Fájni fog az ősz a kertes házban élő magyaroknak: jönnek a gigabírságok, sokan fizethetnek

Ahogy egyre mélyebbre gázolunk bele az őszbe, a lehullott levelek, gallyak és egyéb kerti hulladékok is felhalmozódhatnak, ami a ház körüli munkák megszaporodásával jár. Sokak számára ilyenkor kézenfekvő megoldásnak tűnik az avarégetés, azonban kevesen vannak tisztában azzal, hogy ezt milyen jogszabályi keretek között lehet, vagy éppen nem lehet elvégezni.

A szabályok ismeretének hiánya könnyen súlyos bírságokhoz vezethet, így különösen fontos, hogy naprakészek legyünk és tájékozódjunk a jogszabályi keretekről. Cikkünkben most részletesen áttekintjük az avarégetésre vonatkozó szabályozásokat, hogy elkerülhessük a kellemetlen meglepetéseket és bírságokat.

Rossz hírünk van annak, aki avarégetésre készül

A jelenleg érvényes szabály nem túl megengedő az avarégetéssel szemben. Helyi szabályozás hiányában jelenleg az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. § (1) bekezdésének előírásai az irányadóak, amelyek amelyek alapból tiltják az avar és a kerti hulladékok égetését. Ez a tilalom nem vonatkozik az olyan tevékenységekre, mint a kerti sütögetés, a bográcsozás, valamint a grillezés, továbbá a saját kertben történő tűzgyújtás sem tiltott, amennyiben az nem sérti az említett tűzgyújtási tilalmat.

Sokan meglepődhetnek ezen, hiszen néhány évvel ezelőtt még nem feltétlenül volt ez a helyzet. Korábban önkormányzati hatáskörben dönthettek arról, hogy milyen keretek között engedélyezett vagy tiltott az avarégetés, szóval egy engedékenyebb önkormányzat még adhatott is valamiféle teret a kerttulajdonosoknak a hulladék elégetésére, ám egy 2021 január 1-jétől életbe lépő döntés visszavonta ezt a hatáskört.

A tiltás már csak azért is indokolt lehet, mert levegőminőség és a lakosság egészsége szorosan összefügg. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a légszennyezettség növeli a vírusos légúti megbetegedések súlyosságát és a halálozások számát is. Minél szennyezettebb a levegő, annál nagyobb a kockázat, különösen hosszabb távú kitettség esetén. A túlzott szén-monoxid kibocsátás pedig környezetvédelmi szabályozásokba is ütközhet, ráadásul a város vagy egyes környékek összképét is rontja.

Ekkora bírságra számíthatunk, ha megszegjük a törvényt

Az avarégetésre vonatkozó jogszabály értelmében az a magánszemély, aki tiltott helyen vagy időszakban égeti el a kerti hulladékát, legfeljebb 100 ezer forintos bírsággal büntethető. 

Ugyanakkor a kiróható tűzvédelmi bírság összege 20 ezertől hárommillió forintig is terjedhet.

Ezek lehetnek az alternatívák

Kevesen tudják, az avarégetés mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szervesanyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozott mennyiségben alkalmas talajerő-utánpótlásra. Az egyik praktikus megoldás az égetés helyett egyszerűen a kerti hulladékok elszállítása lehet, amely tulajdonképpen nem is tűnik komplikáltabb feladatnak, mint az égetés, ellenben sokkal környezetbarátabb. Az igazán élelmesek azonban hasznot is húzhatnak a felhalmozódó maradékokból: kiváló alternatíva lehet a komposztálás is.

Ilyenkor ráadásul garantált, hogy maradéktalanul elbomlanak a növényi részek, amelynek következtében hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, óriási légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet, magas nedvességtartalom okozza. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező.

Tévhitek az avarégetésről és a komposztálásról

„Akkor most fával sem lehet fűteni? A zöldhulladék elszállítása jobban szennyezi a környezetet, mintha elégetném? A diófúró légyre nem az égetés az egyetlen megoldás?” – sok ehhez hasonló kérdést kapott már a Levegő Munkacsoport, ami azt jelzi, hogy a mai napig sok tévhit kering az avar- és zöldhulladék-égetés és az arra megoldást nyújtó komposztálás témájával kapcsolatban.

A következőkben tehát néhány ehhez hasonló, népszerű, ám cseppet sem igaz vélekedést szeretnénk egyszer s mindenkorra eloszlatni.

1. A zöldhulladék égetése nem lehet olyan káros, hiszen fával szabad fűteni

A fatüzelés is jelentős mennyiségű szennyezőanyagot juttat a levegőbe, azonban a megfelelően kialakított tüzelőberendezésben, száraz tűzifával való fűtés által okozott légszennyezés töredéke annak, ami a szabadtéren zajló zöldhulladék-égetéskor jut a levegőbe. Ennek az oka egyrészt, hogy az avar és egyéb növényi hulladék nedves, összetömörödött, nehezen égő növényi anyagok, így lassan, oxigénhiányosan füstölögnek. Ráadásul szabadtéren, tűztér hiányában nehezen tud a tökéletes égéshez szükséges magas hőmérséklet kialakulni – így általában nagyon sok káros anyag kibocsátásával járó égés történik. Ráadásul mindez a föld szintjéről egyenesen az emberek, gyermekek, ablakok magasságába jut. Ezzel szemben a kályha, kandalló zárt tűzterében, a megfelelően kialakított tüzelőberendezésben az oxigénellátás biztosított, több száz fokos hő is keletkezik, ezáltal kevesebb káros anyag kibocsátásával jár, mint a szabadtéri zöldhulladék-égetés. A tüzelőberendezés füstjét több méter magas kémény vezeti el. Természetesen a helytelen, korszerűtlen fafűtési szokásokkal is jelentős légszennyezés okozható, ezért el kell sajátítanunk a fatüzelés helyes módját (video).

2. A zöldhulladék elszállítása még károsabb, hiszen műanyag zsákokban tesszük ki a szemetet, és dízel üzemű autókkal viszik el

Ha a komposztálás helyben nem megvalósítható, akkor a zöldhulladék elszállítása még mindig kevésbé káros, mint az égetés. A zöldhulladék-gyűjtő zsákok kezeléséről a hulladékkezelő telephelyén gondoskodik. A településeken végighaladó gépjárművek szennyezése, bár önmagában jelentős, még így is jóval kisebb, mint a zöldhulladék égetése, amelynek során mindenféle szűrő használata nélkül, órákon át kontrollálatlanul kerülnek a szennyező anyagok a levegőbe.

3. A komposztálás csak a városi emberek hóbortja, a nagy kertben lemetszett gyümölcsfaágak nem férnek el három komposztálóban sem.

Számos gazdálkodó van, akik több hektáros területeket művelnek, gondoznak égetés nélkül. Az általános tudományos megközelítés szerint amennyi zöldhulladék egy kertben keletkezik, az ott el is komposztálható.

A nagyobb ágakra több megoldás is lehet:

• Alaposan kiszárítva tüzelőberendezésben fűtési céllal elégethetők
• Zöldhulladék elszállításakor elviszik azokat is (sok helyen pl. nem kell zsákba tenni, hanem kívülről kell ráakasztani egy zsákot, jelezve ezzel, hogy a szállítás díja a zsák megvásárlásával megfizetésre került).
• Számos önkormányzat közösségi aprítógépet, darálót biztosít, és van, ahol azt ingyenesen ki is szállítják helyben aprítás céljára (így sokkal kisebb helyen és gyorsabban is komposztálható, vagy akár a talajba is beforgatható a darálmány). Ha ilyen nincs, javasolni kell az önkormányzatnak a vásárlását

4. Nincs pénzünk újabb komposztálókat telepíteni, és amúgy is az műanyagból van, káros a környezetre

A komposztáló nem pénz kérdése, és egyáltalán nem szükséges műanyag komposztládát használni: fából is készíthetünk komposztálót, egy sűrű szövésű fémhálóval is lekeríthetünk egy területet komposztálás céljára, de akár egy egyszerű komposztdombot is kijelölhetünk a célra – ilyenkor az alacsonyabb hőmérséklet miatt egy kicsit tovább tart a humusz kialakulása.

A komposztáló bőven behozza az árát! A háztartásban keletkező hulladékmennyiség 20-50%-a biológiailag lebomló szerves anyag, mellyel csökkenthető a kommunális hulladék mennyisége, elegendő a kisebb vagy – társasházak esetén – kevesebb kuka tartása, mellyel pénzt takaríthatunk meg.

5. Semmi gond az égetéssel, este kell égetni, amikor senki sem tereget

Az avarégetés jelentősen rontja a levegőminőséget: 100 kg avar égetése során annyi veszélyes anyag kerül a levegőbe, amennyi egy közepes méretű település egész légterét határérték felett beszennyezheti. Az esti égetés semmit sem javít ezen a helyzeten, sőt szélcsendes időben órákig megrekednek a szennyező anyagok a házak között, könnyen kitarthatnak reggelig, és persze a nyílászárók résein is jelentős mennyiségű füst tud a beltérbe jutni, arról nem is beszélve, hogy sokan szeretnének este is szellőztetni, kimenni. A szennyező anyagok a mi éghajlatunkon megszokott éjszakai inverzió miatt esti égetésnél jóval több ideig a talaj közelében maradhatnak.

Egyébként is súlyos probléma Magyarországon a légszennyezés

A szigorú szabályozás nemcsak hazai sajátosság, komoly nemzetközi szabályozások korlátozzák már ezt a tevékenységet. A WHO gyakran hangsúlyozza, hogy a szennyezettségnek nincs olyan szintje, amely nem okoz egészségügyi károkat, de a jelenlegi lemaradásunk a tudomány által még elfogadhatónak tartott szinttől is jelentős.

Sőt az ennél is sokkal enyhébb, jogilag kötelező előírások is rendszeresen sérülnek. Az Európai Bíróság az idei év elején hozott elmarasztaló ítéletet Magyarországgal szemben a PM10 határértékek túllépése és a hatékony szennyezéscsökkentő intézkedések elmulasztása miatt.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) az európai részecske-szennyezésről készített tanulmánya szerint Magyarországon évente 16.200 ember hal meg idő előtt. Ők átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés. Ez azt jelenti, hogy minden évben 183 400 életévet veszítünk az idő előtti elhalálozás miatt, ezzel Európa élén állunk.