Óriási szégyenfoltjaitól szabadulhat hamarosan Budapest: elárulták a terveket, ez százezreket érint

A legnagyobb beruházások már városrészek rehabilitációját, új lakóhelyek, területek kialakítását tűzték ki célul, ezáltal jól érzékelhető hatással vannak a település működésére. Komplexebb folyamatokról van szó, mint csupán esztétikai vitákról a mai építészeti megoldásokat kedvelő és bíráló csoportok között. Az építtetők kiléptek a tégla takarásából és a falakon kívüli eredményekre is intenzív figyelmet fordítanak. Valójában a mai átlagos városi elvárásokhoz igazodva nem is tehetnék ezt nagyon másként.

Jellemzően az új lakások vevőit már nem kizárólag az apartman elrendezése, modern technológiái érdeklik. Persze továbbra is meghatározó az ingatlanszakértők szerint az új ingatlanok esetében a zöld lehetőségek, okos eszközök beépítésével járó, kisebb fenntartási költségek elérése. De az alacsony rezsi, kedvező vételár mellett, a lokáció és az infrastruktúra is fontos a vevőknek.

Számolni kell a hulladékkal, szennyezettséggel

A fentiek alapján minden szempontból kedvezőnek tűnnek az úgynevezett rozsdaövezeti beruházások. A használaton kívüli, általában rossz állapotban lévő vagy akár környezetszennyezéssel terhelt egykori ipari, gazdasági területek felkarolásával jól járhatnak a beruházók a lakásvásárlók és az adott lokáció is.

A gyakran hiányos közművel és elavult technológiákkal kiépített övezetek rendszerint a nagyvárosok középső és külső kerületeiben helyezkednek el, így általában jól megközelíthetők, de a gördülékeny újrahasznosítást több tényező is akadályozhatja. A felhalmozódott veszélyes, környezetterhelő hulladékok miatt az egykori ipartelepek megújítása kármentesítéssel indul, amelyet gyakorlatilag egy komplett városfejlesztés, lokális rehabilitáció követ. Ezért a rozsdaövezetek esetében a beruházóknak mindenképpen nagyban érdemes gondolkodniuk.

A környező lakosság számára jó hír lehet, hogy a közeli, kihasználatlan rozsdaövezeti területek helyett, jobb szomszédság költözhet a környékre. Új szolgáltatásokat, intézményeket, új zöldterületeket alakíthatnak ki a fejlesztők. A vevők számára pedig csábító lehet, hogy az aktuális jogszabályoknak megfelelően a rozsdaövezeti lakások vételárának áfatartalmát visszaigényelhetik.

A legnagyobb budapesti lakóparkok fejlesztőit kérdeztük a rozsdaövezeti beruházásokról. Érdeklődtünk arról, hogy megérik-e manapság ezek az óriás projektek és hogy fejlesztői szempontból miért izgalmasak a rozsdaövezetek.

Új közterületek jönnek Budapesten

Ezeken a területeken - méretükből adódóan -  gyakran komplexebbek a fejlesztési lehetőségek, mint a már beépített városrészek esetében - mondta kérdésünkre Csizi Balázs a Siskin cégcsoport tulajdonos-vezérigazgatója.

A rozsdaövezeti akcióterületek nemcsak új, modern épületek építésére, de egyben új közterületek kialakítására, továbbá a teljes környezet megújítására is lehetőséget kínálnak. Ezen folyamat során az új beköltözők és a már a környéken élők egyaránt egy izgalmas átalakulásnak lehetnek részesei.

- fogalmazott. Hozzátette: a Budai Walzer Lakópark egy olyan koncepció jegyében épül, mely teret enged az alkotó fantáziának, sokoldalú, élhető, szerethető, inspiratív közeget teremt az ott lakók számára. Mindezt úgy, hogy számos ponton összefonódik a természettel, és az épített környezet dominanciája helyett egyensúlyra törekszik.

Ezek a legkritikusabb rozsdaövezetek

Megkeresésünkre a METRODOM emlékeztetett: a rozsdaövezeti akcióterületeket a 619/2021. kormányrendelet szabályozza. Ennek a jogszabálynak a melléletében szerepel, hogy mely területek kaptak rozsdaövezeti minősítést. A vevők számára kézzelfogható előny csak a lakóingatlan fejlesztéseknél jelentkezik, hiszen ezzel a minősítéssel az újépítésű lakások 5%-os áfa tartalma visszaigényelhető magánszemélyek számára.

A rozsdaövezetek jellemzően alulhasznosított vagy felhagyott ipari területek. Ezek közül az ingatlanfejlesztők figyelme elsősorban Budapest középső zónájában a jó közlekedési kapcsolatokkal, humán infrastruktúrával és szolgáltatással rendelkező területekre irányul. A rozsdaövezeti területek megújulása nem csak mikro lokációban fejti ki a hatását, hanem katalizátorként városnegyedek átalakulását is megindítja. Erre nagyon jó példa Középső-Ferencvárosban a Millenniumi városnegyedben lezajló változások, ahol több rozsdaövezeti terület megújulása mellett sok más fejlesztés is elindult. Ugyanezt megfigyelhetjük Újbudán, ahol a Duna-parti rozsdaövezeti régió van jelentős átalakulás alatt

- magyarázta a vállalat. Mint ismertették, a fővárosi rozsdaövezeteket három nagyobb szektorra oszthatjuk:

• Az északi szektor a III., IV., XIII., XV., XVI. kerület barnamezős területeit foglalja magában.
• A keleti szektor a Kőbányát közrefogó vasúti fővonalak mentén alakult ki, így a X., XVI., és a XVIII. kerületek barna zónái sorolhatók ide.
• A déli szektor a IX., XVIII., XX., XXI., a budai oldalon pedig a XI. és XXII. kerület ipari-közlekedési övezetei.

Mint kifejtették: a beruházók által figyelt piaci mozgások egyfajta igényről tanúskodnak, ezért a jelenlegi trendeket, szükségleteket vizsgálva a mostani városi embernek megfelelő helyek születhetnek.

Az, hogy ezeknek a területeknek a megújulása jó irányba tart-e, viszont csak a jövőbeli felhasználók tapasztalatai dönthetnek majd. A szakértők és a lakosság azonban vélhetően egyetért abban, hogy a környezeti kármentesítés és a rehabilitáció mindenképpen egy szükséges folyamat, ám a hasznosítás módja már egy jóval összetettebb urbanisztikai kérdés

- tették hozzá.