Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Az előző részben megismerkedtünk az életbiztosítások fajtáival. Most áttekintjük a hozzájuk kapcsolódó fogalmakat, amelyekkel rendszerint találkozhatunk egy-egy szerződéskötés alkalmával.
Huszonegyedik lecke: Szakzsargon mindenkinek
A legelső fontos kérdés, hogy mi a különbség a mentesülés és kizárás között. Ez azért sem mellékes, mert ha bekövetkezik a káresemény, bizony könnyen előfordulhat, hogy szembesülünk a fogalmakkal.
A mentesülés speciális mentesülési szabályok teljesülésével áll fenn, a kizárást pedig a biztosító a szerződési feltételekben maga fogalmazza meg.
Tehát a biztosítónak akkor van teljesítési kötelezettsége, amikor a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik - és nem áll fenn mentesülés vagy kizárás. Ezért nem árt a szerződés aláírása előtt megvizsgálnunk ezt a két feltételt egy picit tüzetesebben.
A következő fontos fogalom, amely szintén a zsebünkre megy, az a maradékjog érvényesítése.
A díjtartalék egy olyan pénzösszeg, amit a biztosító azért szedett be, hogy később ezért - szerződés szerint - valamilyen szolgáltatást nyújtson. Ha azonban a szerződés valamilyen oknál fogva felbomlik, akkor ez a későbbre ígért szolgáltatás elesik, s a biztosítónak el kell számolnia a díj tartalékkal. Ezt az elszámolási kötelezettséget az ügyfél szempontjából nézve maradékjognak nevezzük.
Az életbiztosítási szerződések esetében előkerülhet a technikai kamatláb fogalma, melynek mértékétől nagyban függ a tartam végén fizetendő összeg. Ezért mindenképpen nézzük meg adott szerződés esetében, hogy mire számíthatunk.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 899 074 forintot 20 éves futamidőre már 6,42 százalékos THM-el, havi 145 468 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,93% a THM, míg a MagNet Banknál 6,87%; az Erste Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Minden biztosító választ ezért egy ún. technikai kamatlábat, s ezzel számolja ki (élet) biztosításainak díjait. Az ekvivalencia elvben ezt a kamatlábat használjuk. A technikai kamatláb egyben garantált hozamot is jelent. A biztosító garantálja, hogy a díjtartalék befektetésével legalább ekkora hozamot ér el, s juttat vissza a szerződőhöz.
Sokakban felmerül a kérdés egy élő szerződés kapcsán, hogy az első néhány évben miért nem növekszik a biztosítási összeg. Nos erre a válasz a zillmerezés.
A zillmerezés során - tartamtól függően - az első 0,5-2,5 év díját teljes egészében a költségei fedezésére fordítja (azaz kölcsönveszi a szerződőtől a első 0,5-2,5 év díjtartalékát) a biztosító, s a későbbiekben a vállalkozói díjrészből fokozatosan törleszti ezt a kölcsönt.
Ha a biztosító nem zillmerezne, akkor ennek két fő következménye lenne:
- A kezdeti költségeket a biztosító hosszú időszakra meghitelezné a szerződőnek, amit az fokozatosan törlesztene a vállalkozói díjrészből,
- Ha a szerződő a tartam elején felmondja a szerződést, akkor a biztosító költségei nem térülnek vissza, hiszen elmarad a további díjfizetés.

Régen látott munkaerőpiaci válság körvonalazódik: egyre több magyar retteghet a kirúgástól 2025-ben?
Miközben a munkaerőpiac első ránézésre stabilnak tűnhet, a felszín alatt komoly átrendeződés zajlik, erre pedig jobb felkészülni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


