Sokaknak már lehetetlen kifizetni: brutál pénzeket kérnek egy-egy neves nyelvvizsgáért 2024-ben

Manapság egyre több nyelvvizsga közül választhatnak a diákok, sőt, gyakorlatilag ez is egy üzletággá nőtte ki magát. Ám ezeknek csak egy része olyan, amelyet külföldi egyetemek is elfogadnak, ezért a diákoknak nem árt felmérni, pontosan milyen lehetőségek állnak rendelkezésre.

Kodák Mónika elmondása szerint az IELTS (International English Language Testing System) típusú nemzetközi nyelvvizsga az egész világon elismertté vált, és az egyik legnépszerűbb. Az úgynevezett TOEFL, azaz "az angol, mint idegen nyelv" elnevezésű nyelvvizsga elsősorban a jelöltek angol nyelvi készségeit értékeli. Ez leginkább az észak-amerikai (USA és Kanada) oktatási intézményekben történő továbbtanuláshoz, ösztöndíjakhoz elengedhetetlen. A Cambridge ESOL (English for Speakers of Other Languages) egynyelvű nyelvvizsgák az egész világon elismertek és felhasználhatók - mondta el a Brighton Nyelviskola vezetője.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez vár arra, akinek 2024-ben nem sikerül az érettségi, felvételi: így lehet a kudarcból sikersztori

Mi a teendő, ha valóban olyan rosszul sikerült az érettségi, hogy emiatt nem kerül be valaki a leginkább áhított szakra? Csak nyugalom, semmi sincs veszve!

Diákjai nagy részének, ha az adott külföldi egyetem elfogadja, az elmondottak miatt Pintér Nándor is elsősorban az IELTS vizsgát szokta javasolni. Ám az oktató hangsúlyozta, fontos, hogy a tanuló mindig ellenőrizze le, a kinézett egyetem mely vizsgákat fogadja el. Előfordulhat, hogy az elfogadott vizsgák között vannak az IELTS-nél "könnyebb", vagy magyar szemmel nézve "logikusabb" tesztek is.

A nyelvvizsga típusa mellett szintén egyetemfüggő, hogy milyen szintet követel meg az adott intézmény. A legtöbb egyetemen jellemzően 6 – 7.5 pont közti eredményt várnak el a felvételizőktől az IELTS Academic típusú vizsga esetén, a magyar rendszerben 6.5-ös értéktől már felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik valaki - összegzett az oktató.

De mennyibe fog ez kerülni?

Ám aki több lépésben gondolkodik a külföldi továbbtanuláson, annak érdemes lehet először a magyar nyelvvizsgákkal kezdenie. Ez két okból is tanácsos lehet: egyrészt a Magyarországon elérhető nyelvvizsgák talán valamivel könnyebbek is - főleg ha elsőre próbálkozik valaki - másrészt anyagilag kevesebb kockázatot is rejt magában. Hazai fronton az akkreditált nyelvvizsgák széles skálája elérhető, a nemzetközi nyelvvizsgákon túl jelen van az Origo, a TELC, és újabban a BME nyelvvizsgák is. Ezek lehetnek egy, vagy kétnyelvű vizsgák. A korábbiakhoz képest ezeknek az árai az utóbbi időben egységesen egész magasra kúsztak, szinttől függően 45 000 – 50 000 Ft körüli összeget kell kifizetni egy komplex verzióért.

Jó hír azonban, hogy az első sikeres nyelvvizsga árát a 35 év aluliak visszakapják, tehát ez egy jó motiváció. Ami a nemzetközi nyelvvizsgákat illeti, angol nyelven az IELTS-et és a Cambridge nyelvvizsgát is egységesen a British Council magyarországi szervezete bonyolítja, akik körülbelül 80 000 forintot kérnek el a vizsga pontos típusától függően, erre sajnos visszatérítés sem érvényes. Ezeken a vizsgákon egészen más értékelési rendszer van, 0-tól 9 pontig terjedő skálán értékelik a vizsgázókat.

- mondta el Kodák Mónika

A mestertanártól megtudtuk, vannak kimondottan nyelvvizsga felkészítő tanfolyamaik célirányosan, de mindezentúl van kommunikáció fejlesztő és érettségi felkészítő kurzus is, illetve gyakorlatilag bármilyen igényre épülő tanfolyamot személyre lehet szabni a diákoknak. A magánóráik időtartamtól függően 7000–10.000 forintba kerülnek, a csoportos órák ennél valamivel olcsóbbak, 5000 Ft körül mozognak. Ám sok helyen akár 10-12 000 Forintot is elkérhetnek egy egyszemélyes óráért.

Ezekben valószínűleg még bőven van hova fejlődniük

Bár abban szinte minden oktató egyetért, hogy drasztikusan megnőtt a fiatalok maguktól megszerezhető tudásanyaga, míg az életkor, amikor ezt megszerzik lecsökkent, vannak olyan területek, ahol még mindig gyengén teljesítenek a diákok, és ehhez feltétlenül szükségük van szakértő oktatók segítségére. Az egyértelműen látható, hogy azok, akik tudatosan építik a jövőjüket és tudják, hogy mi a céljuk, magasra teszik a mércét, és sokkal erősebb szintet diktálnak, mint ami korábban jellemző volt. Nyilván ebben elsősorban az idegennyelvű tartalmakhoz való sokkal könnyebb hozzájutás főszerepet játszik - fogalmazott a mestertanár.

Ám továbbra is fennáll az a probléma, hogy a diákok többsége  „nem mer” beszélni. Ezt egyértelműen a nyelvtani tisztánlátás hiánya okozza. Így tehát ez a 2 dolog összefügg. Az egyértelmű kommunikációhoz szükség van arra, hogy az igeidők legalább kis részét használni, alkalmazni tudják a diákok. Amikor ezt megtanulták, onnantól kezdve beszélünk, s akkor már bátrabbak is, hiszen az agyuk nem blokkolja le őket és ki merik mondani, amit szeretnének. Ezt az elmúlt 35 év tapasztalatából mondom.

Pintér Nándor is hasonló tapasztalatokról tud beszámolni. Elmondása szerint a diákoknak manapság főleg szövegalkotásban van lemaradása. Ez lehet akár írott szöveg is, pl. esszé vagy egy e-mail írás. Szerinte ezekre a dolgokra kevés idő jut a közoktatásban. Emellett pedig amúgy is nehéz egyedül, vagy online, segítség nélkül gyakorolni őket. Ő ebben úgy szokta segíteni a diákjait, hogy nem csak a hibákat javítja ki, hanem az "egyszerűbb" szavakat, mondatokat is jelöli, arra kérve a tanulókat, hogy keressenek "izgalmasabb szavakat" vagy más nyelvtani szerkezetet használva írják újra a mondatot.

Egyre több ország népszerű

Európai Uniós statisztikai adatbázisok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy jelenleg Ausztriában és Németországban tanul a legtöbb diák, mindkettőben több mint kétezren. A tanulmányi migráció célországaiban pedig országtól függően 5-15 százalékkal növekedett a magyar diákok száma az elmúlt években. A beszélgetés során azonban kiderült, az oktatók tapasztalata szerint elég változatos helyekre mennek a magyar diákok továbbtanulni, ráadásul az országok listája egyre csak bővül. Az utóbbi időben egész népszerűvé vált Olaszország, míg Hollandia, Dánia és Svájc régi közkedvelt európai célpontok. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is hagyományosan népszerű, igaz, utóbbi iránt drasztikusan visszaesett a kereslet a Brexit óta, hiszen számos jogi akadály mellett már a diákhitelek sem olyan kedvezőek, mint eddig voltak.

Az oktatók azt is elmondták, a tudatos szülőknek nem árt minél hamarabb felmérnie a diákok igényeit egy esetleges külföldi továbbtanulásra, ugyanis egyre több diák egyre hamarabb képes teljesíteni az elvárt szintet, ezzel pedig könnyen lépéselőnybe kerülhetnek a felkészülés során. A világ gyorsulásának köszönhetően, a drasztikus szintemelkedés miatt a középfokú nyelvvizsgázók életkora már 14-15 évre tehető, ma már ennyi idősen is képesek sikeres nyelvvizsgát tenni, a közoktatásban tanuló diákok, míg ez 5-10 évvel ezelőtt csakis a középiskola befejezésével volt gyakori, akkor ugyanis 18-22 évesen mentek el a legtöbben nyelvvizsgázni. Tehát egy szignifikáns, 5-6 éves előretolódást figyelhettünk meg az elmúlt években - összegezte gondolatait a Brighton Nyelviskola vezetője.