Ilyen luxusmetropoliszokba menekülhetnek a leggazdagabb magyarok: már építik a jövő városait

Az emberiség története során a városok mindig is a fejlődés, az innováció és a társadalmi élet központjai voltak. Ma azonban az urbanizáció olyan szintet ért el, hogy a világ lakosságának több mint fele nagyvárosokban él, és ez az arány várhatóan tovább nő. Tokió, Hongkong és Szingapúr például ikonikus példái annak, hogyan alkalmazkodtak a városok a túlnépesedés kihívásaihoz, de ezekben a sűrűn lakott metropoliszokban mára szinte elfogyott a hely. A növekvő városi népesség miatt egyre több ország fordul a radikális megoldások felé: vadonatúj városokat emelnek a semmiből, hogy kielégítsék a lakhatási igényeket és megoldást találjanak az infrastruktúra terheltségére.

Ez a tendencia azonban súlyos dilemmák elé állítja a világot. Az új városok építése gyakran hatalmas ökológiai áldozatokkal jár, hiszen hatalmas természeti területeket kell átalakítani. Ugyanakkor sok fejlesztés éppen azt célozza, „zöldebb” környezetet alakítson ki lakóinak, olyan megoldásokkal, amelyek csökkentik az energiafelhasználást és támogatják a biodiverzitást. Ezek a városok nem csupán az urbanizáció új hullámának termékei, hanem kísérletek arra, hogy újraértelmezzük az ember és a természet kapcsolatát.

Persze nem minden kísérlet jár sikerrel: a világ tele van félbehagyott, kihasználatlan vagy rosszul megtervezett városokkal, amelyek elrettentő példaként szolgálnak. Gondoljunk csak azokra a „szellemvárosokra”, amelyek hatalmas költségvetéssel épültek, de nem sikerült megtölteni őket élettel.

Ebben a cikkben bemutatunk néhány figyelemre méltó példát a "jövő városaira", amelyek a modern technológia és a fenntarthatóság jegyében készülnek. Emellett szót ejtünk egy tanulságos ellenpéldáról is, amely rávilágít arra, hogy a nagy álmok mögött mindig ott rejlenek a lehetséges buktatók.

1. „The Line” (Szaúd-Arábia)

A szaúdi sivatagban épülő mega-város az, ami miatt talán egyre inkább terjed a futurisztikus városok tervezésének trendje. Az olyan sürgető problémák, mint a lakhatási válság és a klímaváltozás, innovatív megoldásokat követelnek, így az ambiciózus, high-tech városközpontok sokak számára vonzók lehetnek.

Az egyik legnagyobb figyelmet keltő projekt, The Line, egy elképesztő, 500 méter magas felhőkarcoló, amely kilencmillió embernek nyújthat otthont Szaúd-Arábia északnyugati részén (már ha elkészül). A világ vezető építészirodái, köztük a BIG, a Foster + Partners és az OMA, jelentős szerepet vállalnak ezeknek a futurisztikus városoknak a megtervezésében.

A The Line projektet egy 170 kilométer hosszú, 500 méter magas lineáris városként képzelték el. Egyedülálló jellemzője a mindössze 200 méteres szélessége, amely lehetővé teszi a gyors és hatékony közlekedést a városon belül. A projekt célja, hogy kilencmillió ember befogadására legyen alkalmas.

Ez a város radikális szakítást jelent a hagyományos várostervezéssel, mivel eltér a világszerte gyakori körkörös városszerkezetektől. A The Line fő célja a természetvédelem előtérbe helyezése és az emberi életminőség javítása. A koncepció szerint a város a legmodernebb technológiákat és fenntartható gyakorlatokat integrálja, magas életminőséget biztosítva lakóinak.

Kiemelt jellemzői közé tartozik az autonóm közlekedési rendszerek kiépítése, megújuló energiaforrások használata, valamint a zöldterületek és természeti tájak prioritása. Az infrastruktúrát úgy tervezik, hogy minimális környezeti hatást gyakoroljon, miközben maximalizálja az energiahatékonyságot.

2. Telosa (USA)

A Telosa egy innovatív városfejlesztési projekt, amelyet a dán Bjarke Ingels, és stúdiója, a BIG, terveznek. Az ötlet mögött Marc Lore, amerikai milliárdos áll, aki egy fenntartható, jövőbeli város létrehozását tűzte ki célul. A város tervei még nem kerültek nyilvánosságra, de a célja, hogy öt millió embernek adjon otthont egy olyan helyen, ahol a közösség áll a középpontban.

Az egyik legérdekesebb vonása a projektnek, hogy a város földje közösségi alapítvány birtokában lesz, és az alapítvány a földérték növekedéséből finanszírozná a város fejlesztését. A cél, hogy a város a világ legfenntarthatóbb városává váljon, innovatív közlekedési és energiahatékonysági megoldásokkal, miközben a környezeti hatásokat minimálisra csökkenti.

3. BiodiverCity (Malajzia)

A BiodiverCity egy olyan projekt, amely Malajzia Penang szigetén, három mesterséges szigeten valósul meg. A tervezett város összesen 1 821 hektáron terülne el, és célja, hogy 15 000–18 000 lakos számára biztosítson otthont.

A város egyedülálló tervei tavirózsák formáját idézik, és teljesen autómentes közlekedési rendszert kívánnak kiépíteni, ezzel is csökkentve a környezeti hatásokat. A fenntarthatóság és az ökológiai gazdálkodás központi szerepet kap, hiszen az épületek bambuszból, fából és újrahasznosított anyagokból készülnének.

A fejlesztés célja, hogy a város közvetlen kapcsolatban álljon a természettel, miközben kiemelt figyelmet fordítanak a biodiverzitás fenntartására.

4. Egyiptom új közigazgatási fővárosa

Egyiptom új fővárost épít, amely a rendkívül zsúfolt Kairó problémáira adhat választ. A projekt célja, hogy egy 700 négyzetkilométeres városban hétmillió embernek biztosítson otthont, miközben a város zöldterületekben és fenntarthatóságban kiemelkedő szerepet kap.

A város megtervezését a SOM építészeti iroda végezte, és az egyik legnagyobb városi park is ezen a területen lesz. Az új főváros egyesíti a modern technológiai megoldásokat és a fenntartható városi fejlődést, miközben Egyiptom urbanizációs problémáit próbálja megoldani.

Emellett Indonézia is hasonlóan döntött, és egy új fővárost épít Borneó szigetén, válaszul Jakarta környezeti problémáira.

5. Amaravati (India)

Amaravati, Andhra Pradesh új fővárosa, a Krisna folyó partján épül, és a tervek szerint modern, fenntartható városi központtá válik. A város központjában egy szúró épület, a kormányzati épület kap helyet, amely körül zöldterületek és vízfelületek találhatóak.

A projektet a Foster + Partners tervezte, és célja, hogy az indiai fenntartható városfejlesztési törekvések egyik kiemelkedő példája legyen. A város nemcsak környezetbarát infrastruktúrával rendelkezik majd, hanem a legújabb technológiai megoldásokkal is.

Az építészek célja, hogy Amaravati valóban fenntartható és élhető város legyen, amely az indiai urbanizáció jövőjét formálja.

5+1 Forest City, (Malajzia)

Egy kínai fejlesztő cég ambiciózus tervekkel vágott neki a dél-malajziai Forest City megépítésének, amelynek célja az volt, hogy egymillió lakost vonzzon a területre. Azonban a projekt nem teljesítette az elvárásokat, és jelenleg mindössze körülbelül 9 000 ember él a városban, ami messze elmarad a kezdeti céloktól.

A lakók között egyre többen tervezik, hogy elhagyják a környéket, mivel az épületek belső tereiben folyamatos sötétség és csend uralkodik, amit sokan kísértetiesnek találnak. Az ingatlanpiacon nem ritkák az olyan projektek, amelyek késlekednek vagy félbemaradnak, és Forest City esete is ezt példázza.

Az eredeti vízió egy földi paradicsom létrehozása volt a térségben, amelyet egy kínai vállalat álmodott meg. Bár az építkezés elindult, a tervezett felhőkarcolók és modern épületek elkészültek, azonban azok jelenleg üresen állnak, lakók nélkül. A tengerparton emelkedő üres ingatlanok már újra a természet uralma alatt állnak. A projekt egyébként mindössze egy köpésre található a világ egyik legfejlettebb államától, Szingapúrtól.

Forest City kezdetben luxusüdülőhelynek lett tervezve, és bár a nagyobb épületek, villák és a festői környezet távolról még mindig vonzóvá tehetik, a valóságban sokkal kevesebb élet zajlik benne, mint bárki várta volna. A tervek szerint egy millió lakost kellett volna vonzania, de jelenleg csak kilencezer ember él itt, akik gyakran csak este adnak életjelet magukról, amikor felgyúlnak a világítások, vagy épp kint teregetnek a teraszokon.

Régóta tart már az emberek elfogódottsága a jövő iránt

A jövő már egy jó ideje (teljes joggal) foglalkoztatja az emberiséget: az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb filmes és irodalmi műfaja a sciene-fiction lett. Az olyan írók, mint Philip K. Dick, régóta pedzegetik, hová vezet majd az emberiség technokratizmusa, milyen élet vár ránk egy túlmodernizált világban. Sőt: az ember és a technológia disztópikus "együttélésének" bemutatására, egy új műfaj, a cyberpunk is megszületett.

A Pénzcentrumon egyébként számunkra is visszatérő témát szolgáltat a jövő, ebben a cikkben például egy jövőkutatóval elemeztük, hogyan fog kinézni a világ néhány évtizeden belül, az egyre jobban megszaporodó háborúk, és a mesterséges intelligencia szélesebb körű elterjedése után. A Pénzcentrum videóblogjában, a CashTag-ben pedig még ennél is több dologról szó esett a témához kapcsolódóan. A videó lentebb megtekinthető: