pohárba: létezik előnyugdíj vagy sem?

Mindenekelőtt tisztázzuk: a klasszikus értelemben vett előnyugdíj 2025 évében már nem létező fogalom: az előnyugdíj eltörléséről a 2011. évi CLXVII. törvény (a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról) rendelkezett. A jogszabályváltozás értelmében 2011.12.31-től sajnos már nem igényelhető előnyugdíj, avagy előrehozott öregségi nyugdíj azoknak sem, akik a korábbi szabályozás szerint jogosultak lennének rá.

A régi előnyugdíj eltörlésének az oka egyszerű: az ország demográfiai sajátosságai miatt vált szükségessé mind az előnyugdíj megszüntetése, mind a nyugdíjkorhatár emelése, hogy fennmaradjon a dolgozó és az eltartott korosztályok egyensúlya, ugyanis a nyugdíjakat az aktív munkavállalók járulékaiból finanszírozzák.

A régi előnyugdíj feltételei: mi volt a korhatár előtti öregségi nyugdíj lényege?

Hangsúlyozzuk tehát: az előnyugdíj 2025 évében már nem elérhető, mint korhatár előtti öregségi nyugdíj. A régi korhatár előtti nyugdíj, avagy előrehozott öregségi nyugdíj feltételei szerint mind a férfiak, mind a nők 60 éves koruktól kezdve nyugdíjba mehettek, ráadásul a sima öregségi nyugdíj és az előnyugdíj összege sem különbözött. A nők között azok voltak még 2012.12.31-ig az előnyugdíj jogosultjai, akik 1953-ban születtek, betöltötték 59. életévüket, továbbá legalább 37 év szolgálati időt tudhattak maguk mögött.

A nyugdíjba vonulás korhatár előtt 2011.12.31-ével bezárólag tehát az előírt 60 év betöltésével lehetséges volt. A szolgálati időbe nem csak a munkaviszony, hanem a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj is beletartozott. Bár az előnyugdíj opciója már nem elérhető, a magyar munkavállalóknak továbbra is vannak lehetőségeik a korhatár előtti öregségi nyugdíj bizonyos formáinak a megszerzésére – nézzük, hogyan történhet a nyugdíjba vonulás korhatár előtt, mik a „korhatár előtti nyugdíj” feltételei 2025-ben!

Mikor vonulhat nyugdíjba egy magyar dolgozó?

Magyarországon az öregségi nyugdíjba vonulásnak két fontos alapfeltétele van: ezek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, illetve az előírt munkaévek – más néven a szolgálati idő – ledolgozása (bejelentett munkaviszonyban!).

Mennyi a nyugdíjkorhatár?

Még mielőtt kitérnénk rá, milyen korhatár előtti nyugdíj lehetőségekkel élhetünk jelenleg, nézzük, mennyi az öregségi nyugdíjkorhatár 2025 évében! A magyar nyugdíjkorhatár idén nem emelkedett (egyébként európai viszonylatban a hazai nyugdíjkorhatár nem számít magasnak, évek óta a középmezőnyben mozgunk): az 1960. január 1. és december 31. között születetteknek alapesetben

a 65. év betöltésétől jár az öregségi nyugdíj, férfiaknak és nőknek egyaránt.

Mennyi a teljesítendő szolgálati idő?

A nyugdíjra való jogosultság második komponense a szolgálati idő teljesítése (azt, hogy mennyi a nyugdíj összege, könnyedén kiszámíthatjuk nyugdíjkalkulátorunkkal). Magyarországon a nyugdíjasoknak nem kötelező nyugdíjba vonulniuk (amennyiben bírja az egészsége, bárki szabadon folytathatja karrierjét), illetve a nyugdíj melletti munkavállalás is engedélyezett. A dolgozó nyugdíjasok keresetét csak a 15%-os szja terheli, továbbá a munkáltatónak sem kell a 13%-os szochót fizetnie a nyugdíjas dolgozó bére után.

Az előírt minimális szolgálati idő 20 év, azonban 15 év szolgálati idővel már öregségi résznyugdíjra válhatunk jogosulttá. Ha valaki ennyi szolgálati idővel sem rendelkezik, nem jogosult a nyugdíj folyósítására!

A Magyar Államkincstár meghatározása szerint „az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll és járulékot fizet, szolgálati időt szerez”. A szolgálati időbe* többek között beleszámítanak:

• a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok;
• a közfoglalkoztatási jogviszony;
• az egyéni és társas a vállalkozói jogviszony;
• az őstermelői jogviszony;
• a megbízási jogviszony;
• a választott tisztségviselői jogviszony;
• a vállalkozásjellegű jogviszonyban eltöltött idő;
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony;
• a bedolgozói jogviszony;
• a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő;
• a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya;
• az álláskeresési járadékban való részesülés;
• és egyes pénzellátások folyósításának az időtartama (pl. táppénz, ápolási díj, rehabilitációs ellátás, CSED, GYED, GYES stb.).

(*Azt, hogy pontosan milyen jogviszonyok és milyen formában számolhatók bele az öregségi nyugdíj folyósításához szükséges szolgálati időbe, az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról összegzi – a teljeskörű információkkal kapcsolatban tájékozódjunk a hatályos jogszabályokból!)

Korhatár előtti nyugdíj: lehetséges a nyugdíjba vonulás korhatár előtt?

Habár a régi előnyugdíj feltételei már nem érvényesek Magyarországon, továbbra is vannak olyan lehetőségek, amelyek hozzásegíthetik a magyar dolgozókat ahhoz, hogy korábban nyugdíjba mehessenek. Kérdésünkre a válasz tehát: igen, a korhatár előtti öregségi nyugdíj 2025 évében is elérhető, azonban ezzel a lehetőséggel már csak a nők élhetnek, a Nők40 program keretei között, illetve azok, akik az egészségükre ártalmas munkakörülmények okán kaptak korkedvezményt. Bár ezeket nem nevezhetjük „előnyugdíjnak”, mindenképpen nagy könnyítést jelentenek a nyugdíjazás szempontjából.

Nők40: korhatár előtti nyugdíj nőknél

Bár pusztán életkori alapon nem vonulhatnak hamarabb nyugdíjba, a nők 40 évnyi szolgálati idővel a hátuk mögött már jogosultak az öregségi nyugdíjra - ebből legalább 32 évnek munkával eltöltött időnek kell lennie, 8 évet viszont betudhatnak gyermekneveléssel eltöltött szolgálati időnek (azaz beleszámít a GYES, CSED, GYED folyósítási ideje is). Gyermektelen nők esetében az előírt 40 éves szolgálati idő érvényes.

A 8 éves gyermeknevelési szolgálati idő a gyermekek számától függetlenül jár az anyának, akinek 5 gyermek felnevelése esetén -1 évvel csökken a szolgálati ideje, emellett minden további gyermek szintén 1-1 év szolgálati idő kedvezményt jelent számára.

A női előnyugdíj 2025 évi szabályainak értelmében a nők esetében a szolgálati idő 30 évre csökkenthető abban az esetben, ha gyermeküket otthon nevelik (GYOD folyósítása), vagy ha súlyosan fogyatékos gyermeket nevelnek fel (ha ápolási díjban részesülnek, vagy ha 1998. január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek).

Kinek járhat korkedvezmény?

Bár szintén nem ugyanaz, mint a régi előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezmény most is jár azoknak a személyeknek, akik 2014. december 31-ig a szervezet fokozott igénybevételével járó, az egészségre különösen ártalmas munkát végeztek (a korkedvezményre jogosító munkakörök listáját a 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet mellékletében találjuk - bizonyos speciális munkakörök esetében a korkedvezmény megállapítása külön értelmezést vehet igénybe, mert a lista elavult).

A legalább 15 éves szolgálati idő teljesítése a korkedvezményes nyugdíjasok esetben is alapelvárás! A korábban megszerzett korkedvezmény továbbra is érvényesíthető, azonban 2015-től már nem lehet ilyen alapon korkedvezményt szerezni, mert ez a lehetőség is megszűnt – ugyanúgy, ahogy a hivatásos szolgálatot teljesítő dolgozók (pl. katonák, rendőrök, tűzoltók) és a közalkalmazottak esetében is eltörölték a korhatár előtti öregségi nyugdíj lehetőségét.

Amennyiben egy magyar dolgozó megfelel a fenti korhatár előtti nyugdíj vagy a Nők40 előírásainak, az Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék igénylése c. formanyomtatvány kitöltésével tudja az ellátást megigényelni a lakóhelye alapján illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalnál. Az igénylőlap személyesen leadható az illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán vagy elküldhető annak postacímére, továbbá intézhető elektronikus úton, az Ügyfélkapu+ használatával.