Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Az előző részben a külföld szerepével és hatásaival foglalkoztunk, most pedig a bankrendszerrel és a központi bank feladataival és eszközeivel ismerkedünk meg.
A negyedik lecke: a jegybank szerepe és eszköztára
A Bank olyan pénzügyi intézmény amely összehangolja a pénzmegtakarító és a hitelfelvevő eltérő igényeit, tehát betölti a közvetítő szerepét.
A központi bank (MNB) feladata a nemzetközi fizetőeszköz (esetünkben a forint) védelme, kibocsátása a belső és külső gazdasági egyensúly fenntartása, a fizetési rendszer működőképességének biztosítása.
Egy ország bankjait és a rájuk vonatkozó szabályok összességét bankrendszernek nevezzük, amely központi bankból és üzleti (kereskedelmi) bankból áll. Felépítését tekintve lehet egy vagy kétszintű.
Egyszintű bankrendszerben a jegybank a klasszikus jegybanki tevékenységek mellett kereskedelmi banki feladatokat is végez, a kétszintű bankrendszerben kizárólag jegybanki feladatokat lát el.
Kétszintű bankrendszer, ahol az első szinten a jegybank, a második szinten a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások), helyezkednek el. Magyarországon 1987. január 1-től kétszintű bankrendszer működik.
A monetáris fegyvertár
Ahhoz, hogy a jegybank maradéktalanul el tudja látni a legfontosabb feladatát (monetáris politika vitele) és be tudjon avatkozni a gazdaságba, néhány eszköz áll a rendelkezésre. Ezek a következők:
Kamatpolitika: a jegybank kapcsolatban áll a hitelintézeti partnereivel, tőlük betétet fogad el és hitelt nyújthat nekik. Ezeknek az ügyleteknek a kamatlábát meghatározva hat a piaci kamatokra. Tehát nem írja elő a hitelintézetek számára kötelezően alkalmazandó kamatok mértékét, hanem az általa alkalmazott, előre meghirdetett kamatok, mint irányadó kamatok befolyásolják a piaci kamatlábak alakulását hitel- és betétoldalon egyaránt. Jelenleg az irányadó kamat szerepét a hitelintézetek által a jegybanknál – két hetes lejáratra – elhelyezett betétjének a kamatlába tölti be. Ez egyben a jegybanki alapkamat. A kéthetes betét kamatlábának változtatásával a jegybank közvetlenül hat a rövid lejáratú piaci kamatokra, amely a gazdasági szereplők beruházási-megtakarítási döntéseire és a forint árfolyamára gyakorolt közvetett hatásán keresztül hosszabb távon képes hatni az infláció alakulására.
Annak érdekében, hogy a jegybanki irányadó kamat minél hatékonyabban ki tudja fejteni a hatását a piaci kamatokra, szükséges a bankközi kamatok ingadozásának mérsékelt szinten tartása. Ennek elérésére az MNB jelenleg két eszközt használ, a kötelező tartalékrendszert és a jegybanki kamatfolyosót.
Kötelező tartalékrendszer: A jegybank megszabja, hogy a hitelintézetek betét-, és betét jellegű forrásai bizonyos hányadát (ez a tartalékráta) kötelesek a jegybanknál vezetett elszámolási számlájukon tartani. Ennek az előírásnak egy hónap átlagában kell a hitelintézeteknek megfelelniük, ami a hónapon belül jelentős mozgásteret ad nekik a számlaállományuk alakításában. A kötelező tartalék után a jegybank a nemzetközi gyakorlattal összhangban 2004 májusa óta piaci kamatot (a jegybank irányadó kamatát) fizet, tehát már megszűnt a korábbi jövedelem-elvonó funkciója.
Kamatfolyosó: a jegybanki egynapos betététet is elfogad és egynapos fedezett hitelt is nyújt a hitelintézeteknek. E hitel és betéti kamatlábak alkotják a jegybanki kamatfolyosót (amely jelenleg az irányadó kamat körül +/- 1 százalékpont széles). Amennyiben a hitelintézeteknek ügyleteik lebonyolítása során forrás hiányuk vagy feleslegük keletkezik, azt végső esetben a kamatfolyosó megfelelő szélén a jegybank segítségével megszüntethetik. Ez biztosítja, hogy az egynapos bankközi hozamok a kamatfolyosón belül helyezkedjenek el, azaz ne tudjanak túlzottan ingadozni.
A jegybanknak a fentieken túl még további eszközei is rendelkezésre állnak a monetáris politikai céljának eléréséhez, ezeket azonban ritkábban alkalmazza. Ilyenek a nyíltpiaci értékpapír-műveletek, a bármikor meghirdethető betéti és hitel tenderek, gyorstenderek, és a devizapiaci műveletek (pl. jegybanki intervenció, azaz közvetlen beavatkozás a devizapiacon).