Itt a tökéletes, elronthatatlan házi fügelekvár receptje: így biztosan nem ég oda

Mit érdemes tudni a magyar fügéről? Hogyan készíthetünk ínycsiklandó házi lekvárt a fügéből, milyen titkos hozzávalókkal bolondíthatjuk meg az ízeket? - ezeknek a kérdéseknek járt utána a HelloVidék.

Alig néhány évtizeddel ez előtt még elképzelhetetlen volt, hogy Magyarország éghajlatán megmaradjon a füge, azonban, ahogy teltek-múltak az évek, a klíma változásnak indult, a tőlünk nem is olyan messze délre található mediterrán térség határa pedig elkezdett lassan észak felé kúszni. Habár a hazai vidékek éghajlata még igen messze áll a mediterrántól, azt mindannyian elismerhetjük, hogy nyaraink egyre hosszabbak és aszályosabbak, az annak idején híresen zord és havas teleink pedig lerövidültek – ez a változás viszont kedvez a fügének, így ma már akár az északabbi országrészekben is a kertek gyakori gyümölcsfájaként találkozhatunk vele.

A Közel-Keletről a füge Európába az ógörögökön keresztül áramlott be, a legendák szerint Magyarországra azonban csak a török hódítók hozták el és honosították meg, többnyire a déli területekre (egyes történelmi emlékek szerint a Gellért-hegy déli dűlőit is beültették vele) - azonban egy-két sikertörténettől eltekintve itthon, az északabbi országrészekben ténylegesen csak az elmúlt évtizedekben vált elterjedt növénnyé. A füge korábban a déli országrészek kuriózumnövénye volt, sikeresen megtermett például Pécs környékén.

A Magyarországon ültetett fügék néhány ritka kivételtől eltekintve mind az adriai típusú, avagy közönséges fügék közé tartoznak, jókora bokrokká fejlődve (ebben az éghajlati övben ritkán nevelik fává a fügét) bőséges terméshozammal látnak el minket, többnyire az augusztusi, szeptemberi hónapokban, azonban, ha az időjárás kedvező, már július második felében is szüretelhetünk belőlük. 2024-ben - ahogy a legtöbb növény -, a füge is előbb kezdett teremni.

Házi narancsos fügelekvár recept

Habár a fügelekvárt elkészíthetjük színtisztán fügéből és cukorból is (1 kg gyümölcsre általában 200-300 g cukrot szoktak számolni, azonban, mint ahogy ez a lekvárokkal általában lenni szokott, minden háziasszony más formulával dolgozik), érdemes lehet megbolondítani az alapreceptet más gyümölcsökkel. A HelloVidék receptje a fügét naranccsal kombinálja – épp csak annyival, hogy megmaradjon a füge dominanciája -, illetve kerül a lekvárba egy kevés gyömbér, vanília, fahéj és szegfűszeg is.

Hozzávalók:

• 3 kg érett füge (bármilyen magvas vagy magnélküli fajta)
• 800 g kristálycukor
• 2 db bio narancs héja
• 3-5 dl frissen facsart narancslé
• 1 db vaníliarúd kikapart magjai
• 1 kis db gyömbér (kb. 2 cm)
• 1 tk őrölt fahéj
• 1 mk őrölt szegfűszeg

A narancsos füge lekvár elkészítése

Tisztítsuk meg a fügéinket a szennyeződésektől, a sérült/romlott darabokat távolítsuk el, majd vágjuk a gyümölcsöket négybe, hogy gyorsabban elkészüljenek. Vegyünk elő egy nagyobb fazekat, tegyük bele a fügét, a bio narancsok lereszelt héját, a cukrot és a választott fűszereket, majd öntsük fel egy kevés narancslével, hogy gyorsabban elinduljon a fügék főzési folyamata.

Amíg a cukor el nem olvad és a fügék szét nem esnek főzzük sűrű kevergetés mellett, majd hagyjuk takaréklángon, időnként megkeverve, körülbelül 1,5-2 óra alatt besűrűsödni (ha nem szeretnénk a lekvárral ennyit bíbelődni, fél óra főzés után adhatunk hozzá dzsemfixet és máris kiporciózhatjuk a befőttesüvegekbe – ebben a formában viszont nem lekvárt, hanem ízletes, darabos fügedzsemet kapunk). A kész lekvárt ízlés szerint homogénre dolgozhatjuk botmixerrel, vagy hagyhatjuk úgy is, ahogy van.

Amíg készül a lekvárunk, készítsük elő a jól záródó tetejű befőttes üvegjeinket, csírátlanítsuk őket a fedőkkel együtt forró vízben, majd adagoljuk beléjük a fügelekvárunkat még forrón. A kész üvegeket zárjuk le, majd fordítsuk őket fejtetőre 10-15 percre, ezután hűtsük ki az egész adagot száraz dunsztba téve (tartósítószerre, mesterséges adalékanyagokra nincs szükség). Fogyasszuk egész évben kenyérrel, kaláccsal, vagy készítsünk vele ízletes süteményeket!