Betesz a forintnak a 2025-ös állami pénzeső? Százmilliárdokat vihet külföldre a magyar lakosság

2025-ben mintegy 3000 milliárd forintnyi tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát, ebből csak 1800 milliárdot a prémium állampapírokra kell kifizetnie az államnak, aminek a java része az első negyedévben esedékes. A lakosság komoly pénzesőre számíthat, hiszen 2025-ben sok PMÁP-konstrukció 19 százalék feletti kamatot fog fizetni a 2023-as rekordinfláció nyomán.

De mi lehet a sorsa ennek a pénznek? A kérdés különösen azért lesz érdekes a következő hónapokban, mert jelenleg nincs olyan állampapír-konstrukció a piacon, amely hasonlóan magas kamatokkal kecsegtetne, így a befektetők más írányba fordulhatnak - akár az ingatlanpiac felé is, vagy csak simán elfogyasztják a kamatokból származó jövedelem egy részét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt csúnyán megérzi a zsebén a magyar lakosság: tényleg nincs orvosság a kegyetlen recesszióra?

Leginkább a munkabér-emelkedések lassuló ütemén, vagy egyenesen a béremelés elmaradásán érezhetjük meg, ha az ország gazdaság technikai recesszióba kerül.

Ennek kapcsán korábbi interjúnkban Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő hedge fund managere arról beszélt: szerinte egy kisebb részét az ingatlanpiacra fogják önteni a befektetők, és szerinte manapság ez már nem is olyan rossz befektetés.

A jól számolható befektetési eszközöknél, ha gyorsan drágul, az megágyaz annak, hogy a dübörgést követően rosszul fog teljesíteni. Most két éve az ingatlanpiac nagyon nem jól teljesít, ez pedig előrevetíti, hogy utána azért jobb évek jönnek – ciklikusság! Ezért mondom azt, hogy most már a PMÁP-ból kijövő pénzeket nem hülyeség lakásra költeni

- magyarázta.

Mi lesz a százmilliárdok sorsa?

Várakozásaink szerint a kifizetések döntő többségét újra befektetik, ezért önmagában ennek a kiáramlásnak nem lesz hatása a fogyasztói árakra. Az újra befektetés viszont több irányba is mehet, várhatóan csak kisebb rész áramlik vissza új lakossági állampapírokba, népszerű lehet az ingatlanbefektetés, kiegészítve más támogatott forrásokkal, és a befektetési alapok is jelentős beáramlásra számíthatnak. Szerintünk a fogyasztásra fordított rész kicsi lesz ahhoz, hogy inflációt nyomást okozzon

- mondta kérdésünkre Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Hozzátette: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) fenn akarja tartani a mai közvetlen lakossági finanszírozás arányát, ezért, ha azt érzékelné, hogy elindul egy komoly kiáramlás, illetve a lejáró papírokat nem pótolják újabb befektetések, akkor valószínűleg új termékekkel jelenne meg.

Az ÁKK egyúttal azt is mondta, hogy látványosan nem tervezi növelni a lakossági befektetések súlyát az államadóság finanszírozásában, ezért nagyon agresszív hozamokat sem fog ajánlani. Az utóbbi időszakban nagyon népszerűek voltak a befektetési alapok, így várhatóan ezekbe is érkezik majd új tőke. Különösen a kötvényalapok láttak nagyobb beáramlást az elmúlt években, ráadásul az elérhető hozamok már versenyképesek a lakossági állampapírok jelenlegi kamatszintjével

- sorolta Kiss Péter, aki szerint szintén újra népszerűvé kezdenek válni a vegyes alapok, melyek a kötvények mellett változó arányban kockázatosabb részvényekbe is fektetnek. Ezekkel a megtakarítók nemcsak a részvénypiaci teljesítmények révén tudják növelni a hozampotenciált, hanem euró vagy dollár irányba is tudják diverzifikálni a befektetéseiket.

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre azt mondta, a tapasztalatok szerint közvetlen állampapír megtakarítása csak keveseknek van, jellemzően a magas jövedelműeknek, akiknek az tartalék pénz.

Jól látható, hogy a nominális kamatok esésével egyre kevésbé vonzó az újrabefektetés állampapírba, így várhatóan egyéb befektetésekbe fog áramlani a kamat. Valószínűleg az euró vagy dollár alapú állampapírok kerülnek előtérbe, ahol az árfolyamnyereséggel együtt már jó hozamot lehet elérni. Nem beszélve arról, hogy euróban vagy dollárban önmagában is értékállóbb a megtakarítás, különösen, ha később esetleg ingatlanba fektetik azt külföldön

- magyarázta a szakember, majd hozzátete: némileg más a helyzet a befektetési jegyek birtokosai esetében, amennyiben állampapír is van a portfólióban. Ekkor a kamatkifizetés a jegyek értékét növeli meg, így visszaváltással lehet pénzhez jutni. Mivel jellemzően ez esetben is a tehetősebbek vannak túlsúlyban a befektetési volumenben, így az esetleg beváltásra kerülő jegyek értéke más megtakarításokba (vélhetően részben devizába) megy majd.

Fogyasztás élénkülésre emiatt nem számítunk. Összességében ilyen hozamok mellett a lakossági kézen lévő állampapírok volumenének csökkenését várjuk

- összegezte.

Betehet a forintnak a kamat-pénzeső?

Balásy Zsolt azt is felvetette, hogy a PMÁP-ból kiáramló pénz egy másik része valamilyen devizában köthet ki. Ez újabb pofont adhat az amerikai elnökválasztás óta amúgy sem túlzottan stabil forintnak is - az euró árfolyama 412 felett is járt már azóta. Sőt, egyes elemzők szerint Donald Trump dollárerősítő gazdaságpolitikája miatt az 500-as euróárfolyam sem kizárt az elnöki ciklusa alatt.

Visszatérve az állampapír-bevételekre: ha a lakosság úgy dönt, magyar befektetések helyett elkezd inkább devizát, vagy devizás papírokat vásárolni, az azt jelenti, hogy forintot ad el, ebből pedig következik, hogy a forint gyengülni fog.

Ennek kapcsán Kiss Péter arról beszélt: a forint iránti bizalom csökkenése természetesen növeli a deviza befektetések iránti keresletet, de ezt a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is tudja, ezért a forint stabilitását mindenki komolyan veszi.

A mai jegybanki kamatszint meghatározásában komoly szerepe van a forint árfolyamának is. Szerintünk a jegybank és a kormány meg tudja őrizni a forint iránti bizalmat, és közbelépnek, ha az árfolyam drasztikusan elmozdulna

- magyarázta az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

Molnár László pedig egyenesen kijelentette: minden forintgyengüléssel kapcsolatos félelem valós.

Szerinte már most is jobban megéri amerikai állampapírt venni, mint magyart, de az eurós állampapírok között is lehet válogatni.

Ez amellett szól, hogy a hozamok egyre nagyobb része külföldön kerül újra befektetésre. Ha csak a fele külföldre menne, az 2 milliárd eurót jelentene, ami önmagában (az áru- és szolgáltatás export többlete havonta ekkora nagyságrend) még nem hat jelentősen az árfolyamra (részben azért sem, mert a lejáró államkötvények helyett egyre inkább devizakötvény kibocsátásra lesz szükség, ami rövid távon devizatartalék növekedést okoz). A nagyobb gondot az fogja okozni, hogy a forint állampapírok piacán sok a külföldi befektető, akik alacsony hozamszintek esetén szintén kimennek az országból. Valamint azok a külföldi befektetők is problémásak, akik korábbi befektetéseik hozamát hazai bankok számláin tartják, de a gazdaságpolitikai ugrálások miatt esetleg repatriálják ezeket a forrásokat. Akkor igazán nagy bajban lenne a magyar pénzpolitika...

- fogalmazott a GKI vezérigazgatója.

Felmérés: Áldás, vagy átok a hitel?

A hitel, mint pénzügyi termék megítélése 2024-ben sem egyértelmű. Éppen ezért a Pénzcentrum és a Bankmonitor közös kutatásában arra keresi a választ, hogy az „átlagember” hogyan gondolkozik a hitelekkel kapcsolatban. Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol a lakosság arról, hogy valóban lehet a hitel egy értéket teremtő eszköz, amivel gyarapodhatunk, vagy a társadalmi megítélés szerint inkább negatív vonatkozásai vannak a hitelfelvételnek. Segítsd a munkánkat, és töltsd ki az aláébbi felmérést arról, vajon mi jellemzi a bank és az adós viszonyát Magyarországon.