Megvan, mire készülhet a kormány: tényleg hozzányúlnak a lakossági megtakarításokhoz?

Komoly felzúdulást okozott a hét elején az a hír, hogy egy kiszivárgott tervezet szerint hamarosan az öngondoskodás céljából félretett megtakarításokat is fel lehetne használni lakáscélokra. Miel azonban a tervezetet még nem ismerni teljes valójában, sokan máris számolgatni kezdtek, hogy vajon ez pontosan mit jelent, mennyi pénzt mozgathat meg, illetve mennyire érheti meg a már félretett pénzt idő előtt felvenni annak érdekében, hogy azt lakáscélra költse - szöges ellentétben azzal, ami az eredeti terveiben szerepelt.

A kormányzatnak mostanában sokat hirdetett célja, hogy valamennyire megmozgassa végre a fogyasztást, és ezek szerint az egyik olyan ötletet láthatjuk, amely ezt a célt szolgálna. A szakértők számításai szerint az intézkedés több száz milliárd forintot mozgathatna meg. Szakértővel jártuk körbe, ki járhat jól az intézkedéssel, mi az, amit eddig tudunk, és ez mire enged következtetni. Valóban ez hozhatja el a fordulatot a fogyasztásban?

Fogyasszunk, ha lakásra is költjük

Annak ellenére, hogy még maga a nemzetgazdasági miniszter is megemlítette, hogy a fogyasztás helyett a lakásvagyont növelik a magyarok, most nagyon úgy tűnik, hogy erre építve próbál pénzt megmozgatni a kormányzat. Nagy Márton egy nemrég adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a magyarok ha költenek is, azt inkább lakásra - vásárlásra vagy felújításra - teszik. Ezt alátámasztani látszik egyébként az is, hogy - mint a Pénzcentrum is beszámolt róla tegnap - a nyáron rekordközeli szintre ugrott az újonnan felvett lakáshitelek száma.

Az MNB által publikált adatsorok alapján korábban sem sokszor fordult elő, hogy az egy hónap alatt kötött szerződések összege meghaladta volna a mostanit – ilyenre egyedül 2022 májusában (153,9 milliárd forint) és áprilisában (144,8 milliárd forint) volt példa, tehát a kihelyezés mostani mértéke már történelmi csúcsokat döntöget.

Erre reagálva dönthetett tehát úgy a kormány, hogy a hosszú távú lakossági megtakarításokat adómentesen lehet lakáscélokra felhasználni. Mivel a terv még nem öltött végleges formát, egyelőre nem tudni, hogy pontosan mely megtakarítási formákra vonatkozna, elképzelések viszont vannak.

Mely megtakarításokat érintheti?

Palkó István, a Portfolio vezető elemzője a Checklist podcastban beszélt a tervezetről. Szerinte nem kizárólag a fogyasztást, hanem még konkrét iparágakat is meg akar erősíteni a kormány, és ehhez is jól jöhet, ha a magyarok a lakáscélokra fordítják a megtakarításaikat.

Nem azt mondanám, hogy a fogyasztásra konvertálná közvetlenül a hosszú távra félretett pénzünket, hanem helyet készítene a fogyasztás számára azzal, hogy például az adósságszolgálati kötelezettségeinket csökkentené, hiszen önerőként lehetne felhasználni ezt az összeget, illetve helyet csinálna azzal, hogy előbbre hozná a lakáscélok megvalósítását. A kormány egyik állítása szerint az hátráltatja a fogyasztási fordulatnak a mielőbbi megérkezését, hogy a lakosság most inkább a régóta, akár évek óta halogatott lakáscélú beruházásokat hajtja először végre, illetve lakást vásárol, ahelyett, hogy fogyasztana, és a kormánynak lehet egy olyan logikája, hogy minél előbb legyünk túl ezen a hullámon, akár támogassuk meg azzal is az állampolgárokat, hogy a saját megtakarításaikat, amit nem erre képeztek, akár erre is fel tudják használni, és minél előbb térjen át Magyarország egy jóval dinamikusabb fogyasztási pályára. Emellett persze lehet az is, hogy a gazdaságot minél inkább pörgetni szeretnék a beruházásokon keresztül is: az építőipar, a felújításokhoz kapcsolódó ágazatok, a lakások berendezésével kapcsolatos költések, ezek is minél jobban pörögjenek

- fogalmazott a vezető elemző. Arra is külön kitért, hogy szerinte mely megtakarítási formákat érintheti a tervezet, vagyis melyikeket lehet majd lakáscélokra adómentesen felhasználni.

Az állampapírok nem tartoznának ide, nem az állampapír-megtakarításainkat szeretné a kormány, hogy feléljük, hanem hozzá lehetne nyúlni azokhoz a megtakarításokhoz, amelyek ugyan hosszú távon adómentesek, de hogyha rövid távon szeretnénk őket felhasználni, feltörni, akkor valamilyen adókötelezettségünk keletkezik, és hát ilyen megtakarításból többféle is van. Leginkább ide tartoznak a nyugdíjpénztári megtakarítások: ezek esetében bizonyos időszakban még a tőke után is kell adót fizetni, nemhogy a hozam után. Ide tartoznak a nyugdíjbiztosítások is, amelyeket hogyha idő előtt törünk fel, nevezetesen nyugdíjba menetel előtt, akkor az adójóváírásnak a 120 százalékát kell visszafizetni, és például ide tartozik a NYESZ is, amelynél szintén büntetés, illetve korlátozás alá esik az idő előtti pénzfelvétel, de ide tartozhatnak olyan megtakarítások is, amelyek nem nyugdíjcélúak kifejezetten, tehát ilyen például a tartós befektetési számla, amely öt év után biztosít a hosszú távú befektetők számára adómentességet, de a kormány elképzelése valószínűleg arról szól, hogy ezt megelőzően is adómentesen lehessen felvenni ezeket a megtakarításokat, amennyiben valaki otthonteremtési célra használja fel őket, és ide tartozhatnak olyan életbiztosítások is, amelyek nem dedikáltan nyugdíjcélúak, például unit link, illetve vegyes életbiztosítások

- tette hozzá Palkó István.

Lakásra nem elég az átlagos megtakarítás

A Pénzcentrum megkeresésére Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor szakértője azt mondta: bár még nem egészen világosak a pontos részletek, önmagában nem rossz gondolat bizonyos szektorok fellendítése, csakhogy ezzel a hosszú távú öngondoskodás bevett módjai szenvedhetnek csorbát.

Egyelőre nagyon keveset tudunk az új elképzelésről, a részletszabályok ismeretében könnyebb lesz véleményt alkotni. Nagy vonalakban annyit sejthetünk, hogy a rövid távú gazdasági növekedés (ingatlanpiaci fellendülés) elősegítése érdekében hátrébb szorulhat a kormány prioritási listáján a hosszú távú öngondoskodás ösztönzése. Ez egy gazdaságpolitikai értékválasztás kérdése, mindkét oldalon szólnak érvek

- mondta lapunknak a szakértő. Hozzátette azt is, hogy önmagában az átlagos megtakarítási összeg természetesen nem lesz elegendő lakásvásárlásra - az önerőhöz viszont jól jön majd.

Az országos adatokból kiindulva nagyságrendileg 1,5-2 millió forintos átlagos megtakarítási egyenlegekről beszélhetünk. Ezek az összegek önmagukban nem elegendők egy lakóingatlan megvásárlására, tehát legfeljebb azoknak jelenthetne számottevő könnyítést, akiknek éppen lakáscéljuk van, és pont ekkora összeg hiányzik a szükséges önerejükből. Emiatt véleményünk szerint mérsékelt lenne a lakáspiaci hatása a nyugdíjmegtakarítások ilyen módú felszabadításának. Akiknek lakáscéljuk van, és nem áll rendelkezésükre maradéktalanul a szükséges önerő, ők jó eséllyel szívesen kihasználnának egy ilyen típusú könnyítést. De arra nem számítunk, hogy eredetileg is meglévő lakáscél hiányában széles rétegek feladnák az öngondoskodást, és elmozdulnának az ingatlanvásárlás felé

- mondta Süle-Szigeti Bulcsú.