Ennek már sose lesz vége? Újabb kór tarolhat Magyarországon márciustól: ez most nem hiányzott

Az NNGYK a múlt év 40. hetétől figyeli meg a felsőlégúti megbetegedéssel orvoshoz fordulók számát a 2024/2025. évi járványszezonban. A központ által közölt legfrissebb adatok alapján 2024. 44. hetéig az ezt megelőző járványszezonban látott esetszámok felett alakult az orvoshoz fordulók száma, novembertől a múlt év végéig azonbana 2023/2024. évi járványszon görbéje alatt alakult a betegszám. Sajnos ez nem maradt így: 2025-ben jelentős, meredek emelkedés látható. A tetőzés pedig legkorábban február közepén várható és még azt követően is sokáig magas maradhat az esetszám annak ellenére, hogy csökkenésnek indul.

Amint az NNGYK grafikonján látható, a téli szünet előtt több covid fertőzést dianosztizáltak, azt követően viszont az influenza került előtérbe és az RSV okozta megbetegedések száma is nőtt - az ezt megelőző szezonban is ez volt a forgatókönyv. Az első hetekben viszont eltérés a megelőző járványszezonhoz viszonyítva, hogy szabályosan berobbant a járvány a 2-3. héten:

A korábbi évek tapasztalatai alapján a járványok tetőzése február végén / március elején szokott bekövetkezni, tavaly azonban hamarabb tetőzött a járvány. Fontos, hogy a tetőzést követően sem várható drasztikus csökkenés az esetszámokban, inkább folyamatos lassú visszaszorulás lehet jellemző idén is. Márciustól pedig erőre kaphat és jobban elkezdhet terjedni több betegség, mint például a skarlát vagy a bárányhimlő.

Könnyű célpont a télen legyengült immunrendszer

Sokan, mivel az idei szezonban már átestek egy betegségen, azt gondolják védettek lettek, ez azonban súlyos tévedés. Egyrészt - ahogy említettük korábban és a fenti grafikon is mutatja - a téli szünet előtt inkább a covid, most inkább az influenza terjed, és ha az egyiken átestünk, a másik ellen az nem ad védettséget. Másrészt vissza is fertőződhetünk ugyanazzal a vírussal, hogyha az immunrendszerünk nem elég erős. Minél régebb óta tart a tél, az immunrendszer általában annál gyengébb és annál több támogatásra szorul.

Semmi esetre se tekintse tehát védettnek magát, aki már letudta a betegséget! Adjunk meg az immunrendszerünknek minden létező segítséget: aludjunk eleget, táplálkozzunk teljeskörűen, ha kell kiegészítésként, szedjünk vitamint, mozogjunk eleget, legyünk szabad levegőn, napfényen ha tehetjük. Emellett kerüljük a fertőzésveszélyes helyzeteket, ügyeljünk a higiéniára és figyeljünk a családtagjaink, környezetünk egészségére is.

Minderre azért lehet szükség, mert hiába köszönt be a tavasz, az immunrendszerünk nem nyeri vissza varázsütésre a legjobb formáját. A különféle más fertőző betegségek pedig már szinten lesben állnak, hogy a tél végén lecsaphassanak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mikor jön a tavasz 2025-ben? A tavasz kezdete, tavaszi nap-éj egyenlőség, húsvét, óraátállítás és a tavaszi szünet dátuma

A csillagászati tavasz kezdete Magyarországon március 20-ra esik, a tavaszi nap-éj egyenlőség napjára. A tavaszi szünetig viszont még áprilisig várni kell.

Kritikus időszak jöhet kora tavasszal

A Pénzcentrum idén is megvizsgálta, hogyan alakultak az elmúlt években a fertőzésszámok, hogyan állnak most az esetszámok és ezek alapján mikor veheti kezdetét a bárányhimlő- valamint skarlátszezon, illetve erősödhetnek fel a gastroenteritis járványok. Az alábbi grafikonon látható, hogy a hányást, hasmenést okozó Campylobacteriosis, valamint Salmonellosis nagy tömegben inkább tavasz végén, nyáron és ősszel fordul elő. Azonban a Rotavírus-gastroenteritis 2019-ben márciusban okozott nagy számú fertőzést, 2023 év végén pedig szokatlanul emelkedtek az esetszámok, mely áthúzódott 2024 elejére is. Azóta viszonylag kis számban fordult elő, az előző évek adatai viszont kiszámathatatlanságát jelzik:

A skarlátos esetek számának egyenletes növekedése kezdődött 2022 őszén, mely 2023 áprilisáig ütemesen folytatódott. Májusban történt egy nagyobb kiugrás, mely nagyban felülmúlta a megelőző évek számadatait. 2023 őszétől pedig ismét emelkedés indult meg a nyári visszaesést követően - már meredekebb, mint 2022 őszén. A tavalyi év elején is jelentős számú skarlátos megbetegedést regisztráltak, kiugró értéket látni az év 24. hetén, majd visszaesés következett. Ősszel viszont ismét jobban terjedt a skarlát, az idei év elején is lehet számítani az esetszámok növekedésére. A skarlát ellen pedig nincs védőoltás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi a skarlát és hogyan terjed? Tudd meg, mikor fertőz a skarlát, mire vigyázz!

Mi az a skarlát, hogyan terjed a skarlát és mik a skarlát tünetei, hogyan gyógyítják? Tudd meg, mikor fertőz a skarlát és mi köze A skarlát betű című könyvnek a betegséghez!

A bárányhimlős esetek 2020 óta nagyjából hasonló mintázatot követnek: az ősszel megindult fertőzésszám emelkedés február-március táján tetőzik, de még májusig is sok megbetegedést okoz, utána kezd csökkenni. Említeni kell, hogy 2019-ben kirívóan több eset volt még, mely magyarázható azzal, hogy a pandémia és az annak következtében meghozott korlátozó intézkedések némileg visszaszorítottáka bárányhimlőt is. Másrészt viszont 2019-től vették fel a bárányhimlőt a gyermekek kötelező oltási sorába, mely általában is növelte az oltási hajlandóság. Ennek máris mutatkoznak a pozitív hatásai.

Azonban a következő időszakban mindenképp számítani lehet a bárányhimló terjedésére: a 2025-ös év elején máris sok fertőzést regisztráltak. A 2024-es év utolsó 4 hetében 1265, az idei év első három hetében 1226 esetet jelentettek, miközben a novemberi esetszámok még nem érték el az ezret. A következő hetek esetszámai is magasak lehetnek.

Fontos, hogy a skarlát és a bárányhimlő elsorban gyermekek körében terjed, így az ő védelmük az elsődleges.

A skarlátos megbetegedések több mint 80 százaléka, a bárányhimlős esetek több mint 70 százaléka a 3-9 éves korosztályt érinti. A védőoltást a gyerekek 2 éves kor alatt megkapják, azonban jellemzően a óvodákban, alsó tagozatban így is kialakulhatnak járványok. A skarlát és bárányhimlő a felnőtteket szinte alig érintik:

Kell-e továbbra is tartani a szamárköhögéstől?

A tavalyi év meghatározó egészségügyi témája volt a szamárköhögés terjedése. Évek óta nem láthattunk ilyen esetszámokat, mint 2024-ben: az 1-től az 52. hétig 1354 esetet regisztráltak, miközben 2023 azonos időszakában - vagyis a teljes év alatt mindössze 2, azaz kettő beteget. Ez óriási különbség. Ha 2013-ig visszanézzük az összes betegszámot éves szinten, látható, hogy 2022-ben 2, 2021-ben 0, 2020-ban 13, 2019-ben 7, 2018-ban 23, 2017-ben 15, 2016-ban 5, 2015-ben 6, 2014-ben és 2013-ban 20-20 eset volt. Közelében sincsenek a tavalyi számoknak.

Az idei év első három hetében pedig már 42 beteget vettek fel a nyilvántartásba.

Vagyis jelentősen többet, mint máskor egy egész év alatt. Tehát hiába halljuk, hogy csökken a szamárköhögéses esetek száma, a bakteriális fertőzés továbbra is jelen van, és meg kell tenni mindent, hogy újra visszaszoruljon.

Figyeljünk rá, ha külföldre utazunk, ott terjed-e a szamárköhögés, ügyeljünk a fertőzésveszélyes helyzetek kerülésére. Az idősek, gyenge immunrendszerűek és oltatlan gyermekek esetében fordítsunk különös figyelmet arra, nehogy átadjunk fertőzést: betegen ne menjünk látogatóba, tegyünk meg érte mindent, hogy ne kapjuk el a betegséget - támogassuk az immunrendszerünket. Ennek egyik módja, hogy emlékeztető oltást kérünk.

Érdemes kitérni a kanyaróra is, melyből szintén több eset fordult elő 2024-ben. A tavalyi év 1-52. hetéig 32 morbili eset volt, míg 2023-ban 5, és a 2018-2022 évek mediánja is 6 volt. Ez természetesen nem olyan jelentős emelkedés, mint a szamárköhögés esetében, viszont nem is elhanyagolható. Ezek a fertőzések is többnyire külföldről, jellemzően a szomszédos országokból behurcolt megbetegedésnek bizonyulnak. Súlyos betegséget csak oltatlan csecsemőknél, gyenge immunrendszerrel élőknél okoz, azonban éppen ezért érdemes figyelni a kanyaró terjedésére is, ha külföldre utazunk és van a közvetlen környezetünkben veszélyeztetett személy!

Ennyit számít az átoltottság

A kötelező oltásoknak köszönhetően már számos olyan betegség teljesen visszaszorult, vagy szinte el is tűnt Magyarországon, amely a környező országokban vagy a világ különféle pontjain időről időre fellángolnak. Ezt láthattuk az utóbbi években a kanyaró és a szamárköhögés esetében is. Ez azt húzza alá, hogy a kötelező oltási sorban található védőoltások nagyban hozzájárulnak, hogy Magyarországon nincsenek olyan nagy járványok, mint pl. Romániában, vagy Szerbiában. Járványt inkább olyan betegségek okoznak, melyek ellen nincs védőoltás, mint a skarlát, vagy szezonálisan mutálódik és éves oltásra lenne szükség a védettséghez, mint a covid, vagy az influenza.

A gyermekkorban kötelező oltások sorában található:

• a BCG, vagyis a Tuberculosis (gümőkór) elleni védőoltás,
• a DTP, vagyis a diftéria-tetanus-pertussis (torokgyík-merevgörcs-szamárköhögés) elleni védőoltás,
• az IPV, vagyis inaktivált poliovírus (járványos gyermekbénulás) elleni védőoltás,
• a HIB, vagyis a Haemophilus influenzae B kórokozó elleni védőoltás,
• az MMR, vagyis morbilli- mumpsz- rubeola (kanyaró- mumpsz- rózsahimlő) elleni védőoltás,
• a HBV, vagyis Hepatits B vírus elleni oltás,
• illetve 2019 óta kötelezően oltandó bárányhimlő elleni oltás,

valamint meg kell említeni a lányok sámára 2014 óta önkéntesen kérhető, térítésmentes HPV elleni védőoltást, melyet 2020 óta fiúk is kaphatnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt közölte a WHO a HPV elleni oltásról: a haladás nyilvánvaló, de tragikusan lassú

A WHO szerint sok országban az oltási arány továbbra is jelentősen elmarad a 90%-os céltól.

Milyen eredményeket hoztak a kötelező védőoltások? Hogyha megnézzük az NNGYK friss statisztikáját a 2024-es évben adatolt esetekről, akkor látható, hogy milyen elenyésző a rubeola, vagyis rózsahimlő, a parotis epidemica, vagyis a mumpsz, vagy a hepatitis B fertőzések száma. A bárányhimlő is folyamatosan szorul vissza. Ugyanakkor az is látható, hogy a tavalyi évben a szamárköhögéses esetből jelentősen, a morbilli, vagyis kanyaró okozta megbetegedésekből is számottevően több volt.

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tavaly májusi jelentésében azt írta, a pertussis (szamárköhögés) endemikus betegség az EU/EEA térségében és világszerte. Három-öt évente nagyobb járványokra lehet számítani, még akkor is, ha magas a védettségi arány. A normál periódus kitolódott a koronavírus világjárvány miatt, így a szamárköhögés most újult erővel tudott támadni. Az EU/EEA térségében az alacsonyabb járványügyi aktivitás után 2023-ban több mint 25 000 pertussis-esetet jelentettek, 2024 januárja és márciusa között pedig több mint 32 000-et. Hasonló számok figyelhetők meg 2016-ban (41 026) és 2019-ben (34 468).

2023-24-ben 17 EU/EEA országban az újszülöttek (az egy év alattiak) képviselték a legnagyobb incidenciaú csoportot, míg hat országban a legnagyobb incidencia a 10-19 éves serdülők körében volt. A halálesetek többsége az újszülöttek körében történt. Ezen megfigyelési adatokat óvatosan kell értelmezni, mivel ismert különbségek vannak a tagállamok járványügyi rendszereiben, a laboratóriumi módszerek elérhetőségében, a vizsgálati gyakorlatokban és az oltási rendekben. A megfigyelt járványügyi képet számos tényező befolyásolja, többek között: a várt járványcsúcsok, az oltatlan vagy nem megfelelően oltott egyének jelenléte, a csökkenő immunitás, valamint a COVID-19 járvány ideje alatt a természetes immunerősítés csökkent szerepe az egész populációban - írta az ECDC.

A szamárköhögés tehát egész Európát támadta, Magyarországot 2024-ben érte el, rég nem látott magas esetszámokat okozva.

A kanyaróról sokkal frissebb adatai is vannak az ECDC-nek: 2023. december 1. és 2024. november 30. között 30 EU/EEA ország összesen 17 329 kanyaró-esetet jelentett. 2023. december 1. és 2024. november 30. között, az ismert életkorú 17 329 eset közül 7 598 (43,8%) eset volt 5 év alatti gyermekeknél, míg 5 081 (29,3%) eset 15 éves vagy idősebb egyéneknél fordult elő. A járványügyi hírszerzés kiegészítő adatgyűjtése 2025. január 9-én, hivatalos közforrásokból, 68 új kanyaró-esetet azonosított, amelyeket a legutóbbi havi frissítés óta jelentettek. Új esetek nyolc EU-országban kerültek bejelentésre:

• Ausztriában (új: 20; összes: 529),
• Csehországban (új: 1; összes: 35),
• Németországban (új: 10; összes: 646),
• Magyarországon (új: 1; összes: 32),
• Írországban (új: 31; összes: 213),
• Hollandiában (új: 3; összes: 190),
• Norvégiában (új: 1; összes: 10) és
• Svédországban (új: 1; összes: 38).

Ausztria 529 megerősített kanyaró-esetet jelentett 2024. január 1. óta, 2025. január 2-i állapot szerint, 20 esettel növekedett a 2024. december 3-i állapothoz képest. 2025. január 3-án a Gmunden kerületi közigazgatás kanyaróesetet jelentett Gosau-ból, a Dachstein West sírégióból, és jelezte, hogy további fertőzések is összefügghetnek ezzel a kitettséggel. Németország 646 kanyaró-esetet jelentett, 10 esettel növekedett a legutóbbi havi jelentés óta. Ebből 645 eset 2024-ben, 1 eset 2025-ben történt (adatok 2025. január 9-i állapot szerint).

Írország 29 kanyaró-esetet jelentett 2024. 47-52. hetében, összesen 213 kanyaró-esetet 2024-ben. Két kanyaró-esetet jelentettek 2025. 1. hetében (adatok 2025. január 4-i állapot szerint). Hollandia 190 kanyaró-esetet jelentett 2024. december 16-ig, ebből három eset decemberben. Magyarország 32 kanyaró-esetet jelentett 2024. január 6-án, 1 esettel növekedett az 2024. december 1-i állapothoz képest.

Látható, hogy ahhoz képest, hogy nőtt hazánkban a kanyaró előfordulása még mindig mennyire alacsonyak a jelentett esetszámok. Az NNGYK heti jelentéseiből többniyre az is kiderül, hogy ezeknek a fertőzéseknek jelentős része importált, vagyis nem az országon belül, hanem külföldön történt a fertőződés. Magyarországon a kanyaróval szembeni átoltottság igen magas, járvány már nagyon régóta nem tudott kialakulni.