Erre rengeteg magyar nyugdíjas kapja fel a fejét: őrület, ami a boltok pénztárainál folyik

A hét során a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy a KSH friss adatai szerint idén szeptemberben 3,0% volt a pénzromlás mértéke az előző év azonos időszakához képest. Ez 0,4 százalékpontos csökkenést jelent egyetlen hónap alatt, ráadásul ezzel a mostani eredménnyel 2021 januárja óta nem látott mértékűre lassult a magyarországi pénzromlás. Ez az eredmény egyébként meglepően jónak számít – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptember végi sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint a jegybank 3,1%-os inflációt várt szeptemberre.

Érdemes azonban hozzátenni, hogy a jegybanki szakemberek már akkor is kiemelték, hogy a jelenleg látható dezinflációs folyamat még nem jelenti az inflációs cél fenntartható módon való elérését, amit a szakemberek szerint jól jelez a maginfláció 5% körüli szintje. Ugyancsak megjegyzendő, hogy az összesített árindex csökkenése ellenére az élelmiszerek árindexe az augusztusi 2,4%-ról szeptemberben 3,7%-ra emelkedett (+1,3%p).

Ugyanakkor a KSH által külön vizsgált lakossági rétegeknél is az árindex csökkenése volt megfigyelhető – a legnagyobb mértékű, 0,7 százalékpontos csökkenést a magas jövedelmű háztartásoknál regisztrálták, ám ennek ellenére is ennek a rétegnek az árindexe volt a legmagasabb szeptemberben:

• nyugdíjasok: 3,6% → 3,2%,
• alacsony jövedelmű háztartások: 3,2% → 3,1%,
• a közepes jövedelmű háztartások: 3,2% → 2,8%,
• a három és több gyerekes háztartások: 3,4% →3,1%,
• magas jövedelmű háztartások: 4,2% → 3,5%.

Mennyit lehetett vásárolni a szeptemberi nyugdíjból?

A KSH legfrissebb, augusztusra vonatkozó adatai szerint a nyár utolsó hónapjában 233 186 forint volt az egy főre jutó átlagos öregségi nyugdíj, így mi most ebből az összegből kiindulva vizsgáltuk meg, hogy hány darabot/kilót/litert tudott volna egy átlagos magyar nyugdíjas megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.

A zsemle darabára szeptemberben sem változott, azért továbbra is átlagosan 66 forintot kértek el az üzletekben. Ennek megfelelően a megvásárolható mennyiség kissé nőni tudott – az augusztusi 3 530 darabbal szemben ezúttal már 3 533 darabot tudtunk volna hazavinni az átlagnyugdíj összegéből. Ugyanakkor a tojás darabára valamelyest emelkedett – a korábbi 71 forinttal szemben 73 forint volt a termék átlagos darabára. Ennek ellenére a megvásárolható mennyiség némileg emelkedett – a korábbi 3 191 darabról 3 194 darabra.

Jelentősen megdrágult a tej – a 2,8%-os pasztőrözött ESL tej literjének átlagára 423-ról 476 forintra emelkedett, így a megvásárolható mennyiség is csökkent (490 → 489 liter). A párizsi felvágott átlagára is némileg emelkedett (2 650 → 2 680 forint), bár ebben az esetben a megvásárolható mennyiség nem változott augusztushoz képest (87 kg).

A burgonya átlagára csak minimálisan változott, 375 forintról 372 kilóra csökkent augusztushoz viszonyítva. Ennek ellenére a megvásárolható mennyiség enyhén nőni tudott, 626-ról 627 kilóra. Az alma átlagára is csökkent (607 → 598 forint/kg), ám a megvásárolható mennyiség változatlanul 390 kiló volt.

A liszt kilónkénti átlagára a korábbi 262 forintról 264 forintra emelkedett, ennek ellenére a megvásárolható mennyiség 882 kilóról 883 kilóra emelkedett szeptemberben. A kristálycukor esetében viszont nem történt érdemi változás – bár a termék átlagára 416-ról 409 forintra csökkent, a megvásárolható mennyiség változatlanul 570 kg volt a múlt hónapban is.

Végezetül a sertéscomb ára 1 990 forint/kg-ról 1 980 forint/kg-ra csökkent, míg a bontott csirke ára 1 350 forint/kg-ról 1 360 forint/kg-ra emelkedett. Az ellentétes irányú mozgás ellenére egyik termék esetében sem változott a megvásárolható mennyiség – sertéscombból 118, csirkéből 171 kilót tudtunk volna hazavinni szeptemberben, csakúgy mint augusztusban.

Még nem látszik a drágulás

Láthattuk tehát, hogy az élelmiszerek árindexének emelkedése ellenére egyelőre nem figyelhető meg, hogy az átlagos öregségi nyugdíj összegéből kevesebbre futná, mint a megelőző hónapokban – legalábbis az általunk vizsgált termékek esetében. A tíz termékből öt esetében – igaz csak minimális mértékben, de – még nőtt is a megvásárolható mennyiség, míg a másik öt esetében nem történt változás augusztushoz képest.

Tehát továbbra is azt mondhatjuk, amit egy hónappal ezelőtt - egy átlagos magyar nyugdíjas 2023-hoz képest az idei évben némileg jobban él, elvégre az általunk vizsgált termékek többségéből havi szinten többet képes megvásárolni most, mint tavaly.

A termékek többségénél akkor is pozitív képet kapunk, ha a most megvásárolható mennyiségeket a referenciaévnek használt 2016-os adatokkal vetjük össze – ekkor továbbra is az látszik, hogy a legtöbb esetben a 2024-ben hazavihető mennyiségek megverik a 2016-os értékeket. A legnagyobb eltérés a liszt esetében tapasztalható, amely termékből jelenleg havi szinten a 2016-os átlag 149,2%-át tudnánk megvásárolni egy átlagnyugdíjból. Két termék esetében viszont 8 éve álltunk jobban – zsemléből idén csak a 2016-os mennyiség 61,1%-át, burgonyából pedig csak a 91,1%-át vihetnénk haza.

Kutatás az előrehozott szezonális akciókról

Évek óta megfogyelhető trend, hogy egyre korábbra hozzák a kereskedelmi láncok a szezonális ajánlataikat. Így egyre gyakoribb, hogy már szeptember végén megjelennek a boltok polcain a karácsonyi desszertek, a puszedlik, a fahéjas kekszek, egy-egy divatos karácsonyi manó, sőt akár a püspökkenyér is. A bátrabb kerekedők pedig már augusztus végén ledobják a karácsonyi bombát. Te mit gondolsz erről a kereskedelmi gyakorlatról? A Pézcentrum és a Debreceni Egyetem friss kutatásában arra keressük a választ, mit gondolnak a vásárlók arról, hogy enyire siet a kereskedők órája. Kérjük, töltsd ki az alábbi kérdőívet!