Kiderült, mit akarnak a magyar melósok: ezt ők sem kerülhetik ki, minden megváltozott

Az első beszélgetés a fizikai és szellemi állomány hasonlóságaival, különbségeivel foglalkozott és egy sajátosan hazai téma is felmerült: akár még ma is versenyhátrányt okozhat egy cégnek, ha bejelentve foglalkoztatja a fizikai dolgozóit, hiszen utóbbiak között sajnos akadhat olyan, akit kifejezetten kellemetlenül érint, ha a legális jövedelméből levonhatóvá válnak a különböző tartozásai. A második beszélgetés a mindkét iparágat mélyen érintő utánpótlás képzésről szólt: a meghívott szakemberek a mérnökök jövőjéről beszélgettek, kiemelten arról, hogy mennyire megváltoztak az elvárások a frissdiplomások felé az úgynevezett soft skillek terén.

Miközben a motivációban nem látnak nagy különbséget, a fluktuáció mértéke a létesítményüzemeltetési szolgáltatásokat nyújtó, itthon és a régióban egyaránt piacvezető B+N Referencia Zrt. esetében jóval magasabb a kékgallérosoknál, mint a szellemi téren foglalkoztatottak körében – számolt be róla Nagy László, a cég HR-igazgatója. Pálinkás Eleonóra, a világ egyik legnagyobb autóipari beszállítójának, a Magna Body & Chassis magyar leányvállalatának HR Menedzsere szerint a lemorzsolódás elkerülése érdekében is megéri külön törődni a fizikai dolgozókkal, továbbá azért is, mert ezekbe a munkakörökbe továbbra is nagy arányban jönnek személyes ajánlások alapján az újonnan érkezők.

A fizikai és szellemi munkakörben dolgozók elégedettsége valamelyest eltérően működik, de fontos alapigazság, hogy mind a terepen, mind pedig az irodában dolgozók ugyanazt várják el egy munkahelytől: legyen normális a főnökük, kommunikáljon velük megfelelően, a saját szintjüknek megfelelő bért kapjanak, és legyenek megfelelőek a munkakörülmények - szögezte le Pálinkás Eleonóra. Szerinte a kékgallérosok ugyanakkor jóval hálásabbak, ha javulnak a munkahelyi állapotok, ami az elégedettségfelmérések adataiból is egyből látható lesz – ahogyan az is, ha valamilyen gondot nem sikerül orvosolni, például egy-egy kevésbé barátságos műszakvezető kapcsán.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokk a magyar munkahelyeken: ki fogja ezentúl elvégezni ezeket a munkákat?

Az üres álláshelyek száma Magyarországon jelentős változásokat mutatott az elmúlt években.

Ugyanakkor az elégedettség méréséről mindketten fontosnak tartották megjegyezni: ezek a helyi közvéleménykutatások továbbra sem számítanak egyszerűnek itthon: a munkáltatók többségének Magyarországon még mindig meg kell dolgoznia azért, hogy a dolgozók egyáltalán visszajelzést adjanak arról, hogy mennyire elégedettek a körülményekkel.

A B+N egyes területeken külföldi munkavállalókat is alkalmaz, ami Nagy László szerint külön odafigyelést és erőfeszítéseket igényel a vállalat részéről. De ez a fajta törődés is kifizetődik, hiszen nem csupán a cégben uralkodó hangulaton, de a munkavégzés és az együttműködés hatékonyságán is nyomot hagy a sikeres integráció – ami egyebek közt abban is megmutatkozik, hogy a kollégákat a nyelvi akadályok sem riasztják el a közös programok szervezésétől. A beszélgetés végén szó esett a közelgő bértranszparencia szabályozásról is és abban mindkét szakember egyetértett, hogy a fizikai dolgozók homogénebb bérei miatt nagyobb feszültség várható majd a szellemi munkát végző kollégák között.

A diploma sokszor nem elég

Nagy László a vállalati alapértékek jelentőségére is kitért: szerinte kiemelten fontos, hogy egyaránt tudjon vele azonosulni például a frissen az egyetemről kikerült informatikus és a többnyire külső helyszíneken dolgozó, több évtizedes szakmai tapasztalattal bíró villanyszerelő is. Ezt az „egy nyelven beszélést” megkönnyíti a B+N esetében, hogy jelentős számban vannak olyan vezetők a cégnél, akik az operációban kezdték a karrierjüket.

A pluszismeretek átadásának fontosságáról beszélt Szekér Attila, a kereskedelmi ingatlanok piacán meghatározó szereplőnek számító ingatlantanácsadó cég, a Colliers magyarországi projektmenedzsment csapatának vezetője. Mivel a felsőoktatásban kevés fókuszt kap a kereskedelmi ingatlanok világának működése, ezért például a hozzájuk érkező diplomások viszonylag hosszú mentorálási folyamaton mennek keresztül. Ezzel összefüggésben helyezte reflektorfénybe Seres Tamás, a Hays Hungary mérnöki, ingatlan- és építőipari divíziójának vezetője a duális képzést, amelynek haszna – legalábbis a beszélgetők véleménye szerint – váltakozó előjellel mutatkozik meg.

A világ vezető építészeti BIM szoftvereket és szolgáltatásokat kínáló vállalata, a Graphisoft például sokkal inkább támaszkodik saját gyakornoki programjára – erről Reicher Péter magyarországi országigazgató beszélt. Azt azonban elképzelhetőnek tartotta, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor könnyebb egy olyan jelöltnek az integrációja, akinek már van valamilyen vállalati környezetben szerzett tapasztalata.

Kemény terep az utánpótlás

Abban a beszélgetés résztvevői kivétel nélkül egyetértettek, hogy a képzett munkaerő megtalálása mind komolyabb erőfeszítést igényel a munkaadók részéről. „A Graphisoftban nyolc éve még a recepción is építész ült, azóta viszont egyre nehezebb jó digitális készségekkel rendelkező magyar mérnököket találni” – fogalmazott Reicher Péter, aki hozzátette: az utóbbi években ugyanúgy Írországból, Egyiptomból és Brazíliából vettek fel mérnököket, mint a versenytársaik, mivel az onnan érkezők rendelkeztek a megfelelő képzettségen túl a szükséges készségekkel is. Ebben szerinte szerepet játszik az is, hogy a munkapiaci elvárások lényegesen gyorsabban változnak, mint a felsőoktatásban használt tanyagok, ezt a szakadékot jelenleg a munkaadóknak kell áthidalniuk.

Szekér Attila szerint pontosan ezért a vállalatok mostanra inkább arra rendezkednek be a pályakezdő mérnökök esetében, hogy mentorálás mellett, fokozatosan lássák el a megfelelő feladatokkal a juniorokat, és jellemzően ez a befektetés szükséges ahhoz, hogy szárnyalni tudjanak.

A beszélgetőtársak azt a véleményt is osztották, hogy a mérnökképzés konzervativizmusát egy új, naprakészebb tudást adó, a projektalapú gondolkodást erősítő iránynak kellene felváltania, amely a frissdiplomás munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint a felsőoktatási intézményeknek is határozottan előnyére válna. A jövő mérnökeinek versenyképessége tehát nagyban függ az úgynevezett soft skillek erősítésétől. Egy fiatal szakember sokkal könnyebben tud érvényesülni a munkaerőpiacon, ha már a tanulmányai során van lehetősége elsajátítani olyan alapkészségeket, mint a hatékony kommunikáció, az alapvető projektmenedzsment készségek vagy a tárgyalástechnika – illetőleg a gyakran emlegetett megfelelő szintű, aktív nyelvtudás. Ahogy Reicher Péter fogalmazott: már egy mérnöknek sem elég angolul sört kérni, tudni kell pl. egy végeselem módszerről gond nélkül angolul kommunikálni, illetve gyakorlottan kezelni a különféle BIM programokat is.