Ilyen még nem volt: 35 százalékkal csökkentenék a magyar kisvállalkozók terheit

Az Európai Régiók Bizottságának (CoR) plenáris ülésén a régiók és városok elfogadták Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Közgyűlésének elnöke által készített véleményt, amely kiemeli a kis- és középvállalkozások (kkv-k) kulcsszerepét a helyi és regionális gazdaságfejlesztésben. A tagok „a növekvő protekcionizmus, a globális verseny, a technológiai fejlődés és az ukrajnai háború árnyékában” a beszállítói láncok diverzifikálását és a termelés helyi piacokra való visszatelepítését szorgalmazták a regionális gazdaságok megerősítése és az Európai Unió fenntartható növekedésének biztosítása érdekében.

A kis- és középvállalkozások alkotják az uniós gazdaság gerincét. Nemcsak munkahelyeket teremtenek, hanem hozzájárulnak a helyi közösségek fejlődéséhez, a régiók gazdasági potenciáljának kibontakoztatásához is. Az ellátási láncok sebezhetősége, a növekvő szabályozási terhek, az emelkedő energiaárak és a munkaerő- és szakképzettségi hiány azonban komoly kihívások elé állítják őket. Az egyik leghatékonyabb megoldás a helyi gazdaság támogatása lehet. Előtérbe kell helyeznünk a helyi termelést és fogyasztást, valamint a rövid ellátási láncok kialakítását, hogy csökkentsük a külső kockázatokat és növeljük az önellátás képességét. Egyszerűsíteni és hatékonyabbá kell tenni a kis- és középvállalkozások működését, amihez az adminisztratív terhek legalább 30 százalékos csökkentése és az uniós szabályok felülvizsgálata elkerülhetetlen. Emellett célzott támogatásokra és határokon átnyúló együttműködésekre van szükség, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképesek maradhassanak a globális piacon

– fogalmazta meg a plenáris ülésen Seszták Oszkár, amire a Pénzcentrum is meghívást kapott.

A közgyűlés elnöke szerint a több generációs perspektívában gondolkodó vállalkozások és a speciális helyi szolgáltatásokat nyújtó kis- és középvállalkozások nemcsak gazdasági szempontból fontosak, hanem a fenntarthatósághoz és a helyi közösségek megerősítéséhez is hozzájárulnak. A diverzifikáció révén ellenállóbbá válhatnak a gazdasági válságokkal szemben, miközben innovációra ösztönzik a helyi gazdasági szereplőket.

A vidéki és kisebb városok gazdasági életének élénkítése érdekében olyan környezetet kell teremtenünk, amely vonzó a vállalkozások számára. Ehhez elengedhetetlen az intelligens városfejlesztési megoldások bevezetése, a helyi infrastruktúra fejlesztése és a digitális átállás támogatása. Ha a kis- és középvállalkozások számára kedvezőbb működési feltételeket biztosítunk, az a fiatalokat is arra ösztönözheti, hogy helyben maradjanak, és esetleg saját vállalkozást indítsanak. A regionális gazdaság rugalmasságát és fenntarthatóságát helyi szinten kell megalapozni, ezért a régiók és városok vezetőinek is nagyobb szerepet kell kapniuk a döntéshozatalban

– hangsúlyozta a véleménytervezet előadója

A helyi vezetők kiálltak az uniós jogszabályok csökkentése és egyszerűsítése mellett (Mario Draghi és Enrico Letta jelentéseivel összhangban), valamint a „gondolkodj először kicsiben” elv alkalmazása mellett a helyi kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítése és a regionális értékláncok előmozdítása érdekében.

A kis- és középvállalkozások megerősítésének kulcsmozzanatai:

• A kis- és középvállalkozások jelenlétének megerősítése kiemelten fontos a regionális és európai értékláncokban.
• Az innovációs ökoszisztémák közötti szorosabb együttműködés ösztönzése szükséges.
• Könnyebb hozzáférést kell biztosítani az uniós forrásokhoz, például a Horizont Európa és a Digitális Európa Programhoz.
• A kis- és középvállalkozások ellenálló képességének növelése csökkenti a régiók függőségét néhány nagy munkáltatótól.
• A helyi vállalkozások megerősítése segíthet mérsékelni a válságok okozta kockázatokat.

A régiók és városok hangsúlyozták, hogy egy erős, rövid ellátási láncokra épülő helyi gazdaság (különösen a vidéki és periférikus térségekben) alapvető fontosságú a fenntartható növekedés, az Európai Unió autonómiája és a társadalmi kohézió szempontjából. Kiemelték, hogy a digitalizáció új lendületet adhat a helyi gazdaság fejlődésének, azonban sok kisméretű kis- és közép-, illetve mikrovállalkozás további támogatásra és útmutatásra szorul ahhoz, hogy a digitális kihívásokat lehetőségekké alakítsa.

Az Európai Bizottság eközben új javaslatcsomagot fogadott el az uniós szabályok egyszerűsítése, a versenyképesség javítása és további beruházási kapacitások felszabadítása érdekében. A szervezet hozzánk eljuttatott közleménye szerint mindez jelentős előrelépést jelent egy olyan, kedvezőbb üzleti környezet kialakítása felé, amely segíti az uniós vállalkozásokat a növekedésben, az innovációban és minőségi munkahelyek létrehozásában.

A Bizottság egyértelmű célkitűzése, hogy a megbízatásának végéig legalább 25 százalékkal – a kis- és középvállalkozások esetében pedig legalább 35 százalékkal – csökkentse az adminisztratív terheket, amivel példátlan mértékű egyszerűsítést valósítana meg. Az első ilyen, úgynevezett „omnibusz” csomagok több jogalkotási területre irányuló javaslatokat fognak össze, és átfogó egyszerűsítést valósítanak meg a fenntartható finanszírozással kapcsolatos jelentéstétel, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítás, az uniós taxonómia, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus és az európai beruházási programok területén.

Ha a javaslatokat a mai formájukban elfogadják és végrehajtják, konzervatív becslések szerint évente mintegy 6,3 milliárd euró (mintegy 2 444 milliárd forint) adminisztratív költségmegtakarítást eredményezhetnek, valamint 50 milliárd euró (mintegy 19 400 milliárd forint) további köz- és magánberuházási kapacitást mozgósíthatnak a szakpolitikai prioritások támogatására.