Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Az előző részben néhány fontos fogalommal ismerkedtünk meg, úgymint GDP., államadósság, folyó fizetési mérleg, stb. Most pedig a pénz fogalmával és időértékével foglalkozunk.
Hatodik lecke: Pénz fogalma, szerepe és időértéke
A pénz a jövedelemnek a megjelenési formája. A pénz egy eszköz a szükségletek kielégítéséhez. Pénzből lehet vásárolni élelmiszert, ruhát, mobiltelefont, stb.
A pénz értéke nem állandó, az is változik. A pénz is értéktelenedhet (jelentősen és látható módon például: háborús időszakokban és korszakváltásokban). Ez az értéktelenedés azt jelenti, hogy az adott pénzegységért egyre kevesebb és kevesebb árut lehet vásárolni. A pénz csökkenő értéke az infláció.
Volt időszak, amikor a pénznek saját belső - értéke volt. Lehetne azt a kort "aranykornak" nevezni. Ebben a korban a pénz közvetlenül aranyra átváltható volt. Az értékét határozta meg az, milyen értékű aranyra lehetett átváltani. Később a pénznek aranyfedezete volt. Ez nem azt jelentette, hogy a pénzért aranyat lehetett vásárolni, hanem azt, hogy a pénz fedezeteként a központi jegybank, a kincstár birtokában lévő arany szolgált.
Ma azonban a pénz belső érték nélküli papír, melynek értéke abban áll, hogy általánosan -országonként különbözően- elfogadják. Ezek az országonként különböző pénzek a pénznemek, más néven a devizák. A pénznemek értékét az őket kibocsátó ország gazdaságának ereje határozza meg. Valutának hívjuk az idegen ország készpénzét. Devizának nevezik az idegen ország más ország bankjában elhelyezett bank számlakövetelését.
A pénz értékét ma az határozza meg, milyen összegű árut, szolgáltatást lehet érte vásárolni. Ez a pénz vásárlóereje. A különböző pénznemek egymásra átválthatók, az átválthatósági arányukat az árfolyam fejezi ki.
Pénz a bankjegy, de pénz a bankban lévő számlakövetelés is, a bankszámlapénz, ezek csak közvetítő eszközök a szükségletek biztosításához
Vannak persze pénzhelyettesítők is. Ennek a legrégebbi formája a csekk, amelynek fedezete a kibocsátó bankban elhelyezett bankszámla követelés. A csekkek folyamatának egy mai összevont, technikai formája a bankkártya.
Tehát a pénzaz nem más mint, az általános egyenérték szerepet tartósan betöltő áru. A pénznek különböző funkciói vannak, úgy mint:
§ Közvetítő eszköz: áruk, szolgáltatások cseréjét teszi lehetővé
§ Elszámolási eszköz: javak, szolgáltatások értékének mérésére szolgál
§ Felhalmozási eszköz: vagyongyűjtést tesz lehetővé
§ Fizetési eszköz: halasztott fizetést valósíthatunk meg vele
§ Világpénz: a négy funkció nemzetközi szinten való megjelenése (készpénz: valuta, követelés: deviza)
A pénz tulajdonságai: értékálló, felismerhető, homogén, keresett, osztható, szállítható, tartós.
A pénz értékét befolyásolja az időtényező is. Jelenbeni pénz értékesebb mint a jövőbeni pénz. A jövőbeni és a jelenbeli pénz nominális értéke közötti különbség, más szóval a kamat. Az infláció a pénz vásárlóerejét is csökkenti, a kamat szerepe ennek ellensúlyozása is.
A kamat nem más mint, az adós által a kölcsönadónak a kölcsönhasználatáért, kockázatáért fizetendő pénzösszeg vagy hozadék. Ennek éves mértéke a kölcsönösszeg százalékában kifejezve a kamatláb. Ha nincs külön jelölve, mindig éves, átlagos és nominális kamatlábra vonatkozik. A nominális kamatláb mellett beszélnünk kell még a reálkamatlábról ami, a nominális kamatláb és az inflációs ráta különbsége.
A kamatláb és az infláció szintje egyaránt befolyásolja a megtakarítási hajlandóságot, és a beruházásokon keresztül a hitelkeresletet, ezáltal a gazdaság növekedését. A jegybank irányadó kamatlába hatással van a kereskedelmi banki kamatszintre, ugyanakkor az egyes kereskedelmi bankok által alkalmazott kamatlábakban kifejeződik a bankműködés kockázata is. A külföldről származó források (deviza hitelek) esetén a kereskedelmi bank által alkalmazott hitelkamatláb igazodik a nemzetközi pénzpiacok mérvadó kamataihoz (LIBOR).
A pénznek alapvetően két értéke létezik. Az egyik a jövőbeni érték (pl.: berakom a pénzt a bankba, akkor mennyit fog érni egy év múlva), a másik pedig a jelenlegi érték (ha kapok x forintot egy év múlva, akkor az most mennyit ér nekem). Ezeket az alábbi módon számíthatjuk ki:
Jövőbeni érték: jelenlegi pénz befektetve mennyi lesz egy meghatározott idő múlva.
Egyszerű kamatozással:FV = PV*(1+r*t)
Kamatos kamatozással: FV = PV*(1+r)t
Jelenérték-számítás: jövőbeni pénz jelenbeli értékének a meghatározása. A jövőbeni bevételeket egy alternatív befektetési lehetőség kamatlábával diszkontáljuk (ez a kamatláb a diszkontráta)
A jövőbeni pénz jelenértékét az alkalmazott diszkontkamatláb és az időtényező befolyásolja. E kettőt együttesen a diszkonttényező (DF) vagy diszkontfaktor fejezi ki, megmutatja, hogy a jelenérték milyen hányadát teszi ki az adott időpontra vonatkozó jövőbeni értéknek.
Nettó jelenérték: jövőbeni pénzáramlás jelenértékének és a jelenbeli pénzáramlásnak a különbözete.
Értéke lehet:
Pozitív: diszkontrátaként figyelembe vett kamatlábat meghaladó hozamot érünk el.
Nulla: pont annyi a hozam, mint a diszkontkamatláb. Ez a kamatláb a belső megtérülési ráta (IRR)
Negatív: alternatív befektetési lehetőségekhez képest veszteségünk származik.