Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Az első leckében megismerkedtünk az infláció fogalmával és a jegybank szerepével, most pedig a kamatok, mindennapjainkra gyakorolt hatásait vizsgáljuk.
Második lecke: kamatok
A magyar kamatszint, az első leckében leírtak mellett, még egy kérdéskör miatt különösen fontos: mivel az államháztartás komoly deficittel működik (mely az államadósság emelkedését eredményezi), így fokozottan külföldi forrásokra vagyunk szorulva, azaz a deficitfinanszírozási hajlandóságot is befolyásolni tudja vele a jegybank.
Amint jeleztük, az irányadó ráta, illetve az ahhoz kapcsolódó kamatok alapvetően befolyásolják a betéti és hitelkamatok szintjét, emellett a magyar államkötvény-piacon is kiemelt szerepe van. Az irányadó ráta (kéthetes betéti kamatszint) jellegéből adódóan elsősorban a rövidebb futamidejű kötvények (jellemzően az 1 évnél rövidebb futamidejű diszkontkincstárjegyek) hozamát befolyásolja. A kötvények hozama és árfolyama ellentétes irányba mozog, azaz emelkedő kötvényárfolyam mögött csökkenő hozamszint húzódik meg (árfolyamra történik a jegyzés, de a hozamok mozgására figyel a piac).
Amennyiben a piaci szereplők az inflációs folyamat alapján az irányadó ráta csökkenésére számítanak, akkor a rövid futamidejű kötvényeket kezdik el venni, mely az árfolyamot emeli, a kötvények hozamát pedig csökkenti (ilyen módon árazzák be a szereplők előre a kamatcsökkentést).
Devizahitelek és részvénypiacok
A (jelen esetben a külföldi) kamatszint a sokakat érintő devizahitel-törlesztések szempontjából is különösen fontos. Egy svájci frank alapú hitellel rendelkező magyart kettős hatás alapján is érint a svájci kamatszint. Egy esetleges svájci kamatemelés megdrágítja a bankok forrásköltségét, másrészt a magasabb kamatszint erősítheti a frankot a forinttal szemben. Ezen két hatás közül a forintban fizetett törlesztőrészletekre nagyobb mértékben az árfolyam-elmozdulás van hatással. Ezen kettős hatás miatt figyelmeztetnek a szakértők a devizahitelek veszélyeire.
A kamatszint változása közvetetten a részvénypiacra is hatással van. A fent kifejtettek szerint a kamat alakulása a rövidebb futamidejű kötvények hozamát (azaz az ún. kockázatmentes hozamot) befolyásolja. Egy kamatemelés a rövid futamidejű kötvények hozamemelő hatása miatt megemeli a magasabb kockázattal járó részvénypiac elvárt hozamszintjét (és fordítva). Amennyiben az adott részvény adott idő alatt nem ígéri a befektető által elvárt hozamszintet, úgy a befektetői érdeklődés a részvénypiac felől a kötvénypiac felé fordulhat (és fordítva). Ez az összefüggés húzódik meg az eredményből jellemzően magas, stabil osztalékot fizető ún. osztalépapírok és a kötvénypiaci hozamok között. Egy várhatóan magas osztalék/árfolyam hányadosú részvényre fokozott vételi érdeklődés mutatkozhat pl. egy erőteljes kötvénypiaci hozamcsökkenés esetén.