Gyülekeznek a viharfelhők: mi lesz így a magyar fuvarozókkal?

Noha a hivatalos adatok szerint az elmúlt öt évben a fuvarozó vállalkozások száma 10, míg a járművek száma 20 százalékkal nőtt, a közúti fuvarozók uniós piaci részesedése 4,63 százalékról 3,7 százalékra esett vissza - mondta előadásában Karmos Gábor. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára hozzátette, hogy a magyar fuvarozók teljesítménye az EU-ban 2015-ig dinamikusan növekedett, sőt a magyar vállalkozások még a gazdasági válság idején is válságállónak mutatkoztak. Az azt követő években azonban - a 2015-ben elfogadott kedvező kormányzati intézkedések ellenére - fokozatosan és jelentősen 27 milliárdról 23 milliárd árutonna kilométerre esett vissza a magyar fuvarozó vállalkozások által bonyolított forgalom uniós viszonylatban, ami 12,4 százalékos csökkenést jelent - derült ki a MLSZKSZ szervezésében megrendezett 11. Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián.

Mobilitási csomag

A leglátványosabb visszaesés a magyar fuvarozók által két másik uniós ország között végzett áruszállítás forgalmában (cross-trade) következett be, amely 2015 és 2018 között 11.700 millió árutonna kilométerről 8.300 millióra csökkent. Mindez azért különösen fájó, mert a magyar vállalkozások nemzetközi bevételének 35 százalékát teszik ki a cross-trade fuvarok, és amennyiben a mobilitási csomag intézkedéseit a tervezett formában fogadják el, ez kerül a legnagyobb veszélybe. "A nemzetközi fuvarozás többi területén, így például a bilaterális fuvarozásban (hazánk és egy másik EU-s ország közötti fuvarok) nincs az a tevékenység, amely ezt a kieső forgalmat pótolhatná" - hangsúlyozta Karmos Gábor.  

A közúti fuvarozás tekintetében Magyarország jelenleg 8. helyen áll az EU-ban az országok közötti rangsorban, és mára az is egyértelművé vált, hogy a 2004-es bővítést óta a feltörekvő Litvánia mellett Lengyelország vált az EU fő fuvarozójává. A lengyelek minden más tagállamot felülmúló mértékben, 18,7 százalékkal növelték a teljesítményüket. Az uniós fuvarpiac egyértelmű vesztesei pedig az elmúlt másfél évtizedben éppen azok az országok - Németország, Hollandia, Franciaország és Ausztria - voltak, amelyek 2015 óta a mobilitási csomag élharcosai. "A mobilitási csomag tulajdonképpen egy gazdasági harc az EU korábbi és később csatlakozott tagországai között" - tette hozzá a főtitkár. 

Magas ágazati kitettség, veszteséges vállalkozások

"Ötös présben működik a közúti közlekedési szolgáltatási szakma" - hangsúlyozta Karmos Gábor. Folyamatosan emelkednek a közúti fuvarozást terhelő költségek, így különösen az útdíj, amely bizonyos járműtípusok esetében 12, illetve 32 százalékkal növekedett tavaly, valamint az európai viszonylatban is kimagasló biztosítási díjak. Komoly kihívást jelentenek az szabálytalanul működő versenytársak és az illegális tevékenység, a mobilitási csomag közelgő elfogadása, a gépjárművezető hiány, továbbá a gazdasági növekedés lassulása is. 

Nemzetközi viszonylatban egész évben visszaesés volt az elszállított áru mennyiségében, míg belföldön csak a tavalyi év második felében volt csökkenés. A fuvarozott áru mennyisége a belföldi útépítéseknek és az építkezésnek köszönhetően tavaly növekedett ugyan, árutonna kilométerben nézve azonban visszaesés volt: az árutonna kilométerenkénti bevétel nominálisan is csökkent. 

Az árufuvarozó vállalkozások 78 százaléka volt nyereséges tavaly, magyarán a vállalkozások egyötöde veszteséges. Ugyan a bevételarányos nyereség átlagosan 4,5 százalékos volt, ami nem mutat rosszul, de a számokat mélyebben vizsgálva kiderül, hogy ez gyakorlatilag az árfolyamnyereséget jelenti - mutatott rá főtitkár, majd hozzátette: "Ma gyakorlatilag önköltségi szinten működik a fuvarozás."

Az ágazat összes bevételének 14 százalékát a fuvarozó vállalkozások kéttízezred százaléka birtokolja, a bevétel 38 százaléka a TOP 100 szereplő között oszlik meg. Az összes vállalkozás 66 százaléka mindössze a teljes árbevétel 5 százalékán osztozik, rengeteg a mikrovállalkozás, ami nagyon nagy ágazati kitettséget jelent. 

Karmos Gábor kifejtette, hogy a piac megtartását és az illegális tevékenységek visszaszorításának elérését tűzték ki idén elsődleges célként. Szerinte utóbbira a logisztikai szolgáltatókkal együttműködve és egy előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszer magyarországi alkalmazásával van esélyük. Ennek a rendszernek a tesztidőszaka idén tavasszal, az éles üzem pedig nyáron elindul. Fontosnak tartják, hogy a mobilitási csomagnak megfelelően alakítsák át a magyarországi költségtérítési rendszert, nem mondanak le a nagyfelhasználói kedvezmény alkalmazásáról - tette hozzá a főtitkár. 

Fókuszban a kombinált fuvarozás fejlesztése

A konferencián Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára ismertette a Logisztikai Versenyképesség 3.0 felmérését, amely arra szolgál, hogy beazonosítsák az ágazat legégetőbb problémáit, és közösen keressenek megoldást azokra.  Az iparág szereplői szerint a legégetőbb problémát a közúti fuvarozási ágazatban a gépjárművezető-hiány, míg a vasút területén az árufuvarozást támogató infrastrukturális fejlesztések elmaradása jelenti. A vízi fuvarozási ágazat a Duna 320 napos hajózhatóságának problémáját jelölte meg a legkritikusabbnak, a logisztikai szolgáltatók pedig a támogatási rendszert, minthogy egyáltalán nincsenek elérhető, logisztikára optimalizált pályázati támogatások. 

Az MLSZKSZ főtitkára ugyanakkor kiemelte, hogy a szakma már egyeztet a kormánnyal arról, hogy a vasúti egyes kocsi forgalom és a kombinált fuvarozás valamilyen támogatási rendszert kapjon - ez segíthet például a sofőrhiány kezelésében és az egyes kocsi forgalom vasúton tartásában. Dolgoznak egy országos kombiterminál-hálózat kialakításán, amelynek keretében azt vizsgálják, hogy az országban hol lenne érdemes a gazdaságos és környezetbarát kombinált fuvarozást fejleszteni.