Erre kevesen számítottak: megszólaltak az elemzők, így zárhatja az évet a forintárfolyam

Az MBH Befektetési Bank Befektetéselemzési csoportja folyamatosan bővíti elemzési kínálatát, valamint rövid-, közép- és hosszú távú kereskedési javaslatokat, befektetési stratégiákat dolgoz ki. A nyári időszakban a devizapiaci elemzések terén egy VAR-alapú modell kifejlesztésével szélesítették szolgáltatási palettájukat.

A modell kialakítását követően, a jelenlegi makrogazdasági és tőkepiaci trendek vizsgálata alapján, a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az EUR/HUF vonatkozásában érdemes lehet short pozíciót nyitni, vagyis a forint erősödésére számítanak rövid- és középtávon. Emellett a RON/CZK devizapárban long pozíció felvételét javasolják, ami a román lej erősödését és ezzel párhuzamosan a cseh korona gyengülését vetíti előre.

A VAR (Vektor AutoRegressziós) modell egy olyan statisztikai eszköz, amelyet elsősorban idősoros adatok elemzésére használnak, különösen a gazdaság és pénzügy területén. Ez a módszer lehetővé teszi több változó egyidejű vizsgálatát, figyelembe véve azok kölcsönhatásait és időbeli változásait. A VAR modell lényegében azt vizsgálja, hogy a különböző tényezők miként befolyásolják egymást a múltbeli adatok alapján, ezáltal segítve a jövőbeli trendek és összefüggések előrejelzését. Az MBH elemzése a magyar makrogazdasági mutatók forintárfolyamra gyakorolt hatását vizsgálta.

EUR/HUF Short pozíció lehetőség

Az MBH szakértői által alkalmazott VAR modell az év hátralévő részére a forint erősödését vetíti előre az euróval szemben. A makrogazdasági tényezők közül kiemelkedő jelentőségű, hogy a Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi kamatdöntő ülésén nem csökkentette az alapkamatot, így a forint várhatóan hosszabb ideig biztosíthat magasabb reálkamatot az euróval szemben. A kamat mellett a pozitív külkereskedelmi mérleg is javítja a forint pozícióját az euróval szemben.

A modell szerint a forint euróval szembeni erősödését leginkább támogató makrogazdasági mutatók:

• FRA 3x6 (hat hónap múlva lejáró 3 hónapos határidős kamatláb),
• külkereskedelmi mérleg.

Az elemzők egy korábbi tanulmányukban már jelezték, hogy technikai alapon is a forint erősödésére számítanak, így a jelenlegi modell eredményei további megerősítést nyújtanak ehhez a várakozáshoz.

A forint technikai elemzése alapján a következő szinteket azonosították:

1. A makromodell jelzése alapján a belépési pont az aktuális árfolyam, támaszként a 391,3-as szint szolgálhat, amelynek áttörése esetén dinamikusabb forint erősödés indulhat el.
2. Konzervatív stop loss szint 399,3-nál ajánlott, míg egy agresszívebb stratégiában a 396-os szint is alkalmazható stop szintként.
3. A célzóna a 385,6 és 382-es szintek közötti tartomány.

Az MBH Bank hivatalos EUR/HUF célárfolyama 392,50 az év végére, azonban a kereskedési stratégia szempontjából az elemzők úgy vélik, hogy átmenetileg ennél alacsonyabb szinteket is elérhet az árfolyam a közeljövőben. Ennek hátterében állhat egy túlzott globális vagy regionális piaci reakció, illetve a piaci várakozások átmeneti és erőteljes kilengése, ami a forintra is hatással lehet.

A cseh és a román gazdaság összehasonlítása

Az OECD előrejelzése szerint Csehország 2024-re mérsékelt, 1,4%-os GDP-növekedést érhet el, elsősorban a belső fogyasztás és az export fokozatos élénkülésének köszönhetően. A magas infláció és az emelkedő energiaárak továbbra is kihívást jelentenek a cseh gazdaság számára, lassítva a fellendülést.

Csehország gazdasága stabil alapokon nyugszik, az elmúlt években a GDP növekedési üteme átlagosan 2-3% között mozgott. A gazdaság jól diverzifikált, jelentős szerepet játszik benne a gépipar, az autógyártás és az elektronikai ipar. A cseh kormány hosszú ideje következetes költségvetési politikát folytat. A költségvetési hiány általában a GDP -1% és -3% közötti értékein mozog, összhangban az EU iránymutatásaival. Az államadósság viszonylag alacsony, 2023-ban a GDP körülbelül 37%-át tette ki, ami az egyik legalacsonyabb érték az EU-ban.

A cseh gazdaság erősen exportorientált, 2023-ban az áruk és szolgáltatások exportja a GDP 72,73%-át tette ki. A kereskedelmi mérleg rendszerint többletet mutat, főként az autóipari és ipari termékek exportjának köszönhetően, különösen az EU piacaira, például Németországba.

Az infláció Csehországban korábban mérsékelt volt, nagyrészt a Cseh Nemzeti Bank stabil monetáris politikájának köszönhetően. Bár 2022 és 2023 folyamán a globális és regionális folyamatokkal összhangban 10% felett alakult, az azt megelőző években átlagosan 2-3% között mozgott, összhangban a jegybank inflációs céljaival.

Románia növekedési kilátásai kedvezőbbek, mint Csehországé. A román gazdaság GDP bővülése 2024-re az előrejelzések szerint 3%-os lehet. Ezt a növekedést az erős belső kereslet, a befektetések bővülése és az európai uniós források felhasználása támogathatja. Az infláció visszaszorítása és a költségvetési egyensúly javítása ugyanakkor kihívások elé állíthatja az országot. A román gazdaságot elsősorban a szolgáltatások, a mezőgazdaság és egyre inkább az ipari termelés hajtja, különös hangsúlyt fektetve az IT szolgáltatásokra.

Romániában a költségvetési hiány gyakran meghaladta az EU-s elvárásoknak megfelelő szintet, alkalmanként elérte a GDP 5%-át is, amit főként az expanzív fiskális politika okozott. Az államadósság emelkedő tendenciát mutat, de még mindig az EU átlag alatt van, a GDP körülbelül 50%-án áll.

Románia, bár szintén exportorientált gazdaság, gyakran kereskedelmi deficittel szembesül. Ez részben az energia és a tőkejavak jelentős importjának tudható be. Az IT szektor növekedése azonban javította a szolgáltatások kereskedelmi mérlegét, ami pozitívan hatott a folyó fizetési mérlegre. Ennek ellenére Románia általában folyó fizetési mérleg hiánnyal küzd, 2023-ban a GDP-hez viszonyítva -7% volt.

Románia több kihívással néz szembe az infláció terén, amely általában magasabb és ingadozóbb volt, mint Csehországban. Az inflációs ráta 4-5% között mozgott, amit részben az élelmiszer- és energiaárak emelkedése okozott. A Román Nemzeti Bank 2022-ben agresszívabban volt kénytelen emelni a kamatlábakat az infláció fékezése érdekében.

Mindkét ország esetében igaz, hogy a gazdasági fellendülés mértéke nagymértékben függ az energiaáraktól és a globális kereslet alakulásától.

Összegezve, Csehország stabilabb makrogazdasági környezettel rendelkezik, kontrollált költségvetéssel, erős ipari bázissal és alacsony inflációval. Románia ezzel szemben gyorsabb növekedést mutat, de nagyobb volatilitással az államháztartási mérlegek terén. Románia IT szektora és növekvő ipara hosszú távú potenciált mutat, bár az államadósság és az infláció kezelése továbbra is kihívást jelenthet.