Az osztrák állampapír vagy a magyar éri meg jobban? Itt vannak az osztrák államkötvény hozamok, egyértelmű a helyzet

Magyarországon meglehetősen korlátozottak a lehetőségei azoknak a magyar befektetőknek, akik a lakossági állampapírok között válogatva euróban kibocsátott állampapírba szeretnék tenni a pénzüket – erre jelenleg kizárólag az Euró Magyar Állampapír (EMÁP) kínál lehetőséget évi 3,488%-os kamat mellett.

Pedig több oka is lehet annak, hogy valaki előnyben részesíti az eurós állampapírokat – például, mert euróban kapja a jövedelmét, ezért az átváltás egy teljesen felesleges és költséges lépés számára; vagy azért, mert tartósan a forint gyengülésére számít. Persze ezen felvetésekre még megoldás lehet a már említett EMÁP, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy azért ugyanúgy a magyar állam vállal visszafizetési garanciát, mint a forintban kibocsátott állampapírokért.

Tehát aki nem pusztán azt tartja fontosnak, hogy euróban tartsa a megtakarításait, ám a kockázatát is csökkenteni szeretné a portfóliója diverzifikálásával, annak már a Magyarországon kívüli európai uniós tagállamok által kibocsátott állampapírok jelenthetik a megoldást.

Osztrák államkötvény hozamok vs. magyar államkötvény hozamok

Nyugati szomszédunknál jelenleg 5 lakossági állampapír között válogathatunk – az alábbi táblázatból látható, hogy ezek éves kamata 2,30% és 3,10% között mozog.

Látható, hogy a magyar lakossági állampapírokkal jóval magasabb kamatok is elérhetők, mint az osztrák államkötvényekkel, ráadásul utóbbiakat 27,50%-os kamatadó is terheli, amit az osztrák államkincstár automatikusan levon a kamat jóváírásakor. Fontos, hogy a magyar adóhatóságtól bekért és az osztrák államkincstárhoz eljuttatott magyar adóilletőségi nyilatkozattal ezt az adót még elkerülhetjük, ám a külföldi állampapírokat az itthoni szabályozások is sújtják – jelenleg 15% szját és 13% szochót kell fizetnünk az ezekkel elért hozamok után.

Ezzel szemben a 2019. június 1. után kibocsátott magyar állampapírok adómentesek. A leírtak miatt érdemes tartós befektetési számláról (TBSZ) vásárolni az osztrák állampapírokat – erre több hazai TBSZ-szolgáltatónál is van lehetőség, azonban ezek nem lakossági (tehát nem a szóban forgó) állampapírok. Ráadásul az osztrák államkincstári számla előnye, hogy a magyarhoz hasonlóan ingyenes – sem a tranzakciók után, sem a számlanyitásért, sem a számlavezetésért nem kell fizetni.

Hasonlóság a két ország állampapírjai között, hogy mindkét esetben lehetőség van a papírok idő előtti visszaváltására, jóllehet ezen tranzakciók költségvonzata különböző a két ország esetében. A magyarországi lakossági papírok esetében az államkincstár jellemzően 99%-os vételi nettó árfolyamot tart fenn, tehát 1 000 forint idő előtti visszaváltása esetén 990 forintot kap vissza a befektető.

Ezzel szemben Ausztriában havi 0,05%-os ún. likviditási költséget vonnak le a kamatból. Ha például 5 hónappal a lejárat előtt szeretnénk visszaváltani a 12 hónapos, jelenleg évi 2,65% kamatot fizető állampapírunkat, akkor utóbbiból levonásra kerül 5 * 0,05%, azaz 0,25%. A 12-ből eltelt 7 hónap után tehát évi 2,4% kamatot fog kapni a befektető.

Megérheti az osztrák állampapír??

Látható tehát, hogy az osztrák lakossági állampapírok kamatai jelentősen elmaradnak a magyar kamatok mögött, ráadásul igen jelentős, akár 55,5%-os adó is terhelheti őket, amit a lakossági papírok esetében 28%-ra tudunk mérsékelni (szja és szocho). Ezzel szemben a magyar papírok kamatai magasabbak, ráadásul a hozamunk is adómentes. Akkor miért gondolhatná bárki is azt, hogy mégis megérheti osztrák papírba fektetni?

Nos, a cikk elején már említett árfolyamkockázat miatt. Nézzünk egy példát – tételezzük fel, hogy 10 évvel ezelőtt befektettük a minimális befektethető összeget, vagyis 100 eurót a 10 éves lakossági osztrák állampapírba évi 2,50% kamat mellett (persze itt most a jelenleg létező papírt és annak kondícióit vetítjük vissza a múltba, de most a példa kedvéért tekintsünk el ettől).

Az Európai Központi Bank (ECB) adatai szerint 10 évvel ezelőtt 307,4 forintot kellett adnunk egyetlen euróért, tehát a befektetésünk értéke akkori árfolyamon 30 740 forint volt. A 10 év alatt 25 euró kamatot termel a 100 eurónk (évi 2,50%), ebből azonban le kell vonnunk a 15% szját és a 13% szochót (tételezzük fel, hogy a 27,50%-os osztrák adót elkerültük a magyar adóilletőségi nyilatkozat benyújtásával). Ebben az esetben tehát 28%-ot kell leadóznunk a 25 euróból, így marad 18, az eredeti tőkével együtt pedig 118 eurónk.

Ez a 118 euró a mostani, 400 forint körüli árfolyamon 47 200 forintot ér, ami 10 év alatt 53,54% hozamot jelent. Ez évi 5,35% kamatnak felel meg.

Ez már jobban közelít a magyar állampapírok kamataihoz, jóllehet azok jelenleg magasabbak a fenti értéknél. Ugyanakkor érdemes még megemlíteni, hogy az szja és a szochó nélkül 118 helyett 125 eurónk lenne, ami 50 ezer forintot érne 400 forintos árfolyammal számolva. Ez az eredeti 30 740 forinthoz viszonyítva már évi 6,26%-os kamatnak felelne meg.

(Azon persze nem kell csodálkozni, hogy az osztrák papírok alacsonyabb kamatot fizetnek. A hosszú távú osztrák államadósság besorolása kedvezőbb, mint a magyaré, tehát elviekben kisebb kockázatot vállal az, aki osztrák papírt választ a magyar helyett. A kisebb kockázat fejében viszont kisebb kamatra is számíthat.)

Hogyan vehetünk osztrák állampapírt?

Az egyik módja, ha államkincstári számlát nyitunk a https://www.bundesschatz.at/ weboldalon. Ezt a következő feltételek teljesítésével tehetjük meg:

• ID Austria megléte, méghozzá teljes funkcionalitással,
• uniós országban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező felnőtt magánszemélyek kell legyünk.

Az ID Austria egy ingyenes digitális azonosító rendszer, melyet digitális személyi igazolványként használhatunk. Ennek megléte azért fontos, mert a hitelesítés ezen keresztül történik. Ha nem rendelkezünk osztrák állampolgársággal, akkor ezt a személyazonosító okmányt rendőr-főkapitányságokon és kormányhivatalokban lehet igényelni. Az okmányt csak 14. életévét betöltött személy igényelheti, illetve szükség van hozzá belföldi kapcsolatot igazoló dokumentumra (ausztriai munkaviszonyt, üzleti tevékenységet, diákviszonyt igazoló papírra).

Ha valaki ezeket a feltételeket nem tudja teljesíteni, annak van egy kiskapu – mostanra már postai úton is nyithatunk külföldiként osztrák államkincstári számlát. Ebben az esetben egy e-mailt kell írnunk a kontakt@bundesschatz.at címre, melyben nevünk és lakcímünk megadása mellett jelezzük számlanyitási igényünket. (Ez egyébként telefonon is megoldható a +43 1 513 8411-es telefonszámon, ám ha valakinek gondjai vannak a német nyelvvel, akkor talán kevésbé kínos az első opció.)

A megadott lakcímre az osztrák kincstár megküldi számunkra a számlanyitási kérelmet, amit kitöltve, postai úton kell visszajuttatni számukra. Nagyon fontos, hogy a kérelemhez mellékelnünk kell egy hivatalos fényképes igazolványunk másolatát is (személyi igazolvány vagy útlevél). Fontos, hogy az általuk küldött dokumentumok is német nyelvűek lesznek, ám ez a mai világban talán már nem jelent akkora problémát, könnyen lefordíthatjuk őket akkor is, ha nem bírjuk a nyelvet egyébként.

A postai számlanyitás hátránya, hogy ilyenkor nem rendelkezünk online fiókkal (ilyet csak akkor kapunk, ha az első, ID Austriás módszerrel nyitunk számlát). Tehát a későbbiekben csak telefonon, postai úton vagy e-mailben kérhetünk információkat a számlával kapcsolatban, illetve rendelkezhetünk felette.

Ebből következik, hogy az állampapírok megvásárlása is kicsit döcögős – a befektetni kívánt összeget el kell utalnunk az Osztrák Köztársaság számlaszámára. Azt, hogy pontosan melyik állampapír a szívünk választottja, illetve azt, hogy a későbbiekben mit szeretnénk kezdeni a kamattal, a közleményben kell megadnunk.

Tehát a közleményben fel kell tüntetnünk a kincstári számlaszámunkat, a választott állampapír időtartamát, és azt, hogy a futamidő letelte után a pénzt kiutaltatjuk vagy ismét befektetjük.

A fentiek elmulasztása esetén az osztrák államkincstár az elérhető legrövidebb állampapírba teszi a pénzünket, majd a futamidő végén újra befekteti azt.