Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Az első leckében megismerkedtünk az infláció fogalmával és a jegybank szerepével, a második alkalommal a kamatok hatásait vizsgáltuk, most pedig a külföldiek szerepét vesszük górcső alá.
Harmadik lecke: az idegenek
A forint-alapú magyar államadósságból (piaci értékesítésű papírok) tavaly év végén mintegy 30% volt a külföldiek kezében (kb. 2550 mrd Ft), így érdemes figyelni a külföldiek állományváltozására, illetve az átlagos hátralévő futamidejére vonatkozó adatokat. Az állomány változása egyértelműen a magyar állampapírok iránti befektetői étvágyat mutatja (ez mintegy fél éve a 2550-2600 milliárd forintos sávban ingadozik), míg az átlagos hátralévő futamidő (a befektetők portfoliójában lévő állampapír-sorozatok lejáratig hátralévő futamideje a sorozatok összegével súlyozva) jelenleg fokozatos csökkenés nyomán 4.07 év körül van. Ez azt jelenti, hogy a külföldiek a nagyobb kamatkockázatú papírok (ld. korábban árfolyam-kamat összefüggése) felől egyre inkább a rövidebb futamidejű papírok felé fordultak.
A kötvénypiac szempontjából különösen fontos az is, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) mekkora összegű nettó kötvénykibocsátást (azaz nem a törlesztésekre, hanem valódi hiányfinanszírozásra) tervez az adott évre. A 2006-os finanszírozási terv szerint a nettó forintalapú kötvénykibocsátás több mint 50%-kal nő, azaz jelentős kínálati nyomás nehezedik a piacra (árfolyamra lenyomó, hozamra emelő hatás), míg a devizaalapú finanszírozás nettó értelemben közel 40%-kal csökken.
A devizaalapú finanszírozásnál érdemes kiemelni, hogy a külföldi befektetőknek értékesített nagy, esetenként több száz milliárd forintot kivető devizakötvény-kibocsátásokból származó devizaösszeget (pl. euró, dollár) nem közvetlenül a magyar devizapiacon váltja át forintra az ÁKK, hanem a Magyar Nemzeti Bankon keresztül. Az MNB „adja” az ellenértéket forintban, míg a devizaösszeg a nemzetközi tartalékait emeli (folyamatos történelmi csúcsdöntések, jelenleg 15.7 milliárd eurós állomány). Az MNB a nemzetközi tartalékai egy részét a későbbiekben kis tételekben váltja át forintra, folyamatos vételi érdeklődést (tartóerőt) eredményezve.
Egy másik fontos tartóerő a forint esetleges nagyobb gyengülése ellen a lakossági devizahitelezés felfutása. A magyar bankok által devizában felvett forrásokat forintban nyújtja a lakosságnak, azaz itt is szükség van forintra való átváltásra.
Az utóbbi egy évben három alkalommal is leminősítették a magyar államadósságot a nagy nemzetközi hitelminősítők. Egy-egy ilyen lépés a magyar állam adósságának visszafizetésével kapcsolatos növekvő kockázatokra hívja fel a befektetők figyelmét, akik egy része ezen kockázatokat már nem kívánja felvállalni (illetve a befektetési szabályrendszerük nem teszi lehetővé). Az ilyen hírekre rendszerint eladásokkal reagálnak a szereplők, ami hirtelen (a meglepetés nagyságától függően jelentős) árfolyamgyengüléseket generál a piacon.