Van egy komoly probléma a hazai koronavírus-tesztekkel: erről alig beszélnek

Az OECD legfrissebb adatai szerint nagy különbségek mutatkoznak az egyes országokban az elvégzett tesztek számának és a lakosság számának arányában. A publikált adatsor az 1000 főre jutó tesztek száma alapján rangsorolja az országokat. Magyarország (3,9) a sereghajók között van: csak Mexikó (0,2), Japán (1,1), és Görögország (3,4) mutatói a rosszabbak nálunk.

Miért fontosak a tesztek?

A tesztelések alacsony száma két komoly következménnyel is jár. Egyrészt a magyar hatóságok nem ismerik a járvány valódi méretét, valós folyamatát, az alacsony esetszámra építve az előrejelző modellek komoly bizonytalanságot hordoznak magukban. Másrészt pedig a tesztelés elmaradása azt is eredményezi, hogy a pozitív koronavírusos-eseteket, valamint az ő kontaktszemélyeiket nem izolálják el nagy számban, így a járvány kordában tartására való törekvés lehet eredménytelen. Pedig a nemzetközi szervezetek folyamatosan hangsúlyozták a tesztelések fontosságát, és a nemzetközi példák (Dél-Korea) is azt mutatták, hogy a detektálás alapvető fontosságú. Az Egészségügyi Világszervezet március 16-án azt hangoztatta például, hogy a vírust szemmel kell tartani, izolálni kell, ehhez pedig tesztekre van szükség - írja a Portfolio.

Tesztelésben Izland és Luxemburg járnak az élen, viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy ott a lakosság viszonylag kis számú, így némileg könnyebb dolguk volt. Viszont a többi országnál már meglátszik, hogy az az ország milyen politikát választott a tesztelésben. Norvégia (24,8), Észtország (23,6) és Svájc (23) nagyon komolyan veszi a tesztelést, az ő mutatójuk jóval magasabb az OECD átlagnál (15,2). Az átlagot éppen olyan országok húzzák le, mint Magyarország, vagy Lengyelország, ahol a lakosságszámhoz képest alig tesztelnek (3,9). 

Érdekes lehet, hogy az Egyesült Királyságban (4,5), Franciaországban (5,1) vagy Svédországban (5,4) sem végeznek túl sok tesztet a többi ország átlagához képest. 

Hogy áll a harc ezekben az országokban a vírus ellen?

Izlandon (105,9) eddig is nyitva tartottak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai, a diákok esetében azonban elrendelték, hogy tartsanak két méteres távolságot egymástól. Az iskolák május 4-től azonban már ismét a megszokottak szerint működhetnek, igaz a távolságtartási szabályok. A kisebb vállalkozások, így a szépségszalonok és fodrászüzletek ismét fogadhatnak vendégeket, az éttermek, bárok, uszodák és edzőtermek azonban még nem nyithatnak ki. Jelenleg húsznál többen nem gyülekezhetnek a köztereken. A kormányfő bejelentette, hogy ezt a rendelkezést is felülvizsgálják május 4-től, legfeljebb ötven főre emelve a köztereken gyülekezők maximális létszámát. Izlandon eddig nyolc ember, köztük egy ausztrál turista halt meg a Covid-19 betegségben, és 1720-an fertőződtek meg igazoltan a koronavírussal. 

Luxemburgban (48,9) a kormány a múlt héten a járvány lassulásáról adott hírt, de csütörtökön arról számolt be, hogy 66 újabb fertőzöttet azonosítottak a nagyhercegségben. Az új fertőzések száma az elmúlt napokban 10 körül mozgott. Az összesítés szerint jelenleg 3373 fertőzöttet tartanak nyilván az országban. A járvány következtében elhunytak száma 69, szerdához képest nem emelkedett. A helyi sajtó szerint a járvány terjedésének európai lassulása nyomán Luxemburg a rendkívüli intézkedések fokozatos feloldására készül. Várhatóan hétfőtől bizonyos szektorokat érintően enyhítenek a korlátozásokon. 

Norvégiában (23,6) Erna Solberg norvég miniszterelnök már húsvét előtt bejelentette, hogy április 20-tól újranyitnák az óvodákat, majd 27-től az általános iskolák alsó négy tagozatát. Április 20-tól emellett ismét működhetnek a fodrászüzletek, a gyógytornászok és a pszichológusok rendelői is. A határok azonban továbbra is zárva maradnak. 

A tesztelések száma szerint még mindig átlag feletti, de már inkább középmezőnyhöz tartozó Olaszországban (18,2) először csökkent az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma a járvány terjedésének február 20-i kezdete óta - közölte a polgári védelmi hatóság hétfőn, hozzátéve, hogy 24 óra alatt 454 koronavírusos halálesetet jegyeztek fel, és ezzel 24 114-re nőtt az áldozatok száma. Vasárnap 433 volt a halálesetek napi száma. Az országban 181 228 fertőzöttet tartanak nyilván.

A szomszédos Ausztriában (17,3) mai hírek szerint tovább folytatódott a kedvező tendencia: egyre nő azoknak a száma, akik meggyógyultak a betegségből, és ezzel párhuzamosan csökken az új fertőzöttek száma. Eddig 14 795 ember koronavírus-tesztje lett pozitív, közülük 10 631-en gyógyultak meg. A koronavírus okozta szövődményekbe 470-en haltak bele eddig.

De ott van pl. Németország (16), ahol a fertőzöttek száma 146 200, a haláleseteké 4669, a gyógyultaké 91500. Angela Merkel német kancellár hétfőn azt mondta: Németország még mindig csak a koronavírus-járvány elején tart, ezért továbbra is éberségre és fegyelmezettségre van szükség, és meg kell akadályozni az ország működésének újbóli leállítását követelő helyzet kialakulását. Tegnap volt ennek ellenére a járvány miatti korlátozások fokozatos lazításának első napja a németeknél.

Svédországban (5,4) a múlt héten a koronavírus áldozatainak a száma meghaladta az ezret. A skandináv ország a legtöbb európai államtól eltérő stratégiát követ a járvány elleni küzdelemben: nincsenek kijárási korlátozások, az iskolák, az éttermek és a sportlétesítmények nyitva tartanak. Emellett az 50 főnél kisebb rendezvényeket is meg lehet tartani. A középiskolák és egyetemek ugyanakkor zárva vannak, és a hatóságok arra kérik - nem utasítják - az embereket, aki teheti, maradjon otthon, kerülje a tömeget.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ilyen most az élete egy magyarnak a különutas Svédországban

Tímea 8 éve költözött Svédországba, jelenleg a férjével és a kisfiával Stockholm külvárosában élnek. A skandináv ország nem rendelt el a többi európai ország intézkedéseihez hasonló korlátozásokat a koronavírus-járvány megfékezése érdekében. Az éttermek, kávézók, óvodák, általános iskolák, edzőtermek nyitva vannak, a kormány mindössze annyit tett, hogy azt javasolta a svédeknek, hogy lehetőség szerint dolgozzanak otthonról és kerüljék a zsúfolt helyeket. Milyenek most a mindennapok Stockholmban, mennyire tartanak a vírustól az emberek, mennyire hoznak felelős döntéseket - erről beszélgettünk Timivel.

Törökországban (5,3) vasárnap estig 86 306 ember szervezetében mutatták ki az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2), így az esetszámok tekintetében a hétvégén megelőzte Iránt, a közel-keleti térség első számú gócpontját, valamint Kínát, a járvány kiindulópontját. A kórokozó által kiváltott Covid-19 betegség szövődményeiben eddig 2017-en vesztették életüket a kis-ázsiai országban, intenzív ellátásra jelenleg 1922 fertőzött szorul, lélegeztetőgépre 1031 beteg van kapcsolva.

Franciaországban (5,1) az elmúlt 24 órában 547-tel, 20 265-re emelkedett a koronavírus-járvány kórházakból, idősotthonokból és más szociális intézményekből jelentett halálos áldozatainak a száma az előző napi 395 után, de folytatódott a kórházban ápoltak számának csökkenése.

A magyarok tesztelési arányát hozó Lengyelországban (3,9) a péntek délelőtti adatok szerint 8214-re nőtt a kimutatott fertőzések száma, az elmúlt 24 órában 443 új megbetegedést regisztráltak, ami enyhe növekedést jelent az előző napokhoz képest. Egy nap alatt 26 beteg halt meg, és 82-ten gyógyultak fel a betegségből. Összesen 318 a halálesetek és 866 a felgyógyultak száma.

Hogy állunk mi jelenleg?

Ma újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 2098 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 14 idős krónikus beteg. Ezzel 213 főre emelkedett az elhunytak száma, 287-en pedig már gyógyultan távoztak a kórházból. 842 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 82-en vannak lélegeztetőgépen. A betegek számának növekedése miatt a kórházak országszerte növelik ágykapacitásaikat készülve a tömeges megbetegedések fázisára - írja a koronavirus.gov.hu.

A tesztek pedig fontosak lennének, hiszen az, hogy keveset tesztelünk, magyarázza azt is, hogy miért ilyen rossz a halálozási arányszámunk nemzetközi összevetésben - írja a Portfolio. Hazánk rendkívül alacsony hatékonysággal találja meg a koronavírus-fertőzötteket. Idehaza ugyanis tömeges tesztelést szűrés jelleggel nem végeznek a hatóságok, azok vannak benne a hivatalos esetszámban, akik már tünetekkel jelentkeznek a kórházban és az idősotthonokban teszteltek, vagyis szinte csak a diagnózis megerősítéséhez végezzük el itthon a teszteket. Ennek fényében már nem meglepő, hogy az így tesztelt alanyok nagy része - mivel vagy már olyan állapotban kerül be a rendszerbe a súlyos tüneteinek köszönhetően vagy pedig idős - kórházi ellátásra szorul. 

Az operatív törzs az április 21-i adatai szerint 824 koronavírusos beteg szorul hazánkban kórházi ápolásra. Ha a beazonosított fertőzöttek számából (2098) levonjuk a halottak (213) és a gyógyultak (287) számát, akkor az igazolt fertőzöttek több mint fele súlyos állapotba került (51%). Ez pedig első ránézésre óriási arányszám, hiszen a hivatalos statisztikák szerint a tüneteket mutató betegek 15-20%- szorul kórházi ellátásra. A tesztek alacsony száma miatt tehát az elhunytak száma kiemelkedő, a járvány lefolyásának súlyossága is aránytalanul nagynak tűnik - pedig ezekre a statisztikákra támaszkodva lehetne megjósolni, mikor lábalhat ki az ország a járványból valójában.