Bicskanyitogató: hódít a gyerekmunka a textil- és autóiparban, magyar cégek is érintettek

Az ESG befektetési döntésekbe integrálható szempontrendszer, amely egy adott vállalkozásnál, vagy országnál a környezetre (Environmental), a társadalomra (Social) és az irányításra (Governance) vonatkozó hatásokat és faktorokat értékeli fenntarthatósági szempontból. Az Országgyűlés fogadta el 2023. december 12-én a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A BDO szakértője a Pénzcentrum megkeresésére elmondta: a törvény hatálya 2024. január 1-jétől kiterjedt Magyarország területén székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásokra, míg a hazai nagyvállalkozásokra nézve idén januártól lépett hatályba. Veisz Ákos szerint 2025. január 1-től már vonatkozik azon vállalatokra is a törvény, amelyek nagyvállalkozásnak minősülnek, vagyis alkalmazottaiknak száma meghaladta az 2500 főt, nettó árbevételük a 20 milliárd forintot, mérlegfőösszegük pedig a 10 milliárd forintot (ezen kritériumok közül kettőt).

Idén januártól tehát azon nagyvállalatok is a törvény hatálya alá tartoznak, amelyek alkalmazottainak száma, árbevétele és mérlegfőösszege az üzleti évüket megelőző üzleti évben, a fent említett három kritérium közül legalább kettőt megvalósítanak. 2026-tól pedig azok a kis- és középvállalkozások is bekerülnek a körbe, amelyek a fentiek szerint közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak minősülnek.

Miért lehet fontos a cégek reputációs igénye?

Európában az egyik úttörő-törvény, Németországban új nemzetközi normákat állított fel azzal, hogy a vállalatoktól nagyobb társadalmi felelősségvállalást követel meg, ez a német ellátási lánc átvilágításáról szóló törvény, amely előírja az emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítás és kockázatkezelés elvégzését. A törvény 2023. január elsején lépett hatályba. Ennek során a környezeti, társadalmi kockázatokat a német hatóság vizsgálja, minden részletre kiterjedően. A jogszabály áttételesen a közvetett beszállítókat célozza, tehát magyar vállalatokat is érinthet.

A szakember szerint a felmérések arról tanúskodnak, a reputációs kockázatot 80 százalékban a beszállítói lánc okozza, mindez pedig azért kellemetlen tőzsdei nagyvállalatoknak, befektetőknek, nyugdíjalapoknak, mert ha elindul egy vizsgálat, annak során a megrendelő cég neve fog szerepelni, felbukkanni. Nagyon sok szereplő az ENSZ szakmai bizottságaiban is rendszeresen részt vesz. Németországban textilipari, autóipari vállalatok ellen indult vizsgálat, nem az európai székhelyű cégek, hanem harmadik országbeli szereplők tanúsítottak kifogásolható magatartást, az információk szerint elsősorban kényszermunkáról lehetett szó. Hasonlóan nagy port vert fel egy kínai, alumínium alapanyagot előkészítő gyár ügye, itt pedig az ujgur kisebbséggel szemben történhetett jogsértés, feltehetően a bérekkel voltak gondok.

Beköszönt „greenwashing”, a gyermekmunka is

Az uniós és magyar jogszabályok a vállalatok jelentéstételi kötelezettségét és beszállítói láncuk ESG érettségének vizsgálatát írja elő, ám nem csupán a hármas pillér egyike vonatkozásában. A környezetre (Environmental), a társadalomra (Social) és az irányításra (Governance) tekintetében mindhárom szempontra figyelni kell, mert ha csak az egyikkel foglalkozunk, az könnyen vissza is üthet. Sőt, az is megfigyelhető, hogy cégek adott esetben a valóságtól eltérő képet mutatnak. Magyarországon a KPMG számolt be arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban például autóipari vállalatok ellen indítottak 2018-ban kezdeményezést, mivel a mellrák elleni látványos fellépésük elleplezte a valós kapcsolatot az autók kibocsátása és a számos nő életét követelő halálos megbetegedés között.

Az élet más területein is igaz mindez, így nyert szabad utat a közelmúlt egyik sokat hangoztatott hívószava, a „greenwashing”. Ez magyarul zöldre festést, zöldre mosást jelent, egy olyan kommunikációs stratégiát, melynek során egy vállalat környezetbarátnak tetteti magát, vagy egyes termékeit, szolgáltatásait, netán épp eltúlozza ez irányú igyekezeteit (például szén-dioxid kibocsátás, vagy környezeti lábnyom csökkentése). További példa egy olyan társaság, amely nemzeti szinten hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulását segíti adományokkal, azonban távol-keleti üzemeiben gyermekmunkát alkalmazva állítja elő termékeit. Szomorú tény, számos előremutató és jó gyakorlat mellett még mindig történelmi nagyságú a gyermek-és kényszermunka aránya a világban. Sok esetben tervszerű a visszaélés a cégek részéről az emberi és munkavállalói jogok terén, gyakran azonban csak hanyagságra, vagy oda nem figyelésre vezethető vissza – állítja a KPMG.

Nem kiforrott a rendszer, de idén már jelenteni kell

Veisz Ákos a Pénzcentrumnak hangsúlyozta: valóban nem kiforrott a rendszer, nincs mindenre kiterjedő információszerzés, hiszen nem titkosszolgálatokról, hanem gazdasági társaságokról beszélünk. Sok terület nem is könnyen megfogható, vagy felderíthető. A kockázatkezelési folyamat részeként a kockázatelemzést a vállalatoknak minden év június 30-ig, valamint eseti jelleggel akkor kell elvégezni, ha a vállalkozásnak az ellátási láncban jelentősen megváltozott, vagy jelentősen bővülő emberi jogi, vagy környezetvédelmi kockázati helyzettel kell számolnia. Ha a cégek ezt komolyan veszik, már nagy előrelépést jelent.

A tanácsadói tapasztalataik szerint ugyanakkor sok helyütt alacsonyan van ez a kompetencia szint, nincs kockázatkezelési szakember, holott van veszíteni való: akár már most is sor kerülhet bírságolásra, és ennek mértéke – bár egyedi elbírálásra is mód van – milliós nagyságrendű lehet.

A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (CSRD - Corporate Sustainability Reporting Directive) értelmében minden nagyvállalatnak és tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásnak kötelező fenntarthatósági jelentést készítenie. Ennek alapján először 2026-ban kell beszámolót közzétenniük a nagyvállalatoknak a 2025-ös év eredményeiről, stratégiai kitekintéssel a jövőt illetően. A CSRD kritériumrendszere alapján azok az uniós vállalkozások lesznek kötelezettek, amelyek a legalább 250 foglalkoztatott, 40 millió euró árbevétel, illetve 20 millió eurós mérlegfőösszeg hármas kritériumrendszerből két feltételt teljesítenek .

Az ellenőrzések egyébként sűrűsödni fognak, hiszen már a magyar vállalatoknál is megjelennek auditorok, akik a gyártási technikán, a beszállító minőségen, a selejtarányon, az összes szerződéses kötelem kontrollján túl az ESG törvényi kívánalmainak történő megfelelést is ellenőrizhetik.

Mégis javult a helyzet

A BDO Magyarország ESG üzletága által, 9 közép-kelet-európai BDO iroda részvételével, a régió vállalatainak fenntarthatósághoz való hozzáállásáról, a területen tett kezdeményezéseiről és az ESG-vel kapcsolatban azonosítható akadályokról készített, 2024 januárjában közzétett kutatása szerint a vállalatok 20 százaléka már készített ESG-jelentést, és további 40 százalék tervezi a közeljövőben a riport elkészítését.

Az 5-10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest mindenképpen javult a helyzet. A cégek jóval többet foglalkoznak a reputációs kockázatokkal, jóval hatékonyabban állnak a kérdéskörhöz, hiszen teljesen egyértelmű, az ESG a jövőben rendkívül, vagy nagyon fontos lesz üzleti működésük szempontjából. A fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok integrálását a vállalati döntéshozatalba azonban leggyakrabban az Európai Unió és a nemzeti kormányok szabályozási követelménye ösztönzi. Fontos motiváló tényező még a hírnév növelése és a tulajdonosi elvárások, valamint az érdekelt felek (például bankok) elvárásai.