Kihúzták a Skandináv lottó nyerőszámait a 46. játékhéten. Lássuk, elvitte-e valaki gigászi főnyereményt.
Habitat for Humanity: a jelenlegi intézkedések nem azokat segítik, akik a legjobban rászorulnának
November 13-án mutatta be egy sajtótákékoztató keretében a Habitat for Humanity a 2024. évi Lakhatási jelentésének első 2 fejezetét. A rendezvényen a Pénzcentrum is részt vett. Az előadásokból kiderült: lakhatási problémák kb. két és hárommillió fő között érintik a magyar lakosságot, így ez az egyik legsúlyosabb probléma ma Magyarországon. A szakértők szerint a kormány intézkedéseinek fő zászlóshajói, például a kamatstop meghosszabbítása és a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása nem a lakhatási válság által legjobban sújtott rétegeket segítik, és az a kevés megmaradt szociális intézkedés, (mint például a tüzifa támogatás) is egyre kisebb segítséget képesek nyújtani. A sajtótájékoztatón a szakértők egyik fő állítása az volt, hogy rengeteg magyar nemcsak rossz állapotú ingatlanokban lakik, de pénze sincs arra, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjon.
A Pénzcentrumon nemrég részletes anyagot közöltünk a lakhatási válságról, amelyben a Habitat for Humanity szakértőjét kérdeztük arról, mi várható a kormány által meghirdetett új gazdasági fordulattól, amely többek között a lakhatási válság enyhítését is célul tűzte ki, de szó esett a további lehetséges megoldásokról is. A szervezet ezúttal sajtótájékoztató keretében mutatta be éves lakhatási jelentését.
A szakértők már a sajtótájékoztató elején igyekezték hangsúlyozni azt, hogy bár a kormányzati narratívában budapesti központú a lakhatási válság, az új jelentés megerősítette: országos problémáról van szó. A legújabb adatok szerint 2 és 3 millió fő között van azoknak a száma, akik a lakhatási szegénység valamelyik aspektusában érintettek.
Fontosabb statisztikák
Első előadóként Lukács György, korábbi cikkünk szakértője a következő adatokról tudott beszámolni: Magyarországon jelenleg
- 4 millió háztartás,
- és 4,6 millió lakás van,
- melyeknek 90%-a magántulajdon
De mint korábbi cikkünkből kiderült: ez utóbbi nem feltétlenül jó dolog. Éppen hogy egy fejlettebb bérlakásprogram tudna megoldást jelenti a lakhatási válság kezelésére.
Emellett
- Évi 20 ezer új ingatlan, és 100 ezer körüli tranzakció van az országban
- Megmerevedett az ingatlanpiac
- És túlkínálat van
Problémás a lakhatás jogi biztonsága
A szakértők szerint sok magyar számára a lakhatás jogi biztonsága sem megfelelő. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy többek között tisztázatlanok földhivatali bejegyzések, a lakásbérleti szerződések hiánya, valamint a kilakoltatási szabályzatok rendezetlensége jellemzi jelenleg az ingatlanpiacot.
Komfort nélküli ingatlanok
"Kb. 90 ezer háztartásban nem volt fürdő/zuhany és/vagy WC, ami jelenleg 232 ezer embert érint. Ezen kívül hat darab olyan megye van, ahol a községek több mint 10%-a nem rendelkezik vezetékes vízzel, ráadásul 475 ezer háztartásban a lakás tetőszerkezete is beázik, falazata/padlója, nedvesedik, esetleg a nyílászárok, vagy a padló enyészetnek indultak, ami közel 1,2 millió főt érint" – ismertette a lesújtó 2024-es lakhatási adatokat Lukács György
Túlzsúfoltság
Az új lakhatási jelentés szerint ez már 360 ezer háztartást, és 1,6 millió lakost érint.Ahogy már korábbi cikkünkből is kiderült: az alacsony jövedelmi státuszba tartozó rétegek szinte teljes egésze súlyosan érintve van az ehhez hasonló problémák által, azonban
Olyanok is bekerülhetnek a lakhatási szegénység bármely indikátora által érintett csoportjába, akik egyébként más szempontok alapján nem tartoznának a szegény csoportok közé.
A települések helyi gondjai is begyűrűznek a lakhatási válságba
Az érintettek 5-15%-a szerint ráadásul nagyon sok esetben a lakás nem elég világos, zajosak a szomszédok, valamint szennyezés, por, vagy egyéb környezeti probléma nehezítik a lakhatást. Rengeteg magyarországi lakókörnyezetben pedig kirívóan rossz közbiztonság és a vandalizmus is jelen van.
Szinte semmi pénzünk nem marad az ingatlanok karbantartására
Az elmúlt 5 évben mindössze a lakosság 22%-a tudott legalább egyetlen energetikai beavatkozást, felújítást megengedni magának, amely az itt elharapódzó árakról is árulkodik.
A kormány meghirdette új programját
Második előadóként Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai Kutatóközpont munkatársa szólalt fel, aki lakáspolitikák és költségvetési kiadások címmel tartott előadást.
A szakértő főbb állításai a következők voltak a kormány új gazdasági terveivel kapcsolatban
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- a kormány elkezdett a lakhatási válságról beszélni, de a szakpolitikai eszköztárban nincs lényeges fordulat
- rövid távú gazdasági ciklusoknak alárendelt intézkedéseket tűztek ki hosszútávú elképzelések helyett
- a lakáspolitikai eszköztár továbbra sem a szegénységben élőket, hanem a felsőbb rétegeket célozza.
Továbbá kiemelték, hogy
Sem a kamatstop meghosszabbítása, sem a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása nem a lakhatási válság által legjobban sújtott rétegeket segíti, ezáltal nem tekinthetők hathatós megoldásnak a lakhatási válság kezelésében.
Költségvetési kiadások
A költségvetési kiadások szét vannak szabdalva a különböző minisztériumok között, ami nem előnyös a probléma kezelésében. Czifrusz Márton szerint hiányzik tehát a lakáspolitika tervezése. Általános trendnek tartja továbbá azt. hogy az elmúlt három évtizedben, hogy a kormány
gazdaságilag fellendülő időszakokban többet költ lakhatási célra, válságidőszakokban pedig visszavágja a kiadásokat
holott ezt, a probléma súlyosságából adódóan állandóan prioritásként kéne kezelni.
A kormányzati lakáspolitika további hibái
Czifrusz Márton szerint
- A szociálisan célzott kiadások (pl. szociális tüzifa) nincsenek, vagy teljesen elértéktelenedtek), illetve a települési támogatás, (amelynek értéke jelenleg kb. 20 milliárd forint, amely reálértékben folyamatosan csökken).
- Köztulajdonú lakásokra alig költ az állam, és forráskivonás történik
- A lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatások a meghatározóak (pl. CSOK, babaváró, támogatott hitelek)
Utóbbiak problémájáról korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk
A szakértő hangsúlyozta: első lépésként fel kell számolni a bankhiteleken alapuló támogatási formákat, és helyette szociális kormányzati intézkedéseket nyújtani, akár a lakbértámogatást, akár a fenttartáshoz kapcsolódóan.
A sajtótájékoztató végén hangsúlyozták, hogy a lakhatási válság egyébként nem magyar népbetegség: az Európai Unióban is egyre fontosabb témává válik ez a kérdés, ez pedig lehetőséget biztosít Magyarországnak arra, hogy ilyen típusú forrásokat is felhasználjon a hazai válság enyhítésére. A szakértők szerint ez korábban kevésbé volt jellemző, vagy alkalmazott megoldás.
A szakértők szerint fontos kiemelni azt is, hogy még ha vannak is a kormánynak jó ötletei, azoknak a megvalósítása rendkívül nehéz lesz, az önkormányzatoknak ugyanis szinte biztosan nem lesz elegendő forrása ezeknek a megvalósítására, márpedig ez a feladat jó eséllyel rájuk hárulna majd.
Megtaláltuk az extrém dunaújvárosi erkélyt, amin röhög az internet: ez már helyi turistalátványosság
Amúgy a városban országos átlag felett drágultak a lakások az elmúlt egy évben.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
A legeltetés szó hallatán mindenkinek többnyire az alföldi legeltetés, a puszta, a Hortobágy jut eszébe, nem pedig a Balaton, vagy az erdős-fás-dombos vidékek.
-
Már több mint minden harmadik kártyás fizetés mobiltelefonnal, vagy okosórával történik
Az okoseszközökkel történő fizetés során alacsonyabb az adatokkal való visszaélés kockázata.