Sokk a magyar munkahelyeken: ki fogja ezentúl elvégezni ezeket a munkákat?

Az üres álláshelyek száma és aránya Magyarországon jelentős változásokat mutatott az elmúlt években, mind foglalkozási főcsoportok, mind nemzetgazdasági ágak szerint. Az alábbi elemzés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján készült, különös figyelmet fordítva az oktatás és az egészségügy területére.

A KSH adatai alapján az üres álláshelyek száma a különböző foglalkozási főcsoportokban elég különbözőképpen alakult. A fizikai foglalkozásokban 2021-ben 15 606 üres álláshely volt, amely 2022-re 19 201-re emelkedett, majd 2023-ban 16 849-re csökkent. Ez a trend a munkaerőpiac dinamikus változásaira utal. A szellemi foglalkozásokban pedig 2021-ben 16 624 üres álláshelyet regisztráltak, 2022-ben ez a szám 18 632-re nőtt, majd 2023-ban 18 793-ra emelkedett, ami a szellemi munkakörök iránti folyamatos keresletet mutatja. A következő ábrán összegezve láthatóak az üres álláshelyek darabszáma, valamint az arányok is. 

Jól látható, hogy a legtöbb üres álláshely 2018-ban és 2022-ben volt, ez utóbbi részben valószínűleg tulajdonítható a COVID járványnak, de ahhoz, hogy bizonyosságot nyerjen a hipotézis érdemes megvizsgálni foglalkoztatási csoportok és nemzetgazdasági ágak tekintetében is. A főcsoportok szerint így alakultak a számok a vizsgált években: 

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások és egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban van a legtöbb üres álláshely, de az is igen feltűnő, hogy a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban mutatkozik évről-évre a legnagyobb üresedés. Ezek közzé tartoznak többek között például a takarítók, szállítók, rakodók, gyorséttermi dolgozók, konyhai kisegítők is. Ez már magyarázza is, hogy 2022-ben miért olyan kimagasló az üresedés, amikor a legtöbb munkahely és vendéglátóhely bezárni kényszerült, így sok pincér, takarító és kisegítő munka nélkül maradt. 

Tényleg szükség van a külföldi munkaerőre?

Az üres álláshelyek száma és aránya a különböző nemzetgazdasági ágakban is jelentős eltéréseket mutatott az elmúlt években, erről is részletes adatokat közöl a KSH évről-évre.

Feldolgozóipar: 2021-ben 18 941 üres álláshely volt, amely 2022-re 23 331-re emelkedett, majd 2023-ban 18 933-ra csökkent. Ez a trend a feldolgozóipar munkaerőigényének ingadozását jelzi. Az építőiparban az üres álláshelyek száma 2021-ben 3 321 volt, 2022-ben 3 158-ra csökkent, majd 2023-ban 2 705-re esett vissza, ami a munkaerőpiac ezen szegmensének szűkülésére utal. Ebben a két szektorban is igen magas az üres álláshelyek száma az elmúlt években, így nem meglepő, hogy külföldi vendégmunkásokkal próbálják pótolni az betöltetlenül maradt pozíciókat. A témában számos cikkünk jelent meg: 

Kereskedelem, gépjárműjavítás terén 2021-ben 4 529 üres álláshelyet regisztráltak, 2022-ben ez a szám 5 884-re nőtt, majd 2023-ban 4 747-re csökkent, ami a kereskedelmi szektor munkaerőigényének változását mutatja. Szállítás, raktározás területén pedig az üres álláshelyek száma 2021-ben 4 084 volt, 2022-ben 5 319-re emelkedett, majd 2023-ban 4 875-re csökkent, jelezve a szállítási és raktározási szektor munkaerőigényének ingadozását.

Információ, kommunikáció: 2021-ben 3 162 üres álláshelyet regisztráltak, 2022-ben 4 050-re nőtt, majd 2023-ban 2 865-re csökkent, ami a technológiai szektor munkaerőpiaci dinamikáját tükrözi.

Pénzügyi, biztosítási tevékenység: Az üres álláshelyek száma 2021-ben 1 645 volt, 2022-ben 1 867-re emelkedett, majd 2023-ban 1 910-re nőtt, jelezve a pénzügyi szektor stabil munkaerőigényét.

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység: 2021-ben 3 042 üres álláshelyet regisztráltak, 2022-ben 4 074-re nőtt, majd 2023-ban 3 163-ra csökkent, ami a szakmai és tudományos területek munkaerőpiaci ingadozását mutatja.

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység: Az üres álláshelyek száma 2021-ben 9 406 volt, 2022-ben 11 934-re emelkedett, majd 2023-ban 10 690-re csökkent, jelezve az adminisztratív szektor munkaerőigényének változását.

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás: 2021-ben 8 070 üres álláshelyet regisztráltak, 2022-ben 9 301-re nőtt, majd 2023-ban 8 307-re csökkent, ami a közszféra munkaerőpiaci stabilitását jelzi.

Művészet, szórakoztatás, szabadidő: Az üres álláshelyek száma 2021-ben 638 volt, 2022-ben 604-re csökkent, majd 2023-ban 630-ra emelkedett, ami a kulturális szektor munkaerőigényének ingadozását jelzi.

Egyéb szolgáltatás: 2021-ben 367 üres álláshelyet regisztráltak, 2022-ben 398-ra nőtt, majd 2023-ban 377-re csökkent, jelezve az egyéb szolgáltatási területek munkaerőpiaci stabilitását.

Az adatok alapján megfigyelhető, hogy az üres álláshelyek száma és aránya Magyarországon jelentős változásokat mutatott az elmúlt években, mind foglalkozási főcsoportok, mind nemzetgazdasági ágak szerint. Különösen az oktatás és az egészségügy területén tapasztalható növekedés, ezért azokkal külön is foglalkozunk.

Az oktatás és egészségügy van a legnagyobb bajban?

Az oktatás és az egészségügy már egy jó ideje komoly problémákkal küzd számos szempontból és az egyik a munkaerőhiány, ami a két szektort jellemzi. Emiatt ezekkel külön is foglalkozunk röviden, ehhez pedig egy ábrát is készítettünk. Az ábrán jól látható, hogy az oktatásban 2023-ban, míg az egészségügyben 2022-ben volt a csúcs az üres álláshelyek tekintetében, azóta pedig valamivel csökkent a be nem töltött álláshelyek száma. Azonban még mindig súlyos hiány látható mind a kettő létfontosságú szektorban. 

Az oktatásban az üres álláshelyek száma 2021-ben 5 953 volt, 2022-ben 6 948-ra emelkedett, majd 2023-ban 7 350-re nőtt, ami az oktatási szektor növekvő munkaerőigényét mutatja. A pedagógushiány évről évre fokozódik Magyarországon. A 2024-es tanév végén az iskolákban 1 409 tanár és 512 tanító hiányzott. Ez a hiány részben az új életpálya törvény bevezetésének következménye, amely miatt több mint kétezer pedagógus mondott fel. A betöltetlen álláshelyek száma azóta sem csökkent jelentősen, ami komoly aggodalomra ad okot a szeptemberi tanévkezdés előtt. ​

A tanárhiány miatt egyes iskolák különböző ösztönzőkkel próbálják vonzóbbá tenni a pedagóguspályát. Egyes felsőoktatási intézmények havi 50-150 ezer forintos ösztöndíjjal és egyéb támogatásokkal csábítják a tanárszakokra a jelentkezőket. Az óvodákban is hasonló problémák jelentkeznek. Egyre több intézmény küzd munkaerőhiánnyal, ahol az óvodapedagógusokat pedagógiai asszisztensek, nyugdíjas óvónők vagy dajkák próbálják helyettesíteni. Ez azonban hosszú távon nem fenntartható megoldás, és az óvodák működését is veszélyeztetheti. ​

Humán-egészségügyi, szociális ellátás szektorban 2021-ben 8 340 üres álláshelyet regisztráltak, 2022-ben 9 400-ra nőtt, majd 2023-ban 9 156-ra csökkent, jelezve az egészségügyi és szociális szektor munkaerőpiaci kihívásait. Az egészségügyben szintén kritikus a munkaerőhiány. Különösen súlyos az ápolók hiánya a pszichiátriai osztályokon, miközben több millió ember szenved mentális betegségekben Magyarországon. A létszámhiány miatt egyes kórházi osztályok bezárása is felmerült, ami tovább növeli a betegek ellátásának nehézségeit. 

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy 2024 januárjától megszűnt a bérnővérek alkalmazásának lehetősége az állami egészségügyben. Ez több kórházban is fennakadásokat okozott, mivel a munkaerő-közvetítő cégek által küldött szakemberek nélkül nem tudják biztosítani a megfelelő ellátást. A magyar orvostársadalom elöregedése is aggodalomra ad okot. 2023-ban az orvosok 22,3%-a a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozott, egyes megyékben ez az arány közel 30%. Ez hosszú távon veszélyezteti az egészségügyi ellátás stabilitását és minőségét. ​

A háziorvosi praxisok betöltetlensége is növekvő problémát jelent. Míg 2013-ban a praxisok 3,4%-a állt üresen, addig 2024 elején ez az arány már 12,8% volt. Számos településen évek óta nincs állandó háziorvos, ami több mint 880 ezer ember egészségügyi ellátását érinti hátrányosan. ​

A munkaerőhiány az oktatási és egészségügyi szektorban egyaránt súlyos problémákat okoz Magyarországon. A pedagógusok és egészségügyi dolgozók hiánya hosszú távon az ellátás minőségének romlásához, intézmények bezárásához és a társadalom egészének jóléti csökkenéséhez vezethet. Sürgős intézkedésekre van szükség a munkaerőhiány enyhítése és a közszolgáltatások stabilitásának megőrzése érdekében.