Fajsúlyos változással indul a 2024/25-ös tanév: döntöttek, ez vár a gyerekekre

A magyar kormány új rendeletet vezetett be az iskolai mobiltelefon-használatról, amely szigorúan korlátozza a diákok eszközhasználatát az oktatási intézményekben. A rendelet célja a tanulói figyelem és teljesítmény javítása, valamint az oktatási környezet zavartalanságának biztosítása. A Pénzcentrum saját kutatásban mérte fel az olvasói véleményét a témában, melynek főbb eredményeit már egy korábbi cikkünkben összegeztük.

Tehát az új törvény értelmében az iskolák és kollégiumok jogosultak lesznek meghatározni, hogy milyen tárgyakat tiltanak ki, illetve melyeket lehet csak igazgatói engedéllyel használni. Ez elsősorban a mobiltelefonokra vonatkozik, amelyek túlzott használata elvonhatja a diákok figyelmét a tanulástól és elősegítheti az internetes zaklatást​. A digitális eszközökön felül más egyéb eszközökről is döntést született. 

A jogszabálytervezet szeptembertől felhatalmazza a pedagógusokat, hogy ellenőrizzék, behozott-e a diák magával az iskolába közveszélyes eszközt.

Mit gondolnak az olvasók?

A Pénzcentrum kutatásából egyértelműen kiderült, hogy a korcsoportok növekedésével egyre megengedőbbek a szülők a diákok mobiltelefon iskolai használatával kapcsolatban. Azonban a válaszok túlnyomó többsége, közel 40%-a még így is inkább úgy véli, hogy reggel el kéne venni a telefont a fiataloktól, mert az oktatás során csak zavaró a jelenléte. A Pénzcentrum videóblogjában szakértőket is kérdeztünk a témát illetően, hogy mit gondolnak hogyan kéne kezelni ezt a kialakult helyzetet. 

A meglévő alapadatokon felül a kutatás során több alapnak számító demográfiai tényező alapján vizsgálódtunk úgy, mint a szülők legmagasabb iskolai végzettsége, kora, lakhelye (régió) és foglalkoztatottsági típusa. Ebben a cikkben az iskolai végzettség és a régió szempontjából vizsgáltuk a meglévő adatok megoszlását, valamint röviden összeszedtük, hogy az elfogadott törvényben milyen más eszközöket tiltottak még be az egyes korosztályok és iskola típusok szerint. Az alábbiakban összegeztük, hogy a különböző demográfiai változók alapján milyen vélemény azonosságok és különbségek mutatkoznak a téma kapcsán. Lekértük az olvasók

• legmagasabb iskolai végzettségét,
• lakhelyét (régió),
• korát, 
• nemét, 
• foglalkoztatási jellegét, 
• családi állapotát,
• és a háztartásban élő gyermekek számát.

A közel 7 500 kitöltő közül a legnagyobb arányban középiskolai és főiskolai végzettséggel rendelkező szülők töltötték ki a legtöbben az általunk közzétett anonim kérdőívet, ez a két csoport közösen a válaszok több mint 50%-át adják, ahogy az a következő ábra alján szereplő táblázatból is jól kivehető. Az ábra felső részén pedig 3 különböző csoportosított táblában látható a szülők iskolai végzettsége és az iskolai telefonhasználatról alkotott vélemények alapján felírható kereszttábla adatokat százalékos megoszlása. 

Jól látható a vonaldiagramokon, hogy főleg a kisiklások esetén a legtöbb válasz a 'ne vihessen telefont' és a 'reggel le kell adni a telefont' válaszok a legdominánsabbak. Ez azzal magyarázható, hogy jellemzően ebben a korban a gyerekek még nem járnak egyedül iskolába, így összességében elmondható, hogy igen keveset töltenek felnőtt felügyelet nélkül a gyerekek. Ennek okán pedig nem látják értelmét a szülők annak, hogy szükség legyen bármilyen eszközre, ami elvonhatná a gyerekek figyelmét.

Azonban az is igen látványos az ábrán, hogy a 'ne vihessenek telefont az iskolába' válaszok aránya 5-6.osztály esetén jelentősen lecsökken és ott egyedülállóan átveszi az uralmat a 'telefonokat reggel az iskolában beszedik, és délután hazainduláskor adják vissza' válaszok megoszlása, összesen 3 733 szülő választotta ezt, ami a válaszok 51%-át teszi ki. Ha innentől felfelé nézzük a diákok korát, akkor arra számítanánk, hogy fiatalok önállósodása miatt már abszolút népszerűtlen válasszá válik a 'nem kell telefon a gyereknek' szemlélet, de jól látható, hogy még a középiskolások esetén is akad 530 olyan kitöltő, aki úgy gondolja egyáltalán nincs szükség a telefonra az iskolában. 

Sőt a legnépszerűbb válasz összességében a 'telefonokat reggel az iskolában beszedik, és délután hazainduláskor adják vissza', ami főleg már egy 16-17-18 éves diák szülője esetén meglepőnek tekinthető. A középiskolások esetén is a kitöltők közel 51%-a (pontosan 48%), tehát 3 097-en gondolják úgy, hogy reggel a pedagógusnak joga lenne beszedni a telefonokat és a nap végén visszaadni a fiataloknak. Mindenesetre ez az eredmény méltán bizonyítja, hogy a felnőttek nagy része szükségesnek látja a telefonok korlátozását az oktatás során.

Ezt bizonyítja a fenti ábrán látható adatokból leolvasható eredmény is, melyen a 7. osztálytól egészen a 12.osztályos vizsgáltuk a diákok életkorát. Mindösszesen 1 644 ember jelölte azt, hogy nincs szükség a mobilok beszedésére vagy korlátozására a középiskolások esetén, és ez a többi korcsoportban az 1 000-es nagyságrendet vagy épphogy súrolja vagy el sem éri.

Valamint az is elmondható, hogy az előzetes hipotézisünkkel ellentétben a szülők iskolai végzettsége nem jelent jelentős véleménybeli különbséget a témában, ugyanis a válaszok megoszlása az egyes vizsgált végzettségeken belül gyakorlatilag azonosnak tekinthető. 

A kitöltők lakhelyét tekintve regionális szintű adatokat kértünk, ebben az esetben feltételezhető, hogy a fővárosban találjuk a megengedőbb hozzáállást az iskolai mobiltelefonozást tekintetében. Azt el is lehet mondani, hogy a legtöbben a fővárosból vállalták a véleményüket, 1 837 ember, ami a teljes minta 25%-át teszi ki, míg a legkevesebben a dél-dunántúli régióból válaszoltak, mindösszesen 532 ember, tehát megközelítőleg 7,5%. A következő térképen láthatóak a pontos demográfiai regionális adatok. 

A regionális adatok esetén is úgy osztottuk fel az ábrákat, hogy 1-6. osztályig szerepelnek, illetve a 7-8.osztályos tanulók és középiskolások külön. Ebben a csoportosításban is jól látható, hogy a 'ne vihessen telefont' válaszok a leggyakoribbak és ahogy haladun felfelé az osztályokban átveszi a vezetést a 'reggel el kell venni a telefont a diáktól' narratíva. Ha végigkattintjuk a különböző osztálycsoportokat igen látványos a kék vonal hirtelen csökkenése és a zöld növekedése. Itt is elmondható, hogy a válaszadók több, mint 50%- sorolható a 'ne vihessen' és a 'reggel le kell adni' csoport tagjai közzé. 

Ez a 7-8. osztályos és középiskolai diákok esetén sincsen másként, minden régió esetén egyértelműen az oktatás alatt való korlátozott használat a preferált. Ami azonban látványos, hogy a 'hagyjuk a telefont egész napra a gyereknél' csoportnak a fővárosban élők között van a legnagyobb aránya. Ott sem sok, de 209 szülő gondolja úgy, nincs baj a régi rendszerrel, ha már betöltött egy bizonyos kort a gyerekük. Azonban az általunk feltett előzetes állítás nem igazolódott be, a kitöltők lakhelyét tekintve sincsen nagy különbség (matematikai értelmeben nem szignifikáns a kijött eredmény), így kijelenthető, hogy a kitöltők lakhelye sem okoz véleménykülönbséget a témában. 

A demográfiai változók között szerepelt még ezeken felül a kitöltő kora, neme és foglalkoztatási jellegét kértük le. Ezek esetén is megtettük az előzetes feltevéseinket. A kitöltők kora esetén (5 korosztályi csoportban vizsgáltuk. 25 alattiak, 25 és 64 év közöttiek és 64-nél idősebbek esetén) azt gondolhatnánk, hogy minél fiatalabb volt a kitöltő, annál "liberálisabb" hozzáállást tanúsított a digitális eszközök iskolai használata kapcsán. Azonban az adatok alapján az látszik, hogy bármely korcsoport esetén itt is a "reggel vegyék el a telefon és délután kapják vissza" álláspont a markáns. 

A nemek tekintetében sincsen különbség, mind a férfi és női kitöltők is egészen az alsós korcsoporttól a középiskoláig úgy vélik, hogy nincs szükség az órán a mobiltelefonra, elég ha az iskolán kívül használják a tanulók az okos eszközöket. Foglalkoztatás jellegében a különböző családi állapotok és a meglévő gyermekek számában sincsen számottevő eltérés. Tehát összességében  elmondható, hogy bármilyen demográfiai változó alapján vizsgáljuk a kérdést az alapvető társadalmi konszenzus is az, hogy

a tanórkán nincsen szükség a moboltelefonokra.

Mindegyik vizsgált független változó esetén átlagosan 40% körül volt az a vélemény, hogy reggel vegyék el a telefont a diákoktól és délután adják vissza. Ami tehát azt jelenti, hogy a szülők a kormány és az iskolák álláspontját képviselik a témában.

Bármilyen változó alapján vizsgálódunk ebben a témában nincsen megosztottság az országban, és a tanulók szomorúságára a szülők alapvetően úgy vélik, hogy el lehet venni a tanórára a telefonokat a diákoktól.

De ahogy az a rendeletből kiderül az iskolák egyénileg dönthetnek a témát illetően, ám ahhoz is szabad kezet kaptak, hogy elvehessék a telefonokat. 

A rendeletről részletesen: nem csak a mobiltelefon, de az okosóra is tilos? 

A végül elfogadásra kerülő törvénytervezet értelmében tehát a diákok nem használhatják mobiltelefonjaikat a tanórák alatt. Az iskolák bejáratánál a diákoknak át kell adniuk a telefonjaikat, amelyeket biztonságos helyen tárolnak a tanítási idő végéig és az iskolaőrök feladata lesz ellenőrizni, hogy a diákok betartják-e a szabályokat, és szükség esetén elkobozhatják a mobiltelefonokat.

Fontos kiemelni, hogy természetesen az iskolák önállóan dönthetnek arról, hogy milyen mértékben alkalmazzák a szabályokat.

Néhány intézmény megengedheti a mobiltelefonok használatát oktatási célokra, például tanulós alkalmazások használatához, de ez szigorúan szabályozott körülmények között történhet.

A mobiltelefonok mellett a rendelet kiterjed más elektronikus eszközökre is. A diákok nem vihetnek magukkal tableteket, okosórákat vagy egyéb hasonló készülékeket az iskolába. Ezeket az eszközöket ugyancsak be kell szolgáltatniuk a tanítási idő kezdetén. Ezeken felül pedig még további más eszköz is tiltólistára került. A tiltott tárgyak között szerepel többek között: 

• 8 centiméter szúróhosszúságú vagy vágóélű szúró- vagy vágóeszköz; 
• dobócsillag; 
• rugós kés; 
• felajzott íj; 
• szigonypuska; 
• parittya; 
• csúzli; 
• ólmosbot;
• gázspray, elektromos sokkoló; 
• mechanikus vagy elektromos zárnyitó szerkezetek;
• alkohol;
• dohánytermék;
• energiaital;
• kábítószer.

Ezeket tilos lesz használni:

• az általános iskola 1–8. évfolyamán, a teljes tanítási napon, 
• a gimnázium 5–12. évfolyamán, a teljes tanítási napon, 
• a szakgimnázium 9–13. évfolyamán, a teljes tanítási napon,  
• a kollégiumokban a foglalkozások ideje alatt, 
• az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt, 
• és a szakiskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt.

A szúró-vágó eszközökre vonatkozó tiltás egyáltalán nem meglepő, visszagondolva az elmúlt időszak eseményeire, úgy mint a bőnyi késelés, mely során egy tanuló saját diáktársát szúrta meg. Ahogy az sem okoz nagy változást, hogy energiaitalt, alkoholt, dohányterméket és kábítószert sem vihetnek magukkal tanulók. Azonban az elektronikai eszközök korlátozása igen megosztó, mint, ahogy azt az általunk is elvégzett kutatás is alátámasztja, különös tekintettel a már idősebb gyermekek okos eszköz használatára az iskolában.