Itt tartunk: a magyaroknak mára büdös lett ez a munka, jöhet a vendégmunkások kora

A 2024-es év időjárása jelentős hatással volt a szőlőtermesztésre Magyarországon, mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében. Az időjárás szélsőségei, mint az aszályos időszakok vagy a heves esőzések, komoly kihívásokat jelentettek a szőlősgazdák számára, de az új technológiai újítások és a modern szüretelési módszerek is egyre nagyobb szerephez jutottak.

Az őszi szüreteléssel kapcsolatos kérdéseinkre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) adott válaszokat. Arra vonatkozóan, hogy időjárás változás, a nagy nyári melegek milyen hatással voltak a szőlő termésre és mire lehet számítani rögtön az elején hangsúlyozták, hogy

idén tavasszal kb. 4 500 hektárról érkezett jelentés fagykárról. Ez a teljes termőterület kb. 8%-a. Az érintett ültetvényeken átlagosan a termés fele elveszett. A nyár az egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt a legtöbb helyen aszályt eredményezett. A szőlő gyökere (a fiatal ültetvények kivételével) mélyre nyúlik, így eléri a talaj mélyebb rétegeiben lévő vizet is, így a szüret előtt a szőlő jól fejlődött. A bogyók létartalma némileg alacsonyabb, mint általában, beltartalmuk koncentráltabb, így a termelők kifejezetten jó, magas minőségű borokat ígérnek az idei szüretből. Összességében a tavalyihoz hasonló nagyságú termés várható, a minőség azonban várhatóan még jobb lesz

- fejtette ki Dr. Brazsil Dávid HNT főtitkára. Majd arra is részletesen kitért, hogy az éghajlat változások és a technikai fejlődés hatására jelentős változások mentek végbe a szüretelési folyamatokban."A modern betakarítógépek térhódításával lehetőség nyílt a termelők számára, hogy már a szüretelési folyamat közben átválogatott szőlő kerüljön a szüretelőkocsikba"- kezdte, majd hozzátette példaként, hogy 

korábban csak a pezsgő alapanyagot, viszont ma már a reduktív borok alapanyagát is gyakran szállítják zárt szüretelőkocsikban a feldolgozó üzemig, ami megóvja az oxidációtól a leszüretelt alapanyagot. Sok esetben szárazjég használatával fokozható a termény oxidációtól való védelme.

Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy a szüret kapcsán adódó munkakörök milyen változásokon mentek át az elmúlt időszakban. "A szüret sokhelyütt csak kézzel végezhető"- mondta a szakértő. De azt is hangsúlyozta, hogy ez akár a területi adottságokból, a termesztési technológiából vagy az eredetvédelmi előírásokból is adódhat. Ez idén a nagy meleg következtében összeérő fajták miatt nagyobb munkaerőigényt jelent, mint hűvösebb években.

Ugyanakkor erre a nagy munkaerőtömegre rövidebb ideig van szükség.

"A szőlőültetvények szezonális munkát biztosítanak, ugyanakkor (elsősorban a zöldmunkák) igényelnek némi szaktudást vagy gyakorlatot. A szüretelés az egyszerűbb feladatok közé tartozik, így az idénymunkások tekintetében nincsenek olyan magas elvárások, mint pl. metszésnél. Ahol gépi szüretelésre van lehetőség, ott a szüretelőgépekhez kell szakképzett személyzet, azonban a gép és a kezelője általában együtt jár. Ezen a területen is sokhelyütt van ugyanakkor munkaerőhiány, annak ellenére, hogy az elmúlt években a bérek jelentősen emelkedtek"- derül ki a szakértő válaszából. 

Most akkor van munkaerőhiány vagy sem? 

Az élőmunka hiánya az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a szőlősgazdák szembesülnek. A szakképzett munkaerő és a szezonális munkások egyre nehezebben elérhetők, ami növeli a munkaerőköltségeket és lassítja a szüret ütemét. Az automatizáció és a gépesítés részben megoldást jelent, de a kézi munka továbbra is nélkülözhetetlen a minőségi szőlő betakarításához. Ezeket erősítette meg a szakértő is válaszával. 

A szakmai ismeretet vagy gyakorlatot igénylő feladatokra évek óta nehéz megfelelő munkaerőt találni. A földeken dolgozni, főleg a nyári melegben kifejezetten megerőltető, nehéz munka, amire egyre kevesebben akarnak vállalkozni. A szakképesítéssel nem rendelkező munkaerőnek a termelési területek változásával, kiszélesedésével egyre több lehetősége van más, kevésbé megerőltető munkát találni

- magyarázta. Majd azt is aláhúzta, hogy a szőlőültetvényeken sokhelyütt, elsősorban a hagyományosan szőlőtermelő vidékeken állandó vagy régóta meglévő munkásokat alkalmaznak. Ahol erre nincs lehetőség, ott vendégmunkásokat keresnek, de náluk elég heterogén a hozzáértés mértéke, így nagyobb odafigyelést és ellenőrzést igényel az alkalmazásuk. Azt illetően, hogy mennyire van szükség a magyar földeken külföldi munkásokra és megközelítőleg hány százalékban dolgozhatnak jelenleg a magyar földeken külföldi munkások Dr. Brazsil Dávid feltárta, hogy 

ahogy sok más ágazatban, úgy a magyar szőlőkben is dolgoznak külföldi munkások. Elsősorban Romániából, az utóbbi években pedig Ukrajnából érkeznek hozzánk napszámosok. Elsősorban azokon a területeken van szükség rájuk, ahol helyben nincs megfelelő számú munkaerő. Bizonyos műveleteket a szőlőben csak kézzel lehet elvégezni, és sokhelyütt gondot okoz a megfelelő munkaerő hiánya.

Ahogy fentebb már kitértünk rá a szüreti munkákat ás terméseket nagyban befolyásolja a környezet, így a az is elképzelhető forgatókönyv lehet, hogy a munkaerőszükségletet bizonyos területeken tompíthatja például az aszály/extrém időjárás (kevesebb termés, kevesebb munkást igényel). Ezt illetően a szakértő kifejtette, hogy

a szőlőt egész évben érhetik olyan időjárási hatások, amelyek befolyásolják az élőmunkaerő-igényt az ültetvényeken. Tavasszal a fiatal hajtások elfagyása a termés elmaradását eredményezheti, így mindenképpen csökkenti a munkaerő-szükségletet. A nyári időszakban, a zsendülés során nem jól kezelt gombás betegségek szintén elvihetik a termést, és ha nincs mit szüretelni, akkor sajnos nincs szükség munkaerőre. A termés mennyisége és az időjárás együttesen határozza meg, hogy milyen időtávra és mennyi munkaerőre van szükség a szüret során

- tárta fel. 

Az idei termés és fenntarthatóság a szőlősben

A különböző szőlőfajták eltérő mértékben reagáltak az idei időjárási körülményekre. A korai érésű fajták, mint a Chardonnay és a Pinot Noir, jól teljesítettek, mivel sikerült elkerülniük a késő nyári esőzéseket. A később érő fajták, mint a Cabernet Sauvignon és a Kékfrankos, azonban jobban ki voltak téve a gombás betegségek kockázatának, ami nehezítette a betakarítást és a minőség megőrzését.

A tavaszi fagy egyes fajtákat jobban megviselt, mint másokat, az aszály azonban alapvetően teljes területeket érintett fajtafüggetlenül. A nyár első felében jelentkeztek gombás betegségek, amik a rezisztens fajtáknál nem okoztak problémát, a hosszú száraz időszak azonban az ország nagy részén minden fajtának ideális körülményeket teremtett egészségügyi szempontból. A nagy meleg azoknál a fajtáknál jelentett gondot, amelyek savtartalma általában alacsonyabb, és ezeknél folyamatosan ellenőrizni kellett a paramétereket a szüret időpontjának meghatározásához

- erősítette meg a szakértő. Ezen felül a globális piac változásai jelentős hatással vannak a helyi termelésre is. A nemzetközi kereslet és az árak ingadozása befolyásolja a szőlősgazdák döntéseit, és az egyre növekvő verseny miatt folyamatosan javítani kell a minőséget. A prémium borok iránti kereslet növekedése kedvező hatással van a magyar borászatokra, de ez fokozott figyelmet igényel a minőségi előírások betartására.

A szőlőre magára a globális piac természetszerűleg nincs hatással. A termelés azonban mindenképpen a piaci igényekhez igazodik, és nem csak a termékek típusát és karakterét tekintve. A könnyed stílusú, friss borok felfutása, a rozék vagy épp a habzóborok népszerűségének növekedése a termékstruktúra megváltoztatására vagy kiegészítésére ösztönözte a legtöbb termelőt. A szőlő egyes ízjegyei, bizonyos összetevői az érés során folyamatosan változnak

- magyarázta a főtitkár, majd hangsúlyozta, hogy "a szüret időpontjának megválasztása ezért az előállítani kívánt bortól függ. Szintén befolyásolja a termelést a nagy bortermelő országok termése, hiszen egyes kategóriákban a magyar borok helyettesítő terméknek számítanak. A nagy előállítók a világpiaci szükségletekhez igazítják a termelésük egy részét, és azt állítják elő, amire a piacon szükség van".

EZ IS ÉRDEKELHET

Rohamosan csökken a hazai borfogyasztás, de a szakértőknek van megoldásuk a helyzetre

A klímaváltozás sem könnyíti meg a borászatok dolgát.

Az elmúlt évtizedben elsősorban a környezeti kihívások, a szélsőséges időjárás, illetve a piaci igények változása okozott eltolódást a szüret időpontjában. A tovább tartó nyár és a korábbi időszakoknál melegebb ősz előrébb hozza az érést. A szőlő paramétereit folyamatosan ellenőrizni kell a technológiailag megfelelő szüreti időpont meghatározásához. Az elmúlt évek fogyasztói elvárásai szintén a korábbi szüret felé hatnak, mivel a frissebb, zamatosabb, alacsonyabb alkoholtartalmú borokra nagyobb kereslet mutatkozik. Ezek készítéséhez alacsonyabb cukortartalomra és magasabb savtartalomra van szükség a bogyókban, tehát egy korábbi érettségi fázisban kell szüretelni a termést.

A fenntarthatóság kérdése egyre fontosabbá válik a modern szőlészetben. A vegyszerek használatának csökkentése, a vízhasználat optimalizálása és a biogazdálkodási módszerek alkalmazása mind hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez.

Az organikus és biodinamikus termesztési módszerek előtérbe kerülése nemcsak a borok minőségét javítja, hanem hosszú távon fenntarthatóbbá teszi a szőlészeteket is.

Ebben a kérdésben Dr. Bazsil Dávid elmondta, hogy "a szüreti időszak a leginkább energiaigényes időszak a szőlészetekben és a borászatokban. A nagy melegben elsődleges szempont a termés gyors feldolgozása és a must hűtése. A korai, hajnali szüretindítás, a helyben történő szőlővásárlás, a rövid szállítási távolságok és a megújuló energia használata mind segíti a fenntartható termelést. Az élőmunkaerő alkalmazása a gépivel szemben mindenképpen környezetbarátabb megoldás, ugyanakkor jóval lassabb és kevésbé költséghatékony"- zárta gondolatait a kérdések kapcsán a szakértő. 

A szüret során és azt követően a minőség megőrzése is kulcsfontosságú. Az utókezelési módszerek, mint a hűtött tárolás és a gyors feldolgozás, segítenek a szőlő minőségének megőrzésében. A borászatok egyre inkább alkalmaznak oxidációt megelőző technikákat, amelyek biztosítják a végtermék kifogástalan minőségét. A tartósítás és minőségmegőrzés nem csak a szőlő kapcsán érdekes, de az általunk otthonra vásárolt termékek esetén is. A tojásról, tejtermékekről és zöldségekről a Nébih legújabb listája alapján mi is írtunk, hogy meghosszabbítsuk termékeink életét.