Óriási tévhitben él rengeteg magyar: ezért húz le súlyos pénzeket róluk a saját bankjuk 2024-ben

Még nyáron, a július 8-i Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány árstopot vet ki a lakossági bankszámlákra és -kártyákra. Az intézkedésre azért volt szükség, mert így akarták elkerülni, hogy a bankok az emelkedő költségeiket áthárítsák a lakosságra. Ugyanis a kormány korábbi döntése alapján a bankoknak - illetve a multinacionális cégeknek, valamint az energiacégeknek - védelmi hozzájárulást kell fizetniük. Arról is döntöttek, hogy 2024-ben a bankadó mértéke nem változik, tranzakciós illeték mértékét megemelik és valutaátváltási illetéket vezetnek be. A kártyákra és számlákra vonatkozó díjemelési tilalom 2024. december 31-én lejár. Az OTP bank jelezte elsőként ügyfeleinek, hogy 2025-ben jelentősen emelkednek majd a banki költségek, eddig csak a K&H követte a példáját.

A banki költségek folyamatos emelkedése eddig is jellemző volt, ehhez jöhet még hozzá a jövő évi drágulás. A bankkártya használatának éves díja 2010-ben még csak 4250 forint volt, mely 2014-re drasztikusan 6190 forintra nőtt. Ezután a kártyahasználat átlagos költsége fokozatosan csökkent 2018-ig, ekkor 5420 forint volt a KSH lapunkkal közölt adatai szerint. Ezután ismét emelkedés kezdődött. A bankkártyahasználat éves költsége 2023-ban 7170-ra emelkedett éves szinten átlagosan.

Ha pedig havi szinten hasonlítjuk össze a bankkártya használatának díját, az utolsó adatok szerint 2024 szeptemberében 8730 forint költséget jelentett ez éves szinten, míg tavaly szeptemberben még 7380 forint volt ez a kiadás. Ez 18,3 százalékos növekedés egy év alatt.

A görbék alapján feltételezhető, hogy a rendszeres bankon kívüli átutalási megbízás, illetve a csoportos beszedés díja nem emelkedett jelentősen az utóbbi 5 év során éves átlagban. A csoportos beszedés díja 2019-ben még 113 forint volt átlagosan 20 ezer forint után, tavaly már 144 forint. Nem tűnik nagy különbségnek, azonban ez is 27,4 százalékos drágulás. A bankon kívüli eseti átutalás költsége 294 forintról 354 forintra nőtt, vagyis 20,4 százalékkal 5 év alatt.

Saját ATM-ből felvenni 20 ezer forintot 462 forintba került átlagosan 2019-ben, 2023-ban már 566 forintba, ez 22,5 százalékos drágulás. 2014-ben a nagy visszaesést ezen a piros színnel jelölt görbén az okozta, hogy 2014. február 1-jétől bevezették: havonta legfeljebb két alkalommal, összesen 150 ezer forint összegig költségmentesen vehető fel készpénz ATM-ből egy, az ügyfél által megjelölt fizetési számláról. Ez hamarosan megváltozhat: megemelhetik az ingyenes készpénzfelvétel összegének limitjét 250 ezer forintra - ehhez már csak egy törvénymódosításra van szükség. 

A 2010-es évek végén még csak 866 forint volt a számlavezetési díj átlagosan, 2023-ban már 1140 forint, 31,6 százalékkal nőtt. 2023 szeptemberében volt 1180 forint a költsége, 2024 szeptemberére ez 1360 forintra emelkedett, vagyis egy év alatt 15,3 százalékkal nőtt.

Erre a drágulásra fog még rájönni, hogyha a bankok elkezdik áthárítani a lakosságra a kormány által kivetett különadók és megemelt illetékek miatt megnövekedett költségeiket 2025-től.

A jegybank szerint is túl drága a bankolás

Az MNB évente megjelenő Fizetési Rendszer Jelentésében régóta felbukkanó célkitűzés a lakosság bankolási költségeinek csökkentése, ez azonban nem igazán teljesül. A 2024-es jelentés úgy fogalmaz, a lakosság pénzforgalmi költségei az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, 2023-ban ez 265 milliárd forintot tett ki, ami 11 százalékkal haladja meg a 2022-es értéket. A folyamatos emelkedésnek két oka van az MNB szerint:

• egyrészt a bankok minden év elején megemelik a díjaikat jellemzően az előző évi infláció mértékével.
• másrészt a tranzakciós forgalomtól függő díjak magas aránya miatt az elektronikus pénzforgalom bővülésével automatikusan nőnek a banki bevételek,  hiszen például az egyre több átutalásért, vagy az egyre növekvő számú bankkártyáért és bankszámláért évről-évre többet fizetnek az ügyfelek, ami hátráltatja az elektronikus fizetések további elterjedését.

Az inflációkövető áremelések és a tranzakciók értékével arányos díjak magas, 43 százalékos aránya miatt az infláció hatását többször fizeti meg a lakosság - állapítja meg a jegybank.

A lakossági tranzakciókból származó pénzforgalmi bevételek 47 százaléka fix volt 2023-ban, mely jellemzően a havi számlavezetési és csomagdíjat, valamint az éves kártyadíjat tartalmazza. A fennmaradó rész a tranzakciók darabszámával vagy értékével arányos bevétel. Tranzakció darabszámával arányos díj kapcsolódhat átutalásokhoz, vagy készpénzfelvételekhez akkor is, ha például meg van határozva egy minimum vagy maximum díj, amit a bank által meghatározott értékhatár alatti vagy feletti tranzakcióért szükséges kifizetni.

A tranzakció értékével arányos díj főleg az átutalásokra, illetve készpénzfelvételekre lehet jellemző, ezekben az esetekben a díj – vagy annak egy része – a tranzakció értékének egy bizonyos százaléka. A gazdasági aktivitás növekedésével és az inflációval emelkednek a tranzakciós értékek, ami következtében az ügyfelek banki költségi automatikusan, külön banki díjemelések nélkül is növekednek. A változó költségek 50 százalék feletti aránya miatt a tranzakciószámok növekedése és a tranzakció érték emelkedése nagy mértékben járul hozzá az ügyfelek költségének emelkedéséhez - hangsúlyozza az MNB.

Magyarán, mivel minden egyre többe kerül, a lakosság is több pénzt kénytelen fizetni, utalni, vagy felvenni az ATM-ből. Így azok a költségek, melyeket összegtől függően állapítanak meg, szintén nőnek.

Természetesen sok bankszámlánál vannak meghatározott limitek, például utalás esetén bizonyos összeg alatt %-os, afelett fix díj van meghatározva. Nem véletlen, hogy például az OTP friss bejelentése szerint az átutalási illeték maximális összegét 14 522 forintról 25 ezer forintra növeli 2025-től. 

Sokat spórolhat, aki tudatos és mer váltani

Számos ügyfél jelentősen tudná csökkenteni a költségeit, ha a fizetési szokásaihoz jobban illeszkedő számlacsomagot választana vagy csak a számára szükséges szolgáltatásokat használná, ennek érdekében szükség lehet további célzott intézkedésekre az ügyféltájékoztatás terén - írja az említett jelentésben az MNB. Sok esetben a spóroláshoz nem szükséges bankot váltani sem, mert az ügyfelek számára a jelenlegi bankjuknál is elérhető alacsonyabb költségű számlacsomag, vagy a jelenlegi csomagjukban is olcsóbbra tudnak cserélni egyes szolgáltatásokat.

A jegybank példaként említi, hogy számos ügyfélnek megfelelő lehet az ingyenes mobiltelefonos értesítés a költséges SMS értesítés helyett, vagy egy emeltszintű bankkártya helyett egy olcsóbb, bolti és internetes vásárlásra, valamint készpénzfelvételre azonos módon használható bankkártya.

Az MNB arra is kitért, hogy az intenzív verseny hiánya az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások terén növeli a költségeket, valamint rontja az árazás átláthatóságát és így az ügyfelek informáltságát is. Az MNB stratégiája alapján cél, hogy ebben 2030-ra javulás legyen. A külföldi szereplők megjelenésével a hazai pénzforgalomban intenzívebbé válhat a verseny, mert ezek a szereplők továbbra is lényegesen kedvezőbb díjakon, átláthatóbban és sokszor – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – közvetlen tranzakciós díjak nélkül biztosítják a szolgáltatásaikat az ügyfeleknek. A hazai bankok árazási gyakorlata versenyhátrányt okoz saját maguk számára, ezért alkalmazkodniuk kell az új piaci körülményekhez és az inflációkövető áremelések helyett az átlátható, és az elektronikus szolgáltatások használatát ösztönző árazás kialakítására kell törekedniük - állapították meg.

Azt is rögzítették, hogy mivel a külföldi szereplők szolgáltatásai jellemzően csak digitálisan, online vagy mobilalkalmazásban érhetők el, ezek használata jelzi, hogy már egy jelentős réteg tudatosan keresi a számára megfelelő, olcsó és kényelmes szolgáltatást a hazai bankokon kívül is az MNB szerint. Ugyanakkor még mindig kevesen ismernek költségcsökkentő, illetve kiberbiztonsági szolgáltatásokat a legfrissebb felmérés szerint:

A felnőtt lakosság elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódó ismeretei

Forrás: MNB Fizetési Rendszer Jelentés 2024

A bankváltás természetesen nem olyan egyszerű, mint streamingszolgáltatót, vagy mobil- és internetszolgáltatót váltani, vagy akár lecserélni a biztosítást. A bankolás gyakran bizalmi és kényelmi kérdés, az ügyfelek ragaszkodnak a megszokott ATM-jükhöz, bankfiókjukhoz, vagy akár még ügyintézőjükhöz is. Számlacsomagot váltani akár bankon belül is megérheti, de gyakran az igazi spórolást az jelenti, ha meghozzák a nagy döntést és bankot is váltanak.

Azért is érdemes átnézni az éves díjkimutatásokat, mert abból kiderülhet, hogy olyan számlacsomagban vannak, amely nem illeszkedik a pénzügyi szokásaikhoz és lenne számukra kedvezőbb csomag. Akár arra is rávezetheti a díjkimutatás az ügyfeleket, hogy sokkal jobban járnának egy másik bankkal.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 418 100, a kedvezményeket figyelembe véve 433 100 forintot ért el 2024 augusztusában a KSH szerint. Ez alapján a Pénzcentrum bankszámlacsomag kalkulátorával összehasonlítottuk a bankok ajánlatait, ha 400 ezer forint munkabér jellegű utalás történik havonta a számlára, a számlatulajdonos 35 éves, alkalmazott, 2 netbankos átutalással, 4 csoportos beszedéssel, a havi 2 ingyenes készpénzfelvétellel és 30 bankkártyás vásárlással 150 ezer forint értékben, értesítések nélkül.

Az összehasonlításból látható, hogy több banknál is elérhető ilyen feltételekkel 0 forintos számlacsomag, de olyan bank is akad, ahol több mint 22 ezer forint kiadás a bankolás az első évet követően egy prémium számlacsomag esetén. (Abból már több mint 300 tojást lehet a legfrissebb áradatok szerint vásárolni.) Úgy válogattunk, hogy lehetőség szerint egy-egy bank több ajánlatát is feltüntessük. Fontos azonban, hogy ez nem jelenti az, hogy ezek a számlacsomagok mindenki számára automatikusan drágábbak. Eltérő pénzügyi szokások esetén lehetséges, hogy az itt olcsóbb számla lesz a drágább:

Az is nagyon fontos különbség, amely a gyűjtésből nem látszik, viszont a kalkulátor megmutatja, hogy az SMS-értesítés, utalás, csoportos beszedés, készpénzfelvétel milyen nagy költségelem lehet ezeknél a számláknál. Önmagában azzal, hogy az SMS-értesítésről áttérünk mobilbankos üzenetekre, sok megtakarítást eredményezhet.

Vagy ha valaki a lakbért utalással fizeti, és a számlacsomagja alapján az összeg alapján történik a levonás, az sokkal többet fizet, mintha lenne egy fix alacsony díja az ilyen átutalásnak. Esetleg ha némely csoportos beszedést kivált átutalással, vagy bankkártyás befizetéssel, azzal is sokat lehet spórolni, hiszen a sok kicsi költség sokra megy.

Akkor is, ha nem gondolkodunk bankváltáson, érdemes lehet egyszer rászánni az időt, hogy megnézzük, nem jelent-e túl nagy kiadást számunkra a bankolás, ahhoz képest, hogy akár 0 forintot is jelenthetne. Az is előfordulhat, hogy egyszerűen nem a számunkra megfelelő díjcsomagban vagyunk, és létezik a saját bankunknál is kedvezőbb ajánlat. Hogyha bizonytalanok vagyunk ebben, érdemes lehet a bankfiókban érdeklődni a költséghatékonyabb lehetőségekről, és ott egyúttal a váltást is el tudjuk intézni.

Felmérés: Áldás, vagy átok a hitel?

A hitel, mint pénzügyi termék megítélése 2024-ben sem egyértelmű. Éppen ezért a Pénzcentrum és a Bankmonitor közös kutatásában arra keresi a választ, hogy az „átlagember” hogyan gondolkozik a hitelekkel kapcsolatban. Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol a lakosság arról, hogy valóban lehet a hitel egy értéket teremtő eszköz, amivel gyarapodhatunk, vagy a társadalmi megítélés szerint inkább negatív vonatkozásai vannak a hitelfelvételnek. Segítsd a munkánkat, és töltsd ki az aláébbi felmérést arról, vajon mi jellemzi a bank és az adós viszonyát Magyarországon.