Érik az 500 forintos euró árfolyam: ha ez így megy tovább, az euró önmagát vezeti be Magyarországon

Képtelen kikecmeregni a forint abból az ütésből, amit a múlt hét közepén kapott a közel-keleti helyzet gyors romlása miatt. Múlt héten 400 forint fölé emelkedett az euró árfolyama, és bér néha vissza tudott korrigálni, tartósan már nem tudott bemenni az érték alá. Tegnap délutánra aztán még a 402 forintos szinten is túllépett - ez pedig másfél éves mélypontot jelent.

A Pénzcentrum videoblogja, a CashTag szakértőkkel ült le beszélni legfrissebb adásában, hogy megpróbálja megfejteni az okokat. Kíváncsiak voltunk, ki tud-e kecmeregni erről a szintről a magyar valuta, mire kell még számítani az árfolyamtól: valóra válhat például az a rémálom, hogy 500 forintba kerüljön egyetlen euró?

Miért ilyen gyenge a forint?

Egy héttel ezelőtt a Pénzcentrum már írt arról, hogy a forint romlását leginkább a hirtelen eszkalálódó közel-keleti harci események okozták. Baj volt emellett az is, hogy bár korábban a dollár gyengült a nemzetközi devizapiacon, a forint erre, valamint a kedvező nemzetközi hangulatra sem tudott reagálni - így nem volt akkora meglepetés, hogy elérte az euró a 400-as szintet.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a CashTagnek azt mondta, hogy bár nem lehet egészen az ő nyakukba varrni, de a jegybanki lépések is egy kicsit abba az irányba vezettek, hogy a forint most másfél éves mélypontra került.

Fontos megemlítenünk, hogy a piaci várakozások már a jegybanki kamatdöntés előtt is inkább abba az irányba álltak, hogy amennyiben van tér, van lehetőség a magyar jegybank számára, akkor ők kamatot fognak vágni. A legutóbbi kamatdöntés során meg is történt a kamatvágás, és az előretekintő iránymutatás nyitva hagyta a kérdést. Nem mondta azt a jegybank, hogy nem vágunk többet, vagy csak egyet. Tehát, hogy igazándiból egy ködösítés zajlott, ami alapvetően egy kiszámíthatatlan nemzetközi környezetben nem egy rossz taktika. A gond az, hogy a piacok ki voltak élezve a kamatcsökkentésekre - és ne feledjük, nem csak Magyarországról beszélünk

- véli Virovácz Péter.

Hornyák József, a Portfolio makroelemzője szerint a forint elveszítette azt a védőernyőjét, ami megvédhette volna a beszakadástól, de nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy ludas ebben a költségvetés egyre rosszabb állapota is.

Mire megérkeztünk erre az alacsony kamatszintre, az nem egyik napról a másikra történt, hanem hosszú-hosszú hónapokig csökkentette a Magyar Nemzeti Bank a kamatot, először nagyobb, aztán kisebb ütemben. Eközben a magyar gazdaságban nem történtek olyan alapvető változások, ami a forint számára egy óriási védőernyőt jelentett volna. Az egyetlen hazai védőernyő a forint számára az, hogy a külkereskedelmi többletünk kifejezetten magas. Történelmi összevetésben is nagyon magas külkereskedelmi többlete van Magyarországnak, ez védi a forintot. Ez a nagyon magas exporttöbblet, ez egy pozitív hatás továbbra is a forint szempontjából, de a többi makrogazdasági mutató, mint például a gazdasági növekedés, az kifejezetten alacsony, vagy a költségvetés hiánya is ilyen tényező. A költségvetési hiánycélok tavaly is sokszor módosultak, és sokkal magasabb lett a költségvetési deficit, mint ahogy a kormány és az elemzők várták. Az idei évben is az elmúlt hónapoknak az adatai azt mutatják, hogy a költségvetés azért gondban van, és ebből a szempontból pedig az államadósság, tehát a csökkenő államadósságnak a kérdése kerül a befektetők fejébe, a befektetők fókuszába

- fogalmazott a CashTagnek Hornyák József.

Bevezeti magát az euró, és ez már el is indult

A szakértőktől azt is megkérdeztük, hogy bár Magyarországon az euró hivatalos bevezetésével kapcsolatban még mindig nincsen egy világos dátum - annak ellenére sem, hogy éppen húsz éve léptünk be az EU-ba - de már hazánkban is használják sokszor a közös európai valutát, és ez a helyzet sokaknak ismerős lehet.

Virovácz Péter azt mondja: eleve az, hogy rengeteg, itthon kapható termék vagy szolgáltatás árát megtudhatjuk euróban, már az önbevezető folyamat egyik lépése.

Nagyon sok tartós fogyasztási cikk esetében már euróban vannak meghatározva az árak, például ha az ember szeretne egy új autót vásárolni. Nézzük meg, menjünk fel egy konfigurátorba és megnézhetjük, hogy a különböző autómárkák esetében, ha összekonfigurálunk egy autót, akkor milyen árat kapunk a végén? Nagyon sok esetben eurós árat. A végén pedig ott van kis csillaggal a megjegyzés, hogy forduljon a kereskedőjéhez, és majd ő megmondja, hogy ez forintban mennyi. De az építőipar tekintetében is egyre inkább, vagy a lakossági szolgáltatás irányban is egyre inkább felmerül ez a kérdés, hogy nagyon másfelé ne menjünk. Például az ember szeretne egy árnyékolót felrakni a teraszához, életszagú példa, elmegy, kér egy árajánlatot és megkapja euróban az árajánlatot

- mondta erről Virovácz Péter. Azt is hozzátette, hogy ha természetesen nem is azonnal, de előbb vagy utóbb elérhetjük az 500 forintos eurót.

Történik egy szintugrás, magasabbra kerül a forint árfolyama és akkor innen folytatódik majd ez a gyengülgetés, amit láttunk az elmúlt időszakban, a következő sokkig, ami hát valljuk be, megint nem egy pozitív sokk lesz valószínűleg, hanem megint inkább a gyengülés irányába löki a forintot. Tehát így gyengülgetünk lépcsőt, gyengülgetünk lépcsőt. Tehát nagyjából egy ilyen mozgást láthatunk, hogyha a statisztikát, meg a modellbecsléseket nézzük és prudensen próbálunk előre jelezni, akkor az inflációs különbözetből kiindulva azt mondhatjuk, hogy jövőre a sáv a 400-410, majd azt követően mondjuk a 415-425 környéke, és szépen fokozatosan megyünk nagyjából 8-10 forintokat fölfelé a sávban. Ami azt jelenti, hogy nyilván valamikor elérhetünk a 450 vagy 500-ig, az más kérdés, hogy a lakosság ezt mennyire fogja szeretni, elviselni és mikor vezeti be az euró önmagát

- fogalmazott az elemző.