Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Most induló cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Most induló cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Első lecke: az infláció és a jegybank
A fogyasztói árak emelkedése (infláció) leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egységnyi pénzünkért az idő előrehaladtával egyre kevesebb terméket vagy szolgáltatást tudunk megvenni. A pénzromlási ütemet jellemzően havonta teszik közzé az előző hónaphoz, illetve az előző év azonos hónapjához mérten (a 12 hónap éves inflációs rátáinak átlaga pedig az arra az évre jellemző inflációt adja ki).
Lényegében tehát a befektetéseink elértéktelenedésének mértékéről beszélünk, amikor az inflációt említjük, ezért kap kiemelt figyelmet a gazdasági mutatószámok között. Az inflációt úgy is lehet értelmezni, hogy a gazdaságban lévő többletpénznek a következménye (mely a generált kereslet miatt az árak emelkedését okozza.)
A világ központi bankjainak, így a magyar jegybanknak (Magyar Nemzeti Bank) is, egyik legfontosabb feladata az infláció alacsony szintre szorítása, illetve ott tartása azért, mert az a társadalomra, illetve a gazdasági szereplők számára kedvező hatású (kiszámíthatóság, tervezhetőség). A jegybankoknak az infláció leszorításához számos módszer áll a rendelkezésükre, melyek közül Magyarországon a kamatszint és az árfolyam szerepét érdemes kiemelni.
Magyarországon az irányadó kamatszint (kéthetes betéti ráta) alapvetően befolyásolja a betéti és hitelkamatok szintjét. Ha a Magyar Nemzeti Bank emeli az irányadó kamatszintet, akkor ez vonzóvá teheti a pénztulajdonosok számára a költekezés helyett a megtakarítást (pl. a pénzük egy részét bankbetétben helyezik el), illetve a beruházó vállalatok magasabb költséggel juthatnak hitelhez, ami csökkentheti a beruházási aktivitásukat. Ezzel a jegybank azt tudja elérni, hogy az infláció alacsony szintű legyen (maradjon). Mivel azonban egy-egy kamatdöntésnek a hatása teljes egészében csak 12-18 hónap alatt bontakozik ki a gazdaságban, ezért a jegybanknak jó előre lehetőleg pontosan kell látnia az inflációs folyamatokat és törekednie kell arra is, hogy az inflációs (áremelkedési) várakozásokat is befolyásolja (mérsékelje).
Gyengül, vagy erősödik az árfolyam?
Amennyiben a külföldi befektetők a magyar kamatszintet megfelelőnek tartják (összhangban van az országgal kapcsolatos kockázatokkal néhány lecke múlva majd kitérünk erre is), úgy pénzeszközeik egy részéért forintot vesznek, ami a forintra erősítő hatással lehet. Ha azonban nem kellően magas a külföldiek számára a kamatszint, az a forinteladásokon keresztül gyengíti a magyar fizetőeszközt.
A magyar gazdaság erősen nyitott (kicsi és nyitott gazdaság vagyunk, szokták mondani a szakértők), azaz az exportnak és az importnak nagy szerepe van a gazdasági folyamatokban, ezért az árfolyam fokozottan hat az export- és az import jövedelmezőségére, gazdaságosságára. Az erős(ödő) forintárfolyam csökkenti az export jövedelmezőségét (ellenértékként forintban kevesebbet kapok a valutáért), egyúttal vonzóvá (olcsóbbá) teszi az importot.
Az infláció szempontjából az importáraknak lényeges szerepe van (lassan emelkedő importárak nyomán mérsékelt infláció), azaz a jegybank a kamatszinten keresztül a forintárfolyamra, azon keresztül pedig, az infláció alakulására tud hatással lenni (ismét fontos, hogy ez időigényes folyamat).
Vannak olyan tényezők is, melyekre a központi bank nincs hatással, ezek azonban mégis igen jelentős mértékben befolyásolják az infláció alakulását: ilyenek pl. az élelmiszer- és energiaárak (az árfolyamnak azonban itt is érdemi szerepe van). Az energiaárak az elmúlt években igen jelentős emelkedést mutattak, melynek hatása az eddigiekben csak igen visszafogottan jelent meg a fogyasztói árakban, azaz az inflációban. Az árnyomás azonban folyamatos kockázatot jelent a pénzromlásra, ezért a jegybankoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk ezekre.