Kelet-Európa növekedési bajnoka vagyunk: hazánk 2 helyet ugrott a globális vagyonosodási ranglistán

A 2023-as évet fémjelző, erőteljes monetáris politikai szigorítás dacára a gazdaságok ellenállónak bizonyultak, a pénz- és tőkepiacok pedig fellendültek. Ennek fényében a háztartások globális pénzügyi eszközei erőteljes bővülést mutattak, olyannyira, hogy a 7,6 százalékos éves növekedési rátával bőven sikerült behozni az előző évi veszteséget (-3,5%).

A növekedés meglehetősen egyenlőtlenül alakult a három fő eszközosztályban. Egyik oldalon az értékpapírok (11%) és a biztosítások/nyugdíj-megtakarítások (6,2%) az elmúlt tíz év átlagánál lényegesen gyorsabb ütemben nőve remekül profitáltak a tőzsdei fellendülésből és a magasabb kamatlábakból. Ezzel szemben a bankbetétek éves növekedési üteme a világjárványt követő fellendülés évei után 4,6 százalékra esett vissza, ez pedig az elmúlt 20 év egyik legalacsonyabb mutatója.

A tavalyi gazdasági fellendülés széles körű volt, abból valójában csak két ország, Új-Zéland és Thaiföld maradt ki. A növekedés ráadásul viszonylag egyenletes volt minden régióban, Ázsiában és Észak-Amerikában például egyaránt 8 százalék feletti volt a bővülés mérteke. Az Egyesült Államok (8,6%-os bővüléssel) még Kínánál (8,2%) is erőteljesebben nőtt, aminek eredményeként ismét jelentősen csökkent a feltörekvő gazdaságok növekedési előnye a fejlett gazdaságokkal szemben: ez tavaly mindössze 2 százalékpontot tett ki, ami arról árulkodik, hogy az elmúlt hét évből hatban a feltörekvő gazdaságok rengeteget vesztettek növekedési előnyükből.

Pedig egészen 2017-ig – az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi viták elmélyüléséig – a különbség legalább 10 százalékpontos vagy azt is meghaladó volt a fejlődőek javára. Úgy tűnik, a globalizáció visszaszorulásának árát leginkább a feltörekvő gazdaságok fogják megfizetni.

A bankbetét már a múlté

2023-ban folytatódott a friss megtakarítások normalizálódása a világjárvány okozta kényszertakarékossági boom évek után, melyek 19,3 százalékkal 3,0 billió euróra csökkentek. Ez a csökkenés szinte kizárólag a bankbetéteknek volt tulajdonítható. Összességében a bankok világszerte csak 19 milliárd euróval tudták bővíteni háztartási betétállományukat, ami 97,7 százalékos visszaesést jelent. A megtakarítók elfordultak a bankbetétektől: csak az amerikai háztartások 650 milliárd euró értékű forrást vontak ki.

A másik két eszközosztály ugyanakkor megőrizte népszerűségét. Az értékpapírokba történő vagyonbeáramlás 10 százalékkal nőtt, miközben a kategória kedvencei megváltoztak: míg a részvényeket sok piacon összességében inkább értékesítették, addig a magasabb kamatlábaknak köszönhetően a kötvényekben értek el jelentős nyereséget a megtakarítók. Szintén viszonylag stabilnak bizonyult a biztosítások/nyugdíjmegtakarítások kategória, ebben mindössze 4,9 százalékkal csökkentek világszerte az új megtakarítások.

Szenvedtek viszont az ingatlanok az emelkedő kamatoktól: mindössze 1,8 százalékos bővülésével ez az eszközosztály az elmúlt tíz év legalacsonyabb növekedését könyvelhette el. Kiugróan rossz dinamikát produkált Nyugat-Európa, ahol 2023-ban 2,2 százalékos volt a visszaesés, de tény: az ingatlanok növekedési üteme a legtöbb piacon a múltban is rendre elmaradt a pénzügyi eszközök növekedési ütemétől. Észak-Amerikában például csaknem 1 százalékpont volt az éves különbség az elmúlt két évtizedben, ami azt tükrözi, hogy az ingatlanok hosszú távú tőkenyeresége alacsonyabb, mint a részvényeké.

A jövő azonban még nagyobb kihívást jelent majd, mivel az éghajlatváltozás egyre számottevőbb hatással lesz az ingatlanvagyonra. A lakásárindex (HPI) különböző éghajlati forgatókönyvek szerinti előrejelzései 2050-ig 20 százalékos vagy azt is meghaladó csökkenést mutatnak számos piacon, miközben globálisan akár 30 billió euróval is csökkenhet az ingatlanok értéke. Ezért a szakértők szerint a lakásárakat a jövőben az elhelyezkedés és az energiahatékonyság ugyanúgy meghatározza majd, mint az, hogy mennyire fenntartható épületben található az adott ingatlan.

Kiszámítható folyamatok hiteloldalon

Tavaly globálisan tovább lassult a lakossági hitelek növekedése: a 4,1 százalékos érték kilenc éve a legalacsonyabb dinamikának felel meg. Bár a mérsékeltebb bővülés szinte minden régióban megfigyelhető volt, Nyugat-Európában és Észak-Amerikában különösen látványos a változás: itt  a növekedési ütem kevesebb mint a felére, 1,1 százalékra, illetve 2,9 százalékra esett vissza. Mivel a globális gazdasági aktivitás nominális növekedése az infláció miatt továbbra is magas maradt, a globális adósságráta (a kötelezettségek GDP-hez viszonyított aránya) a harmadik egymást követő évben csökkent, 1,5 százalékponttal 65,4 százalékra. Ez több mint 3 százalékponttal alacsonyabb, mint 20 évvel ezelőtt.

A megtakarításokban látható erős dinamika, illetőleg a hiteleknél tapasztalható visszafogott növekedés a globális nettó pénzügyi eszközök (pénzügyi eszközök mínusz kötelezettségek) jelentős, 8,8 százalékos növekedéséhez vezetett.  Ezek összességében 182 billió eurót tettek ki 2023 végén; ami közel 15 billiós növekedést jelent az előző évhez képest, a korábbi, 2021-es rekordértéket pedig 4 billió euróval haladja meg.

A hazai helyzet

Tavaly 15 százalékkal nőtt a magyar háztartások pénzügyi vagyona, ami a legjobb eredmény a régióban. Abban, hogy Magyarország Kelet-Európa növekedési bajnoka lett, az értékpapírok állományának bővülése játszotta a legnagyobb szerepet 23,6 százalékos dinamikával

– mondja el Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária Zrt. pénzügyi divíziójának vezetője. A biztosítások/nyugdíjmegtakarítások szintén jól teljesítettek (+17,9%), ugyanakkor a magyar háztartások portfóliójában 6 százalék alatti súlyával ez az eszközosztály csak kisebb szerepet játszik.

A globális trenddel ellentétes mozgásokat láttunk itthon: az új megtakarítások jelentősen, 74 százalékkal, 16,5 milliárd euróra növekedtek. Ezek az addicionális pénzügyi eszközök azonban mind értékpapírokba vándoroltak, több mint 100 százalékkal, 14,9 milliárd euróra emelkedve.

Ezen az eszközosztályon belül a magyar megtakarítók a kötvényeket – és kisebb mértékben a befektetési alapokat – részesítették előnyben, a részvényeket azonban elkerülték. Ezzel szemben a bankbetétekből 1,0 milliárd euró értékben vontak ki pénzt a háztartások. A biztosítások/nyugdíjmegtakarítások 0,7 milliárd euróval gyarapodtak, ami a korábbi évekhez hasonló mértéket jelent.

Tölgyes Ágnes arra is felhívja a figyelmet, hogy reálértéken nézve a számokat kevésbé rózsás a kép: inflációval kiigazítva 2023-ban 1,9 százalékkal csökkent a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke, ám ezzel a pénzügyi eszközök vásárlóereje a múlt év végén még mindig 10,1 százalékkal volt magasabb a pandémia előtti, 2019 végi szintnél.

A lakossági hitelek növekedése a leggyengébb volt 2023-ban az elmúlt hat évet tekintve: a mindössze 3,6 százalékos ütem az előző évi növekedésnek csupán a fele, így ennek megfelelően 20 százalékra mérséklődött az adósságráta is, ami az egyik legalacsonyabb arány a régióban.

A nettó pénzügyi eszközök kimagasló ütemben, 17,3 százalékkal nőttek tavaly, így az egy főre jutó 22 860 eurós nettó pénzügyi vagyonnal Magyarország 2 helyet előre lépve a 28. helyen áll a háztartások pénzügyi vagyonának globális ranglistáján.