Bihari Ádám: ha igaz lenne, ami a ruhák címkéjén van, a nagy divatcégek már rég csődbe mentek volna

A stílus sosem megy ki a divatból – tartja a mondás, de vajon mit jelent ez Magyarországon a 21. században? A jó megjelenés értékét kevesen vonják kétségbe, ám az ennek való megfelelés sokszor pénzt is igényel. Vajon mennyibe kerül egy stílusos ruhatár összeállítása? Mi a helyzet a minőségi, egyedi ruhadarabokkal, és van-e különbség a „fast fashion” és a kézzel készített ruhadarabok között? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Bihari Ádám, stílusszakértővel.

Tényleg drága jól öltözni?

Bihari Ádámot elsőként a szabósági piac helyzetéről kérdzetük, hiszen az utóbbi évek inflációja számos iparágat megviselt. Bihari azonban azt tapasztalta, hogy ez a szegmens nem annyira árérzékeny. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az infláció azért a ruhaipar alágazatainak többségét érezhetően érinti.

A szövetek árai az elmúlt két-három évben kb. 20 százalékkal drágultak, de ez ugyanúgy igaz a munkabérekre és a szállítási költségekre is

– fogalmazott.

A stílusszakértőnek korábban nem titkolt célja volt, hogy megváltoztassa a hazai utcaképet, mármint, ami az emberek öltözködési stílusságát illeti. Ezért nem meglepő, hogy Bihari Ádámnak továbbra is hangsúlyos véleménye van a magyar emberek öltözködéséről. És bár kis mértékben, de összességében pozitív tendenciákról tud beszámolni. A szakértő elmondta:

Az elmúlt öt évben több fejlődést tapasztalok, mint az azt megelőző húsz évben. Ez nagy mértékben köszönhető annak, hogy az online vásárlás átvette a hatalmat az offline vásárlással szemben, és olyan márkák is elérhetővé váltak, amiről azelőtt nem is tudtuk, hogy egyáltalán léteznek. A mostani fiatal generációnak köszönhetően a magyar utcakép színesebb, egyedibb és stílusosabb lett, de még mindig van hová az úton. A felöltözöttség (dressed up look) még mindig hiányzik az utcákról, de például az ‘old money’ stílus térhódításának köszönhetően látom a fényt az alagút végén.

Emiatt sokan azt gondolhatnák, bizonyos mértékben nőtt a hazai vásárlók tudatossága. Bihari szerint azonban más okok állnak ennek a hátterében:

Nem a vásárlási tudatosság nőtt, inkább a vásárlási kedv, és egyértelműen a mennyiség van előtérben a minőséggel szemben. Ennek részben anyagi okai vannak és még mindig a divat diktálja a vásárlási szokásokat. Kevés a tudatos vásárló és még kevesebben vannak, akik értik és megengedhetik maguknak a minőségi öltözködést.

– mondta el.

Bihari Ádám szerint emiatt elsősorban még mindig a fast fashion uralja a piacot. Ennek elsősorban anyagi okai vannak, másodsorban ezek a márkák kéthetente látják el új kollekciókkal a vásárlókat, ennek az ingergazdag környezetnek nagyon nehéz ellenállni.

A nagy divatcégek szinte bármit ráírhatnak a címkére, ugyanis ha minden igaz lenne, ami rajtuk szerepel, már rég csődbe kellett volna menniük.

A szakértő úgy gondolja, hogy aki akar, eljuthat a jólöltözöttség szintjére, bár „a stílusérzék egy velünk született tehetség - vagy van, vagy nincs. Pontosan olyan, mint amikor a tehetségkutatókban keresik azt a bizonyos ikszet" – hangsúlyozta.

"Természetesen akiben megvan a talentum, annak is időbe és pénzbe fog kerülni, mire kialakul a stílusbiztonsága, ami segítségével felszínre tudja hozni saját karakterének legjobb verzióját" – tette hozzá.

Mi lehet a megoldás, ha kevesebb pénzből gazdálkodsz?

Sokan persze joggal feltehetik a kérdést: min múlik egy ruhának a minősége, és egyáltalán ki vagy mi dönthet arról (saját magunkon kívül) hogy egy ruhadarab stílusos-e vagy sem?

Bihari Ádám szerint egy minőségi ruhadarabnak két fő kritériuma van: a jó alapanyag és a gondos kidolgozás, ezért természetesen kihatással van a kész termék árára a szövet ára is. Jó lenne, hogy ha sokkal szélesebb tudással rendelkeznének a vásárlók a szövetek terén, mert megannyi kényelmetlen szituációtól és félrevásárlástól kímélhetnék meg magukat.

Azok, akiknek megvan az igénye arra, hogy tudatosabban vásároljanak, Bihari azt tanácsolja, hogy 

keressék a minőségi vintage üzleteket és ne az aktuális divat diktálta logómánia irányítsa a döntéseiket. Plusz az online second-hand piacterek is egy új kaput nyitottak ki az utóbbi években, rendkívül jó minőségű ruhákat lehet kifogni töredék árakon.

– zárta gondolatait a stílustanácsadó.

Felmérés: Áldás, vagy átok a hitel?

A hitel, mint pénzügyi termék megítélése 2024-ben sem egyértelmű. Éppen ezért a Pénzcentrum és a Bankmonitor közös kutatásában arra keresi a választ, hogy az „átlagember” hogyan gondolkozik a hitelekkel kapcsolatban. Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol a lakosság arról, hogy valóban lehet a hitel egy értéket teremtő eszköz, amivel gyarapodhatunk, vagy a társadalmi megítélés szerint inkább negatív vonatkozásai vannak a hitelfelvételnek. Segítsd a munkánkat, és töltsd ki az aláébbi felmérést arról, vajon mi jellemzi a bank és az adós viszonyát Magyarországon.