Egyre több magyar mond nemet az utalásra, kártyás fizetésre: mit tudhatnak, amit más nem?

A jegybank statisztikái szerint szeptember végén 8 664 milliárd forintnyi készpénz állt a jegybank mérlegének forrásoldalán. (Ne felejtsük: minden egyes zsebünkben lapuló érvényes forint bankjegy vagy érme a mi közvetlen követelésünk az MNB felé), ennyit használtak a gazdaság szereplői pénzforgalmi vagy felhalmozási célra.

Ez a szám 7,7%-kal múlja felül az egy évvel korábbit. Utoljára 2022 őszén láttunk a forint készpénzállományban akkora éves növekedést, mint idén augusztusban és szeptemberben. A növekedés visszatérésének egyszerre több oka lehet:

• pénzforgalmi ok: az infláció visszaszorulása miatt kisebb a nyomás a kiskereskedelmi célú készpénzhasználaton,
• megtakarítási ok: a kamatkörnyezet csökkenése miatt kevésbé rossz a nem kamatozó készpénz relatív pozíciója, mint az elmúlt egy-két évben,
• szabályozói ok: az MNB az utóbbi időben több készpénz-felvevő automata telepítését írta elő a bankoknak, a készülékek száma fokozatosan emelkedik, ugyanakkor a bolti készpénzfelvétel (havi 40 ezerig díjmentes lenne) nem terjedt el az ezt lehetővé tevő szabályozói intézkedés ellenére,
• adóoptimalizálás: a Mastercard legutóbbi felmérése szerint 74 százalékról 71 százalékra csökkent a jövedelmüket digitálisan „készhez” kapók aránya.

Hosszú távon az idő a készpénz ellen dolgozik: összességében ma már kétszer több pénzt költünk kártyával, mint amennyit felveszünk velük. A fizetési szokások viszonylag lassan, de biztosan változnak: 10 évvel ezelőtt például még 2,5 szer több készpénzt vettünk fel bankkártyákkal, mint amennyit fizettünk velük.

A forint készpénzállomány mellett említést ér a valuta is, erről második negyedéves (június végi) adatok állnak rendelkezésre. Ekkor 638 milliárd forintnyi valuta volt a magyar gazdaságban, ami azt jelzi, hogy a forgalomban lévő készpénz kevesebb mint 7%-a volt valuta.

Csökkent is a valuta állománya 2023 közepéről 2024 közepére 6,5%-kal, ugyanakkor az ősz első heteiben kialakult jelentős forintgyengülés a korábbi tapasztalatok szerint növelheti a valutakeresletet és a külföldi fizetőeszköz részarányát.