Jelenkori rabszolgaság: jöhet a hatnapos munkahét Európában?

Az elmúlt években világszerte egyre több fejlett gazdaság kísérletezett a négynapos munkahét bevezetésével. Ezért is meglepő, hogy Görögországban idén nyáron egyes munkakörök esetében, lehetőséget adtak a hatnapos munkahétre, jelentős anyagi kompenzáció mellett.

A meghosszabbított munkahét keretében a kiválasztott iparágakban és gyártóüzemekben dolgozóknak lehetőségük lesz napi két órával többet dolgozni, vagy nyolc órával több műszakot vállalni egy plusz napon, amelyért cserébe 40%-os pótlékot kapnak, ha pedig vasárnap dolgoznak, 115%-os juttatást kapnak a napi munkabéren felül. A változás azt jelenti, hogy a hagyományos 40 órás munkahét néhány vállalkozás esetében heti 48 órára bővülhet.

Bár gazdasági érvek szólnak a heti munkaidő növelése mellett – például a munkaerőhiány enyhítése és a lakossági jövedelmek növelése révén a gazdasági növekedés ösztönzése –, ennek árnyoldalai is vannak. A hosszabb munkahetek felboríthatják a munkavállalók munka és magánélet közti egyensúlyát, növelve a stresszt, a kiégés kockázatát és csökkentve a munka hatékonyságát.

Kutatások bizonyítják, hogy a rövidebb munkahetek hosszú távon nagyobb elégedettséget, jobb egészséget és magasabb termelékenységet eredményeznek. Ennek ellenére Görögországban a hatnapos munkahét bevezetésének célja többek között a feketemunka visszaszorítása és a túlórák rendezése volt. A kérdés továbbra is vitatott, és a gazdasági és társadalmi hatások vizsgálata folyamatos.