Súlyos a helyzet ezekben a megyékben: magyar gyermekek egészsége a tét, sok szülő nem is sejti

Jelenleg 9986 védőnői körzetből 677 betöltetlen (6,8%), tavaly ilyenkor 9945 védőnői körzetből 682 volt betöltetlen (6,9%), tavaly előtt pedig még 700 betöltetlen körzet volt. Igaz, 2023 elején még 10 011 körzet szerepelt a NEAK nyilvántartásában (7%). A betöltetlen körzetek aránya mindenesetre lassan csökken, bár közben a szerződött szolgáltatók száma is csökkent, vagyis több körzet megszűnt.

Az összes körzetből az iskolai körzetek száma 2266 volt, ebből 114 volt betöltetlen (5%), a 2440 területi körzetből 209 volt betöltetlen (8,6%), a vegyes körzetek száma pedig 5280, melyek közül 354 betöltetlen (6,7%). Vagyis a legkevésbé a kifejezetten iskolai körzetek érintettek, leginkább pedig az olyan területi körzeteket, amelyekhez nem tartozik hozzá az iskolavédőnői feladatkör (vagyis nem vegyes körzet).

Az viszont területenként nagymértékben eltérhet, a betöltetlen körzetekhez képest mennyi gondozott tartozhat az adott megyéhez. A védőnők csecsemőkortól egészen a gyermek 6 éves koráig részt vesznek a gyermekek egészségügyi ellátásában - illetve az iskolavédőnői tevékenységet folytatók még tovább is. Egyszerre feladatuk a kismamák, anyukák és gyermekek gondozása, a kisgyermeket nevelő családok egészsége nagyban a védőnői szolgálat felelőssége is. Hogy képet kapjunk róla, melyik vármegyében mekkora gondot jelenthetnek a betöltetlen körzetek, megnéztük, hogy mekkora az arányuk az összes körzethez képest.

Természetesen nagyban eltérhet az is, hogy 1-1 körzethez hány gondozott tartozik. Arról, mennyien tartoznak a betöltetlen körzetekhez nincs információnk, illetve ez folyamatosan változhat is. Az egyértelműen látszik, hogy Nógrád, Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar területén a legmagasabb a betöltetlen körzetek aránya. Eközben a KSH adatsora szerint az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületések száma Borsod-Abaúj-Zemplén (49,5), Szabolcs-Szatmár-Bereg (48,6) és Nógrád (44,7)  területén a legmagasabb. Az országos átlag 40,1 és a legkisebb ez a szám Budapesten (33,7), Zalában (34,7), illetve Vasban (35,7). Ebből látszik, hogy amíg pl. Nógrádban relatíve magas az ezer nőre jutó élveszületés, a betöltetlen körzetek száma is magas, míg Zalában sok a betöltetlen körzet, viszont az élveszületések rátája országos összevetésben alacsonynak számít.

A teljes kép tehát sokkal bonyolultabb annál, hogy melyik megyében hány betöltetlen körzet van, hiszen lokális szinten is teljesen eltérhet akár két szomszédos település helyzete is egymástól. Azt viszont érdemes látni, hogy amíg egyes helyeken valószínűleg nem is jelent gondot a várandósgondozás és a kisgyermekes családok ellátása, máshol égető a szakemberhiány.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos áremelés a magánklinikákon: ennyibe kerül egy VIP-szülés 2025-ben

Magánklinikán 2025-ben már alig akad magánklinika, ahol 1 millió forint alatt érhető el a szülési szolgáltatás csomag.

A helyettesítés fedi el a problémát, de nem örökké

Korábban a téma kapcsán lapunk érdeklődésére a NEAK azt közölte "a betöltetlen körzetek nem maradnak ellátás nélkül. Az összes betöltetlen körzet tekintetében megoldott a helyettesítés és biztosított az ellátás". (A helyettesített körzet hivatalosan nem számít betöltetlennek.) Erről korábban Szalainé P. Boglárka a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője azt nyilatkozta, a helyettesítés nagy terhet ró a védőnőkre, és a gondozottak láthatják kárát hosszú távon a szakemberhiánynak.

"A csaknem 5000 védőnői körzetből nagyjából 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. Az üres állások mellett ugyanis a gyesen és tartósan távol lévők feladatait is a szomszédos körzetből érkező kollégák látják el" – magyarázta a szakember, aki szerint a nagy számú helyettesítés önmagában is nehéz helyzetet teremt, hiszen egy-egy körzetben 200, de akár 350 gondozott – gyermek, várandós - is lehet. Erre terhelődik rá a helyettesített körzet összes feladata. Korábbi felmérések alapján a dolgozó védőnők ötöde, tehát nagyjából 1000 védőnő helyettesít. A szakértő szerint az osztott figyelem nemcsak a helyettesített, hanem a védőnő saját körzetét is hátrányosan érinti. Számításaik szerint 2500-3000 feladatellátási helyen nem jut a gondozottakra megfelelő mennyiségű idő és figyelem, vagyis az ellátottak 25-30 százalékának sérül az egyenlő ellátáshoz való joga.

A védőnők helyzetén tovább ronthat az a rendelkezés hosszú távon, melyet 2023 nyarán hozták meg: a védőnői körzetek fenntartói az önkormányzatok helyett a területileg illetékes kórházak lettek. Ez a változás rengeteg bizonytalanságot hozott a dolgozók életébe, ráadásul a fizetéseket is érintette. A helyettesítés után járó heti plusz 20 óra helyett azóta már csak 10 órát számolnak el és a helyettesítésért nem teljes órabér jár a legtöbb helyen. Így a helyettesítéssel ellátott körzet után, ami rengeteg plusz feladattal jár, a bérnek csak töredékét fizetik ki. Az útiköltség elszámolással szintén akadtak problémák a fenntartóváltáskor.

Ez a szituáció sok védőnőt sarkallhatott arra, hogy a nyugdíjazás mellett döntsön, vagy ne vállalja el a helyettesítést. Így egyre több lehet az olyan körzet, amelynek a helyettesítését nem tudják megoldani. Ezt tetézheti az az egészségügyben általánosságban fennálló krízishelyzet, hogy a dolgozó állomány átlagéletkora egyre nő, és hamarosan tömegével vonulhatnak nyugdíjba a szakemberek, az utánpótlás viszont nem megfelelő. Ráadásul - mivel a magánszolgáltatók egyre nagyobb teret nyernek és egyre értékesebb a egészségügyi képzettségű munkaerő - a pályaelhagyás is sokkal súlyosabb gondot jelenthet a jövőben.

Egy korábbi kutatás szerint a pályaelhagyáshoz vezető leggyakoribb tényező a védőnői hivatás alacsony anyagi és erkölcsi elismertsége volt, ezt követték a nagy leterheltséggel, az életpálya-modell hiányával és a nem egyértelmű kompetenciákkal kapcsolatban álló változók. Azt is vizsgálták, hogy a pályaelhagyók mely tényezők teljesülését tartják fontosnak ahhoz, hogy fontolóra vegyék a pályára való visszatérést. Az első három legfontosabb feltételnek ez esetben is az anyagi és erkölcsi megbecsültség növelése, valamint a szakmai előrelépés lehetősége mutatkozott.