Lappangó vész a magyar házakban: hiába a pályázat, sokan saját pénzből szabadulnak a méregtől

A magyar lakásállomány állapota továbbra is elkeserítő, a házak és lakások mindössze 6 százaléka mondható például energetikai szempontból korszerűnek. A magyarországi közel 4,6 millió lakás 35 százaléka 1960 és 1980 közötti években épült. Mivel csak 2005 óta tilos az építkezések során az azbeszt használata, ezért az öregedő lakásállomány tovább növeli az elavult technológiák és alapanyagok jelenlétének lehetőségét.

Még tavaly számoltunk be róla, hogy újra lehetőség van pályázni ingyenes azbesztmentesítésre. A program keretében a kormány támogatja a lakosság körében képződött és hulladékká vált azbeszt tartalmú építőanyagok szakszerű ártalmatlanítását, elszállítását.

Az ismert videós tartalomgyártó, Magyarósi Csaba a zebegényi házfelújítási projektjéhez kapcsolódóan nyújtott be pályázatot, ám júliusi videójában arról számolt be, hogy a folyamat olyannyira elhúzódott, hogy inkább megoldották az azbesztes hulladék elszállíttatását saját kontóra. Az azbesztes építőanyag elszállítása speciális szakértelmet igényel, ezért igen költséges és nem kivitelezhető okos, házi megoldásokkal.

A Pénzcentrummal ezúttal azt vizsgáltuk miért is fontos megszabadulni az azbeszttől, milyen jogszabályok vonatkoznak az azbesztes ingatlanok tulajdonosaira, illetve feltettük kérdéseinket a pályázatot kezelő Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-nek (NHKV) is.

Szabadulni az azbeszttől

Az 1999/77/EK irányelv megtiltotta 2005. január 1-jétől az azbeszt használatát. Azonban attól függetlenül, hogy újabb ingatlanoknál már nem fordulhat elő, hogy ezt az anyagot építik be, a régebbi házakban, lakásokban ugyanúgy jelen lehet a „lassú méreg”. Mivel ahogy fentebb már említettük, az azbeszt bontása és elszállítása különös szakértelmet igényel és költséges is, ezért sokak számára az azbeszt-krízis egy megoldatlan problémának bizonyult. A kormány először 2022-ben hirdetett meg országos azbesztmentesítési pályázatot, melynek keretében 1500 lakossági ügyféltől szállítottak el ártalmatlanításra azbesztet tartalmazó építőanyagot ingyenesen.

Az új pályázatot tavaly hirdették meg és a leadásra 2023. július 14-től, augusztus 4-ig volt lehetőség. A program egyszeri, nem pénzbeli támogatás formájában, maximum 300 négyzetméter mennyiségű azbeszthulladék szakszerű elszállítását biztosítja.

Megkérdeztük az NHKV-t, hogy a tavalyi pályázat milyen eredményekkel zárult, illetve, hogy éppen milyen fázisban tart, mivel látszólag kissé elakadt a folyamat. Érdeklődtünk az ütemezésről és a sikeres pályázatok darabszámáról is, de egyelőre ezekről pontosabb tájékoztatást nem tudott adni a szolgáltató. Kérdéseink alapján az alábbi választ kaptuk:

A lakossági azbesztmentesítés 2023-2024 pályázat keretében 2023 július 14.-től 2023. augusztus 04.-ig volt lehetőség pályázatot benyújtani. Jelenleg a nyertes pályázatok alapján az azbeszt hulladék elszállítása folyamatban van. A sikeres pályázatok száma és a projekt megvalósulásáról pontos adatok ennek befejezését követően fognak rendelkezésre állni. A pályázati felhívás előírásai értelmében a lakosoknak az azbeszt hulladékot elő kell készítenie elszállításra. Ezt követően az NHKV Zrt. által megbízott Konzorcium az azbeszt hulladékot elszállítja és ártalmatlanításra leadja egy engedéllyel rendelkező hulladéklerakóban. Azbesztet tartalmazó építőanyag hulladék kizárólag engedéllyel rendelkező hulladéklerakóban adható le ártalmatlanításra, melyeknek egyedi a díjszabása."

Az NHKV oldalán viszont már elérhetőek a nyertes pályázatok kódszámai. Sajnos, a folyamatról, valamint, hogy hány nyertesnél történhetett már meg a mentesítés nincsenek információk. Érdekesség, hogy a válaszból is egyértelműen kiderül, hogy az azbeszt hulladékot elő kell készíteni az elszállításra, amely azért lényeges, mert így mindenképpen szükség van a speciális bontáshoz szakember megkeresésére, fizetős szolgáltatás igénybevételére. Az is kérdéses, hogy vajon egy ilyen pályázatot követően, hogyan alakul az egyedileg megoldandó bontási munkákkal a projekt ütemezése. A lassan egy éve lezárult pályázati időszakot követően pedig a kibontott veszélyes hulladék valószínűleg hónapok óta pihen több száz vagy akár ezer háztartás udvarán.

Azbeszt=méreg?

Az azbeszt egy természetes formában előforduló ásvány, amelynek rostjai vékony szálakra oszthatók. Egykor népszerű alapanyaga volt az építőiparnak, mivel az említett szálak kiváló szigetelők hővel, tűzzel és akár vegyi anyagokkal szemben is. Gyakran használták cement és más anyagok megerősítésére, falak, tetőszerkezetek szigetelésénél, illetve az úgynevezett palatetős házaknál.

Több típusa is van, ezek közül a legveszélyesebbek a krokidolit, vagyis a kék azbeszt és a barna azbesztként ismert, amozit. A krokidolitot alapvetően az 1970-es évek óta nem használják a régebbi épületekben azonban még előfordulhat. Ma is találkozhatunk az azbeszt bizonyos fajtáival, amelyeket jellemzően a felújítás során eltávolítanak. Az újabb építéseknél, amióta különböző, kevésbé veszélyes opciók is léteznek, az azbeszt használata minimálisra szorult vissza.

Az azbeszt egészségkárosító hatása jelentős lehet, ha nagyobb mértékben, hosszabb ideig érintkezünk az anyaggal. Az azbesztiózis a tüdő visszafordíthatatlan hegesedésével járó állapot, amely súlyos légzési problémákat okozhat. Az azbeszttel rendszeresen dolgozók körében a tüdőrák, a mellhártyadaganat, a hasfal rákos elváltozásának kockázata is jóval nagyobb. Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan lehetséges, hogy évtizedekig használták az építőiparban azt az anyagot, amely szinte méregként hat és drasztikus mértékben károsíthatja a légzőszerveket. Az azbeszt kitettség nem mutat azonnali jeleket, nem úgy reagál a szervezet, mint egy allergiánál. A kapcsolódó betegségek például az azbesztiózis kialakulása, tüneteinek megjelenése hosszabb időbe telik, akár 10-20 évig is eltarthat.

Fontos tudni, hogy az azbeszt csak akkor veszélyes, ha vágják, fúrják, roncsolják és felaprozódik. Érintetlenül nem jelent kockázatot, viszont azbesztporként a szálai a levegőbe jutnak és súlyos betegségeket okozhatnak. Ezért elkerülhetetlen, hogy az azbeszt eltávolítását szakember végezze.

Kötelezően javasolt?

A különböző akadályok között navigálva, felmerülhet, hogy egyáltalán szeretnénk-e eltávolítani azt az azbesztes szigetelést az ingatlanból vagy amolyan Pató Pál urasan jó lesz az úgy? „Ej ráérünk arra még!” Dr. Szabó Kristóf Lajos, ingatlanforgalmi szakjogász, földhivatali és földügyi szakértő ügyvédet kérdeztük a vonatkozó szabályokról, kockázatoktól és kötelezettségekről.

Magyarországon nincs nevesített előírás, miszerint az azbesztmentesítést minden ingatlan esetében kötelezően el kell végezni. A jogi szabályozás alapja az Alaptörvényben biztosított alapjogok, így például az egészséges környezethez való jog, továbbá az egészség-, környezet-, valamint munkavédelmi szabályok”

– mondta a szakértő.

Ezek alapján, ha például kiderül, hogy a házunkban azbeszt van, de nem terveztünk felújítási munkálatokat, nem fogunk pénzbeli vagy más büntetést kapni, ha nem gondoskodunk a mentesítésről. Viszont egy tervezett bontás vagy felújítás esetén kötelesek vagyunk nemcsak a saját egészségügyi helyzetünket mérlegelni, hanem komoly jogszabályi keretek között kezelni az azbeszt hulladékunkat. Dr. Szabó Kristóf Lajos hozzáfűzte, hogy ilyenkor munkatervet kell készíttetni, amelyet az illetékes kormányhivatallal jóvá kell hagyatni és ezt követően kezdődhet csak a munka. A folyamatot dokumentálni kell és tájékoztatni az érintetteket, akár a környéken élőket is.

Arról is érdeklődtünk, hogy mire számíthat az az ingatlan tulajdonos, akinek a házában, lakásában azbeszt van és az eladás mellett dönt. Az ügyvéd szerint értelemszerűen értékcsökkentő tényezőként jelentkezik az azbesztkár. Külön jogszabály nem vonatkozik erre, de nem érdemes eltitkolni az értékesítés során.

Az eladónak általános tájékoztatási kötelezettsége van az ingatlan – különösen a szemrevételezéssel nem látható, rejtett – hibáival kapcsolatban, de nincs külön nevesített előírás az azbeszt vonatkozásában”

- fejtette ki.

Hangsúlyozta, hogy érdemes vásárlás előtt írásbeli tájékoztatást kérni az építéshez felhasznált anyagokat illetően és ha az építés éve, illetve a felhasznált technológiák miatt felmerül az azbeszt jelenlétének lehetősége, akkor külön egyeztetni.

Ha az eladó valótlan tájékoztatást ad, elhallgatja az azbesztkárt, akkor akár érvénytelen is lehet az adásvételi szerződés vagy a vevő élhet az úgynevezett szavatossági igényével. Például a mentesítés költségeit az eladóra háríthatja. Egy régebbi ingatlan vásárlásánál mindig érdemes utánajárni az épület műszaki állapotának, akár szakember véleményezésével.