Így jut újabb extra pénzhez rengeteg magyar idős 2024 őszén: ez az igazi nyugdíjbónusz?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2021. II. negyedévében még a 100 ezret haladta meg éppen a dolgozó idősek száma, 2023. azonos időszakában már 132 ezren dolgoztak, az idei II. negyedévben pedig már 145 ezren. Ez jelentős, 9,8%-os növekedés. Ha a teljes munkaképeskorú (15-89 éves) lakosságot nézzük, akkor csak 0,5 százalékos növekedés látszik.

A KSH tájékoztatási adatbázisában a 15-89 éves korosztályról is találhatók információk. A foglalkoztatási statisztikák általában csak 65 éves korig terjednek, azonban egyes adatsorokban az idős korosztály is megtalálható. A számadatok nagyságrendje miatt viszont a statisztikai hivatal felhívja a figyelmet: 2500-4999 főig az adatok csak fenntartással kezelhetők a magas mintavételi hiba miatt, 2500 fő alatt pedig figyelmen kívül hagyandók. Illetve a közölt abszolút számok kerekítése elektronikusan - egyedi korrekció nélkül - történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel. Így amikor például a 15-19 éves korosztály, vagy a 65-74 éves korosztály adatait kiszámoltuk, szintén akadhatnak eltérések, ezért ezeket is érdemes fenntartásokkal kezelni.

Megvizsgálva tehát az egyes korosztályokat, látható, hogy nemcsak az idősek, hanem a legfiatalabbak, 21 év alattiak korosztályában is nőtt a foglalkoztatottak száma és aránya is az utóbbi években. A jellemzően aktív korú (20-64 éves) lakosságra inkább a stagnálás jellemző, a foglalkoztatottság 81 százalék feletti. A 65-89 éves korosztálynak már 7,7 százaléka, csak a 65-74 éveseknek pedig 11,4 százaléka dolgozik a jelenlegi nyugdíjkorhatár betöltése ellenére is. Számuk is emelkedett, akárcsak a legidősebbeké. A 75-89 éveseknek 2 százaléka volt aktív 2024. II. negyedévében - több mint 15 ezer fő.

Az idős foglalkoztatottak számának növekedése is jelentős. Amíg a 20-64 éves dolgozók száma csak minimálisan emelkedett, addig a 75-89 évesek korosztályában például 25 százalékkal. A 65-89 éves dolgozók száma pedig tizedével nőtt. A 15-19 évesek száma egy év alatt a 2023. II. negyedévről az idei II. negyedévre 11,2%-kal emelkedett csaknem 27 ezer főre.

Nőtt az idős, dolgozó nők aránya

A részletesebb statisztikák a 65 év felettiek foglalkoztatottságáról már csak a 74 évesekre terjednek ki. A nemek közti különbségek vizsgálatakor azt látjuk, hogy 2024. II. negyedévére csökkent a férfiak száma, ugyanakkor a nőké tovább emelkedett nagy ütemben a korábbi évek azonos időszakához képest. Az arány ismét kiegyenlítettebbé vált.

Az az évek óta jellemző tendencia szintén folytatódott, hogy nő a teljes munkaidőben dolgozó 65 év felettiek száma. Viszont ebben az esetben is az arányeltolódás visszafordult: 2023. II. negyedévében az összes 65-74 éves dolgozónak 35,4 százaléka volt részmunkaidős, ez idén az azonos időszakban 36,9-re nőtt. 2017-2019 táján még 50 százalék volt a jellemző, onnan kezdtek folyamatosan nagyobb arányt képviselni a teljes állásban dolgozók.

Végül azt vizsgáltuk, mely szektorokban dolgozik a legtöbb idős. Az alábbi grafikon számszerűen mutatja, hogy mely területeken alkalmazzák a legtöbb 65-74 éves dolgozót. A foglalkozási főcsoportok (FEOR) szerinti felosztásban a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások vezetnek toronymagasan, melyet az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások követnek. Meglőzték ugyanis a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokat, mely a tavalyi második negyedéves adatokhoz képest visszaesést is mutat, miközben a legtöbb területen növekedés vagy stagnálás látható.

A nemzetgazdasági ágak szerinti felosztásban látható, hogy az oktatás területén dolgozik a legtöbb 65-74 éves: 16,5 ezer fő. Nem sokkal maradt el a feldolgozóipar sem, így a kereskedelem (és gépjárműjavítás) csak a harmadik lett, pedig tavaly még toronymagasan vezetett, az oktatás pedig a 4. helyen sem volt. Ebben a változásban nagy szerepe lehet a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatásának. 2022. szeptember 1-től oldották fel azt a korlátozást, hogy a köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozók visszafoglalkoztatása esetén szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását. Most már határozatlan ideig vonatkozik a mentesítés a tanárokra.

A kereskedelmi dolgozók számának visszaesésében szerepet játszhat, hogy a boltok helyzete egyre nehezebb, sok üzlet zárt be az utóbbi időben, és ha létszámcsökkentésre kerül a sor, akkor is a nyugdíjaskorú dolgozókat szokták "nyugdíjba küldeni". (Az is lehetséges, hogy a nyugdíjazásuk után a helyi szupermarketben munkát vállaló pedagógusok tértek inkább vissza az iskolákba, de ez talán nem számottevő.)

Fontos, hogy a nyugdíjaskorú dolgozók száma amellett is növekszik, hogy a 65 év feletti lakosság száma csökken. 2022. január 1-jén még 1 millió 990 ezer 65 év feletti lakosa volt az országnak a KSH adatai szerint, mely 2023-ban 1 millió 972 ezerre csökkent, majd 2024-re 1 millió 983 ezerre emelkedett. A folyamatos népességfogyás miatt azonban a 65 év felettiek aránya egyre emelkedik Magyarországon, idén év elején már a lakosok 20,7%-a volt 65 feletti, miközben 2015-ben még csak 17,9 százalék volt az arányuk. Ezeket a jelenségeket is fontos figyelembe venni, amikor a foglalkoztatási adatokat vizsgáljuk.

A dolgozókra is hatással lehet a nyugdíjreform

Egy fél éve maradt a kormánynak, hogy kidolgozzon egy jobb nyugdíjrendszert a jelenleginél, azonban a nyugdíjreform már most jelentős késésben van. A határidők lejártak, még nincs kidolgozott terv, amelyet társadalmi egyeztetésre lehetett volna bocsátani, de 2025. március 31-ig elvileg érvénybe kell léptetni a jogszabályt, amely megreformálja a magyar nyugdíjrendszert. Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RRF ugyanis előirányozta nyugdíjreformot, az alól nem lehet kibújni, hacsak nem szeretne a magyar kormány még több pénzt elbukni.

Farkas András, nyugdíjszakértő a Portfolión tette közzé részletes elemzését arról, melyek lehetnek a 2025-re vállalt nyugdíjreform szükséges és lehetséges elemei. A szakértő szerint a hazai nyugdíjrendszer az EU megfelelőségi, fenntarthatósági és korszerűségi kritériumainak csak erősen korlátozott mértékben vagy sehogy sem képes megfelelni. A nyugdíjreform akár kimerülhet elszigetelt intézkedésekben, például a nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötésében (magas labdaként éppen erre tett javaslatot az EU is az RRF kapcsán), a fenntartható, megfelelő és modern magyar nyugdíjrendszer kialakítása érdekében azonban a jelenlegi működés alapelveit is felül kell vizsgálni - véli a szakértő. 

A nyugdíjszakértő szerint a kormányzat különböző politikai kockázatú és nehézségű lépések között választhat a nyugdíjreform kapcsán, ha e reform szándéka valós. Könnyű és kockázatmentes intézkedések lehetnek:

• a jövőbeni nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése,
• a nyugdíjskála kiegyenesítése (például minden szolgálati év 2%-os súllyal történő figyelembevétele),
• a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtése felé tett első lépésként az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatásának szocho-mentesítése,
• az önkéntes nyugdíj-előtakarékosság eszközeit támogató adójóváírás összegének karbantartása.

Könnyű, de közepes kockázattal járó intézkedések lehetnek:

• a járulékplafon visszavezetése,
• a degresszió újraszabályozása,
• a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek fokozatos szigorítása (a jogosító idő követelményének 43 évre emelése).

Könnyű, de fokozottan kockázatos intézkedések lehetnek:

• a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése,
• a nyugdíjplafon bevezetése.

Közepesen nehéz és közepesen kockázatos intézkedések lehetnek:

• a nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele (korhatár előtti nyugdíjazás korszerű rendszerének megteremtése),
• a nyugdíjemelési eljárás átalakítása (vegyes indexálás, valorizációs és szolidaritási korrekció), ezzel együtt a nyugdíjmegállapítás valorizációs eljárásból eredő méltánytalanságainak elhárítása,
• a gyermekvállalás jelentőségének fokozott elismerése (például a munkavállaló szülő által szerzett nyugdíjjogosultságok megoszthatósága az otthon maradó szülővel a gyermeknevelés tartama alatt).

Közepesen nehéz, de kockázatos intézkedések lehetnek:

• a nyugdíjak felbruttósítása (amit 2016-ban már majdnem meglépett a magyar állam),
• a foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése (a kockázatot az jelenti, hogy összekeverhető a foglalkoztatói pillér a kormányzat által kihalásra ítélt magánnyugdíjpénztári rendszerrel).

Nehéz és kifejezetten kockázatos intézkedések lehetnek:

• a nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítése (mert ez részben az adórendszer következménye),
• a nyugdíjrendszerbe építendő automatikus kiegyenlítő mechanizmusok tervezése (mert ez az állami beavatkozás lehetőségeinek szűkítését jelenti),
• az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése (mert ennek feltétele a nyugdíjjogosultságok szerzése jelenleg agyonbonyolított rendszerének radikális egyszerűsítése), és természetesen
• bármely paradigmatikus változtatás (például az állampolgári alapnyugdíj és a foglalkoztatói nyugdíjpillér kombójára épülő hibrid rendszer vagy a magyar nyugdíjpontrendszer) bevezetése.

A szakértő szerint azonban a nyugdíjrendszer reformja önmagában nem elég, a társadalmi és gazdasági metszetek sokaságának elemzése nélkül nem lelhető jó gyógyír a nyugdíjrendszer panaszaira - írta.

Jelenleg nincs sok előnye halogatni a nyugdíjbavonulást

A jelenlegi rendszerben sok előnyt nem élvez az a munkavállaló, aki azért halasztja a nyugdíjazását, mert azt reméli: jobb feltételekkel mehet el nyugdíjba. Aki esetleg nem teljesítette az öregségi nyugdíjazás feltételeit - pl. nem szerzett elég szolgálati időt - annak számára reális, hogy a munkaerőpiacon maradjon. Annak is megérheti még nem elmennie nyugdíjba, aki maradna a munkahelyén, de nyugdíjazását követően a munkáltatója nem foglalkoztatná vissza. Illetve vannak bizonyos kivételek, amikor a dolgozók nem kaphatnak egyszerre nyugdíjat és munkabért is - a közszférában dolgozókra vonatkozik ez, bizonyos körök (mint pl. jelenleg a tanárok) kivételével. Szinte minden más esetben azonban jobban megéri elmenni nyugdíjba, felvenni a nyugdíjat és adózás nélkül a fizetést is, aki még szeretne és tud dolgozni.

Ebben esetleg változást hozhat az új nyugdíjreform. Már korábban volt arra egy tervezet az MNB 2022 nyarán közzétett 144 pontos javaslatcsomagjában, hogy valahogy honorálnák a nyugdíjazás után azokat a dolgozókat, akik a korhatár betöltése után tovább dolgoznak. A nyugdíjbónusz más országok nyugdíjrendszereiben létező fogalom, azonban a magyar nyugdíjrendszerben sok értelme nincs, mivel még mindig jobban megéri felvenni a nyugdíjat is, és amellett vállalni munkát. Még a munkaadó is jobban jár, hogy nem kell annyi járulékot fizetni.

Az viszont nem valószínű, hogy korlátoznák a munkavállalást nyugdíj mellett, és valamilyen bónuszrendszert vezetnének be a nyugdíjazást halasztóknak, mivel a munkaerőhiány enyhítésének az egyik módja, ha minél több nyugdíjaskorú dolgozó marad aktív. Ezt ugyan lehetne még ösztönözni, de a fent ismertetett számokból látható, hogy a 65 felettiek maguktól is egyre többen, egyre tovább dolgoznak. Ha pedig korlátoznák a nyugdíj utáni munkavállalást, akkor meg is fordulhatna ez a folyamat, az pedig gazdasági szempontból nem lenne előnyös. Akármivel is állnak majd elő, feltehetően a munkaválallást ösztönző reform jöhet, ha ideér egyáltalán a beígért reform 2025 márciusáig.