Pénzcentrum
2006. szeptember 19. 14:00
Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
Tizenhatodik lecke: Biztosítási alapok, hogy ne a végén érjen meglepetés.
A biztosítás gazdasági stabilizáló funkciót tölt be. A gazdasági és társadalmi élet szereplőinek gazdasági kockázatai megszüntethetők, illetve mérsékelhetők. Az egyének (családok) számára megtakarítási lehetőséget nyújt.
Nemzetközi szinten, a globális méretű kockázatporlasztást teszi lehetővé a viszontbiztosítás által. Ezáltal valósulhat meg a katasztrófakárok (hurrikánok, földrengések, árvizek stb.) kompenzációja.
A biztosítás -a gazdaság bizonyos fejlettségi szintjét feltételezi, -a fejlődést maga is ösztönzi, -a bővülő kereslethez történő rendkívül gyors felzárkózást tanúsít (intézmények számbeli gyarapodása, működési formáik, sokszínű kapcsolataik, kínálatuk terén).
A biztosítás története
Az európai biztosítás kialakulása az ókorig vezethető vissza, a rabszolgatartó társadalomban már kialakul a magántulajdon, amit intézményesen is védeni kellett.
Ezt követően Rómában kialakult az úgynevezett "tengeri kölcsön" (kereskedő a tengeren szállított árujára kölcsönt vett fel, igen magas (24-36 %-os) kamat ellenében és ezt nem kellett visszafizetnie, ha áruja a szállítás közben elpusztult).
A XIV. századtól kezdve, a tengeri kalózkodás veszélyének növekedésnek köszönhetően, létrejöttek "szállítmánybiztosító" vállalkozások. Angliában a XVII. században Edward Lloyd kávéházat nyitott (1688) a londoni kikötő közelében, amely találkozóhelye lett a tengerészeknek, és itt alakult ki a hajó- és szállítmánybiztosítók központja.
A XVII. század végén már nagyobb tömegű statisztikai adatok alapján megszerkesztik az első halandósági táblázatot. (Halley Edward 1693.). XVIII. században felismerik a véletlenekben is jelentkező törvényszerűséget (J.Bernouilli megállapítja az ún. nagyszámok törvényét) - és ezzel létrejön a mai, modern biztosítás.
A XIX. század utolsó negyedében nagy nemzetközi biztosító monopóliumok és konszernek alakulnak ki és létrejönnek a hatalmas viszontbiztosító társaságok.
A magyar biztosítás története a XIV. század elején kezdődött. Ekkor már bizonyos céhek pénztári szabályzatában találhatunk erre vonatkozó írásokat. A XIX. század elején az ország gazdasági elmaradottsága következtében a biztosításügy csak lassan fejlődött.
Az első igazi "áttörés" az Első Magyar Általános Biztosító Társaság (EMABIT) megalapítása (1857.) volt. Az 1858. áprilisában megindított jégbiztosítási ágazatot csak Magyarország területére terjesztette ki
Ez a biztosítási fajta indított el a lavinát. Megalapították a "Jégbiztosításra egyesült társaságok központi irodáját" a jégbiztosítással foglalkozó társaságok 1890-ben. Azért, hogy könnyebben birkózhassanak meg a jégkárbecslés nehézségeivel. Ebből alakult ki 1898-ban a "Jégkárfelvételi Iroda", amelyhez a Gazdák Biztosító Szövetkezet (1898) kivételével valamennyi jégbiztosítással foglalkozó biztosító csatlakozott
1898-ben, hazánkban 37 biztosító társaság működött összesen, ezek közül 12 magyar, a többi külföldi társaságok magyarországi fiókja vagy képviselete. 1911-ben már 70 biztosító társaság működik hazánkban. Az Első világháború időtartama alatt a biztosítási üzletág visszaesett
A háború után megalapították a Biztosító Intézetek Országos Szövetségét (BIOSZ) - etikátlan verseny kiküszöbölésére, a problémák megoldására 1919. februárjában .Az 1920-as évek elején létrehozták a biztosítók állami felügyeletét.
1941-ben 41 biztosítótársaság tevékenykedik, amelyből 17 magyar, 24 külföldi érdekeltségű. 1945-ig a biztosítók tevékenysége beszűkült, illetve elszigetelődött. 1946. évi stabilizáció lehetőséget teremtett a biztosítási tevékenység fellendítésér e- megalakult a Kelet-Európai Biztosító Rt. ("KEBIRT").
A Második Világháborút követően megkezdődött a biztosító társaságok államosítása, összevonása. 1949. április 29. megalapították az Állami Biztosítót. 1952-ben megvalósult a szocialista biztosítás állami monopóliuma Magyarországon
Korszakos jelentőségű változások indultak el 1986. júliusától. Állami Pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv.: - meghatározta a biztosítás helyét a népgazdaságban, a pénzügyek rendszerében - jogi alapot teremtett az 1949-ben létesített Állami Biztosító kettéválásához, a Hungária Biztosító, Viszontbiztosító és Exporthitel¬biztosító és az (új) Állami Biztosító megalapításához (1986. július 1.) a biztosítási piac és verseny kialakításához.
Az intézményi reform gyakorlatilag a legtöbb területen megteremtette a szabad biztosítóválasztás lehetőségét. 1987-ben megalakult az általános jogkörű Garancia Biztosító Rt, 1988. elején pedig az utazási biztosításokra szakosodó Atlasz Utazási Biztosító Rt. Ettől kezdődően szintén meglódult az alapítási kedv és egyre több neves külföldi társaság tört be a hazai piacra.