Hogyan működik a gazdaság? - A kamat

Pénzcentrum

2006. július 10. 12:15

Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az előző részben megismerkedtünk a kockázat fogalmával és mérések módjával. Ebben a fejezetben pedig egy igen gyakran használt fogalom mögé tekintünk be és ismerkedünk meg a jelentésével.

Tizedik lecke: A kamat

A kamat nem más, mint az adós által a kölcsönadónak, a kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő pénzösszeg vagy hozadék (a pénz használatának díja).

A hitel- és kölcsönügyletekben a kamatot a kölcsönösszeg százalékában határozzák meg. A kölcsönfelvevő a pénzügyi intézmény által bevonható források várható költségét, a futamidő és az adós által képviselt kockázat mértéke alapján a kölcsön egyik díjtételeként, a kölcsön ellenszolgáltatásaként fizeti meg a hitelezőnek. A kamat nem feltétlenül jeleneti a hitelfelvétel teljes díját, a bankkölcsönök rendszerint kiegészülnek egyéb díjakkal, mint a kezelési költség, a rendelkezésre tartási díj és a folyósításokért felszámított összegek. A hitel teljes költségét a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) fejezi ki.

A betétek esetében hasonló a kamat-meghatározás logikája, a betét összegének meghatározott százalékát jelenti, amit a megtakarítás idejének lejáratával, vagy rendszeres időközönként a hitelintézet a betéti összeg használatáért fizet.

A kamatok típusai között ismerünk fix, változó vagy változtatható kamatokat. A rögzített kamatoknál a kamat mértéke a futamidő alatt nem változik, változtatható kamatozásnál a hitelintézet egy vagy több meghatározott időpontban, adott mértékben változtathatja az ügylet kamatszintjét.

Változó kamatkonstrukció mellett a felek a szerződés megkötésekor meghatározzák azt az irányadó kamatlábat, amihez képest az ügylet kamatlába adott százalékkal magasabb illetve alacsonyabb. A kamatperiódusok végén az ügylet kamatszintje automatikusan változik. Az utóbbi típus a hosszabb távú pénzügyi eszközöknél jellemző, a szerződő felek így tudják leginkább figyelembe venni az időközben történt pénzpiaci változásokat. A kamatperiódusok többnyire negyedéves vagy féléves hosszúságúak.

Amikor pénzünket kamatos kamatra helyezzük el, minden kifizetett kamat újra befektetésre kerül, és a rákövetkező időszakokban többletkamatot eredményez. Az egyszerű kamatot fizető befektetések ezt nem biztosítják.

Kamat összegét meghatározza: az induló tőkeérték, kamatozási időtartam (a kamat érvényességi ideje, az az időtartam, amelyre a kamatláb vonatkozik), kamatláb nagysága.

A befektetések rendszerint különböznek a szerint is, hogy mikor fizetnek kamatot rájuk. Lehet heti, havi, negyedéves, féléves, éves kamatfizetési gyakoriság, de szélsőséges esetben a napi kamatfizetés is előfordul.

A banki ajánlatokban feltüntetett, sokszor csábítónak tűnő, számok mind olyan kamatlábakra vonatkoztak, amit a befektetés után kézhez kapunk, tehát nominálisan értelmezett kamatokról van szó. A nominális kamatláb azonban nem sokat mond, mert a pénz vásárlóértékének a változásával nem számol.

Mindig fontos a pénz vásárlóértékét rontó infláció mértéke. A kamatlábakból is ki tudjuk szűrni az inflációt egy egyszerű számítás segítségével. Általános esetben a nominális kamatláb és az inflációs ráta különbsége adja a reálkamatlábat.

A következő részekben bepillantunk a befektetési alapok világába és megismerkedünk a hozzájuk kapcsolódó fogalmakkal.

Bérükről vallottak ukrán, ázsiai vendégmunkások: ennyiért veszik el magyar melósok munkáját

Magyarországon ma körülbelül 120 ezer külföldi dolgozik vendégmunkásként, és közülük mintegy 40 ezer fő ukrán állampolgár.

Szokatlan helyen toboroz a Penny: 627 ezres fizetéssel keresnek embert, végzettség sem kell

Nem mindennapi módon toboroz munkaerőt a Penny: egy biciklitárolóra kihelyezett táblán hirdeti, hogy áruösszekészítőt keres

Sok százezres fizetés múlhat rajta: beugratós kérdések, amiken sok magyar elbukja az álommelót

Ősszel nemcsak az iskolakezdés, hanem a cégek toborzási hulláma is elindul, ilyenkor azonban megszaporodnak az állásinterjúk és velük együtt a stressz és szorongás is.

Összeomlás szélén az amerikai munkaerőpiac? Meglepő számok jöttek júliusról!

Gyenge júliusi adatok érkeztek az amerikai munkaerőpiacról: a vártnál jóval kevesebb új munkahely jött létre.

Tömegével menekülnek ezekből városokból, falvakból a magyarok: nincs visszaút, ez vonzza őket

A fiatalabb generációk számára a vállalati kultúra és értékek legalább olyan fontosak, mint a fizetés.

Jön a pénzeső ezeken a magyar munkahelyeken: szeptembertől 15 százalékkal nőnek a bérek

A kormány 15 százalékos béremelést jelentett be a területi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők számára.

Kimaradtál az egyetemről? Ezt a szakmát 1 év alatt kitanulhatod, havi 380 ezret is fizetnek

A mentálhigiénikus képzés akár már 1–2 év alatt elvégezhető, és havi bruttó 375 947 forintos átlagfizetéssel lehet benne elhelyezkedni.

Már a fiatalok is rommá dolgozzák magukat: lakhatásra kell legjobban a pénz

Az idei szezonban Budapesten havonta 126 órát, a vidéki egyetemi városokban 70-110 órát kell ledolgoznia egy átlagos diáknak egy albérlet összegének előteremtéséhez.

Tényleg reális megtakarításról beszélni hó végén? Ez a szomorú igazság, ennyiből élünk

A magyarok egyre nagyobb részének kihívás, hogy kijöjjön a jövedelméből, a lakosság 27 százaléka egyáltalán nem képes megtakarítani.

Ezeket a boltokat érintheti a Pepco-csőd: több száz dolgozó állása lehet veszélyben

A Pepco németországi leányvállalata fizetésképtelenné vált, ami akár több tucat üzlet bezárását és mintegy 500 munkavállaló elbocsátását eredményezheti.

Ők most a legszegényebb dolgozók Magyarországon: sokkoló, mennyi pénzből tengődnek

A 2025 első negyedéves adatok alapján továbbra is drámai különbségek jellemzik a magyarországi fizetéseket.

Rendkívüli béremelésről döntött a kormány: rengeteg magyar dolgozót érint a dolog

Az intézkedés indoklásában a háborús veszélyhelyzetre és az állami feladatok megnövekedett mennyiségére hivatkoznak.

Lesújtó hír érkezett a hazai munkaerőpiacról: rohamléptékkel nő az állástalanok száma

4 millió 679 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,3%.

Ez a nem mindegy: vaskos pénzt lehet ma keresni fizikai melósként Magyarországon

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy immár csak két olyan régió van az országban, ahol a fizikai átlagórabér szintje nem éri el a...

Milliós bért kapnak az egyházi vezetők? Akár ennyi is lehet a papok fizetése Magyarországon

Míg sok hivatás esetén köztudott a bérezés, egyes foglalkozások kapcsán viszont csak találgatni lehet, mennyit kereshetnek az adott területen dolgozók.

Vallott a szakértő: 7 hónapunk van, mielőtt jön az újabb AI robbanás – rengeteg munka szűnhet meg

Vajon leválthatja-e a tanárokat, orvosokat, mérnököket, kreatív szakembereket a mesterséges intelligencia?

Tényleg jöhet a négynapos munkahét 2025-ben Magyarországon? Erre kevés dolgozó számított

A kutatás szerint a pénz mellett a fejlődés lehetősége, a hasznosság és az öröm érzése, az emberi kapcsolatok is fontos tényezők.

Rengeteg magyar fiatal dolgozik már ilyen munkát: pár hónap alatt is brutálisan megszedik magukat

A turizmus, a vendéglátás, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás területéről is érkeztek támogatási igények.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír