Jobb, ha felkészül a recesszióra, akinek ilyen megtakarítása van: ezen sokat bukhatnak a magyarok

A növekedési kockázatok lefelé mutatnak az Egyesült Államokban, mert bár eddig erősek maradtak a konjunktúraadatok, a munkaerőpiac és a gazdaság már a lassulás jeleit mutatja – áll az OTP Bank negyedik negyedéves befektetési stratégiájában. Az amerikai gazdaság vártnál erősebb, 2,5 százalékos tavalyi bővülése mögött elsősorban egyszeri tényezők húzódtak meg, mint a költségvetési lazítás, a világjárvány alatti megtakarítások, és a hitelek lassú átárazódásának hatása. Noha az év eleji gyengélkedést követően a belső kereslet felfelé húzta a növekedést, még a recesszió sem zárható ki, bár erre inkább csak az elnökválasztás után kerülhet sor – tették hozzá.

Az eurózónában döcögősebb a kilábalás

Lassulni látszik a növekedés az eurózónában is. Ugyan a gazdaság a várakozásnak megfelelően fellendülésnek indult idén, de az első negyedév 0,3, majd a második 0,2 százalékos bővülését követően a Q3-as adatok lassuló kilábalásról árulkodtak. A növekedést ráadásul a mediterrán országok, illetve a szolgáltatások és a turizmus vezeti, míg az ipar és az északi tömb lemaradt. Az OTP Bank elemzői szerint az európai gazdaság törékeny növekedési pályán marad, azaz aligha következik be a piac által annyira várt további gyorsulás. Több kockázati tényező is ebbe az irányba mutat, különösen azért, mert a Kínával kibontakozó kereskedelmi háború nagymértékben hátráltathatja az európai exportot.

Az üzemanyagárak miatt az infláció az eurózónában gyorsan csökken, valamint a maginfláció is mérséklődik, a bérnövekedés hatása és a szolgáltatások inflációja azonban továbbra is aggodalomra ad okot az eurózónában az OTP Bank elemzői szerint. Noha a fő mutató hamarosan itt is a cél alá eshet, a mag- és szolgáltatásinfláció csak fokozatosan mehet lejjebb, ráadásul a geopolitika és a feszes munkaerőpiacok egyaránt felfele mutató kockázatokat hordoznak.

A szakemberek középtávon arra számítanak, hogy a rövid távú reálkamatlábak pozitívak maradnak, a hozamgörbe pedig normalizálódik. Ugyanakkor fenntartják azt a véleményüket, hogy a várható lassulás és a kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozások erősödése lejjebb nyomhatják a hosszabb hozamokat, ezért továbbra is javasolják a hosszú kötvények felülsúlyozását.

Itthon továbbra is rosszak a növekedési kilátások

Magyarországon az ígéretes első negyedévi GDP-adatokat követően a második negyedévben visszaesett a növekedés üteme. „Az eddig rendelkezésre álló harmadik negyedéves adatok hazánk gazdasági fellendülésének törékenységére utalnak, ezért visszatértünk az egy évvel ezelőtti előrejelzésünkhöz: 2024-re 1,5 százalékos GDP-növekedést várunk” – mondta Tardos Gergely, a bank Elemzési Központjának vezetője, majd hozzátette: az európai strukturális gyengeségek miatt a jövő évi magyar GDP-növekedési előrejelzéseket is felülvizsgálták, és 3,5-ről 2,8 százalékra mérsékelték. Tardos Gergely szerint az idei kockázatok inkább felfelé mutatnak, 2025-re azonban kiegyensúlyozottabbaknak tűnnek, mivel a választások előtti kiadások ellensúlyozhatják a külső kereslet további gyengülését.

A kormány korrigált, a GDP 4,5 százalékára megemelt költségvetési hiánycélját az elemzők elérhetőnek ítélik a már bejelentett, olyan intézkedések hatására, mint az állami beruházások elhalasztása vagy a tranzakciós illetékek emelése. Változatlan politika mellett jövőre hasonló mértékű költségvetési hiányra számítanak a már bejelentett intézkedésekkel, beleértve néhány különadót is. A GDP 3,7 százalékára belőtt hivatalos hiánycél elérése azonban szerintük további kiigazítást igényel különösen amiatt, hogy 2025 választás előtti év lesz. Márpedig ez a korábbi tapasztalatok alapján a GDP 2-3 százalékát elérő állami költekezéssel járhat.

A szakemberek szerint a gyenge belső kereslet miatt a folyó fizetési mérleg többlete 2024-ben és 2025-ben egyaránt a várakozások felett alakulhat: az idén a GDP 3, jövőre 1,8 százalékára nőhet. Ami az inflációs kilátásokat illeti, ezekben nem történt jelentős változás az elmúlt három hónapban. Az elemzők úgy vélik, hogy jövőre a szolgáltatások kisebb átárazása a cél felé terelheti az inflációt, ugyanakkor a bérnövekedés, valamint a fiskális ösztönzéssel fémjelezhető „magasnyomású gazdaság” teret nyerhet a döntéshozók gondolkodásában a választások előtt. Magyarországon a kamatcsökkentési ciklus a végéhez közeledik. Az év végi irányadó kamat 6,5 százalék körül lehet, azaz valamivel az 5,75-6 százalékos egyensúlyi kamatszint felett állapodhat meg.

Milyen befektetésekben érdemes gondolkodni?

Az OTP Bank elemzői tartják enyhe alulsúlyozási ajánlásukat a részvényekben, mivel szerintük az értékeltségi szintek túlzóak, a profitnövekedés önmagában nem elég erős ahhoz, hogy teljes mértékben igazolja a mostani magas árazást. A defenzív oldalon az egészségügyi és a közmű szektort részesítik előnyben, mivel ezeket hosszú távú strukturális növekedési hátszél is segíti. A mostani ajánlásban is megmaradt a felülsúlyozottság a kötvényekben, továbbá az aranyhoz kapcsolódó kitettségeket is érdemesnek tartják megtartani.

„Az arany árfolyama a nyári hónapokban tovább emelkedett és augusztus második felében már meghaladta a 2500 dollár/uncia szintet is, amely rekordmagasnak mondható” – közölte Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője. Ezzel az év eleje óta a sárga nemesfém árfolyama több mint 20 százalékkal kapaszkodott feljebb, amivel a nagy amerikai részvényindexeket is felülteljesítette. A kilátásokat illetően érdemes figyelni az első félévben rekordokat döntő nettó jegybanki vásárlásokat, az ETF-ek iránti keresletet, amely május óta minden hónapban pozitív volt.

Sándor Dávid szerint továbbra sem látható fiskális fegyelem, ami hosszabb távon szintén kedvező lehet az aranynak, ráadásul a maginfláció továbbra is kissé ragadósnak tűnik. Így az esetleges kamatvágással lejjebb kerülhetnek a reálkamatok, ami szintén kedvező lehet az arany számára, bár a szakember mindezek ellenére sem zárta ki egy rövidtávú korrekció lehetőségét. Ugyanakkor az elemzők néhány ciklikus, magasabb bétájú eszköz tartását is megfontolandónak tartják, például a taktikailag több tényező által is támogatott feltörekvő piaci, vagy az alulértékelt közép-kelet-európai részvényeket.