5 millió forint maradhat rengeteg magyar hiteles zsebében: ha ez élesedik, habzsi-dőzsi lesz

Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújában többek között arról beszélt, hogy a 35 évnél fiatalabbak számára havonta 150 ezer forintig lakhatási támogatást nyújtana a kormány. Az éves szinten maximum 1,8 millió forintos támogatást egyaránt lehetne lakbérre és meglévő lakáshitel törlesztésére is fordítani.

Bár az elképzelésről csak ennyit árult el a miniszterelnök, érdemes utána számolni, hogy utóbbi esetben mekkora segítségről is van szó valójában. Merthogy valójában nem csak arról van szó, hogy az adós megspórol havonta 150 ezer forintot, hanem arról is, hogy az így megspórolt pénzt időről időre előtörlesztheti a hitelébe.

A hitel idő előtti visszafizetésével pedig ugyancsak rengeteg pénzt spórolhatnak meg az adósok, hiszen kevesebb ideig és kisebb összegű tartozáson ketyeg a hitelkamat.

Mennyit spórolhatunk?

Tételezzük fel, hogy 20 millió forint piaci jelzáloghitelt veszünk fel 15 évre jelenleg átlagosnak számító 6,55%-os kamatláb mellett. Egy ekkora hitelnek 174 772 forint lenne a havi törlesztőrészlete, amivel 15 év leforgása alatt alapesetben 31 458 873 forintot fizetnénk vissza a hitelező banknak (fontos hangsúlyozni, hogy kamatlábról és nem teljes hiteldíjról beszélünk, tehát a valóságban a hitelhez kapcsolódó járulékos költségek miatt valamivel még ennél is többet kellene visszafizetnünk).

Összesen tehát 11 458 873 forintot fizetnénk ki kamatként akkor, ha a 15 éves futamidő alatt szigorúan csak a havi törlesztőket fizetnénk.

Most viszont tételezzük fel, hogy a fenti törlesztőből havi 150 ezer forintot megkapunk támogatásként, és az így éves szinten nálunk maradó 1,8 millió forintot évente egyszer előtörlesztjük a hitelünkbe (pontosabban csak 1 782 000 forintot, ha 1%-os előtörlesztési díjjal számolunk). Nos, a két különböző esetben az alábbiak szerint alakulna a tőketartozásunk (abban az esetben, ha az előtörlesztések után az eredeti futamidő szerint menne tovább a hitelszerződés):

A fenti ábrán látható, hogy az első esetben csak szép lassan olvadna el a tőketartozásunk, ami után így 15 éven át fizetnénk a kamatot (végig fix, 6,55%-os kamattal számoltunk). A futamidő végéig tehát a már említett 11 458 783 forintot fizetnénk ki kamatként.

A második esetben a tőkénk éven belül fokozatosan csökkenne, akárcsak az első esetben, ám minden évfordulón betörlesztenénk a már említett 1 782 000 forintot (még egyszer: a maradék 18 ezer forint az 1%-os előtörlesztési díj). Ebben az esetben a tőketartozásunk sokkal gyorsabban olvadna – olyannyira, hogy a 9. év végén már csak 787 306 forintot kellene visszafizetnünk a hitelezőnek.

Kamatként és előtörlesztési díjként ebben az esetben csak 5 863 198 forintot fizettünk volna ki, ami 5 595 585 forint megtakarítást jelent, arról nem is beszélve, hogy az adósságunkat is letudtuk 6 évvel korábban.

A fenti példa is jól mutatja, hogy egy ilyen támogatással jelentős összeget tudnának megspórolni az adósok. Arra azonban érdemes felhívni a figyelmet, hogy az elhangzottak szerint a támogatás csak a 35 éven alattiaknak járna, tehát sok adós nem, vagy csak átmenetileg tudná azt igénybe venni.