Ezeknek a magyaroknak alig lesz nyugdíja: mire észbekapnak, már el is késtek

A biztosítók tapasztalatai szerint a fiatalokra kevésbé jellemző, hogy gondolnak a jövőre, az Allinaz a Pénzcentrum megkeresésére közölte: jellemzően a 40-60 éves korosztály rendelkezik biztosítási szerződéssel. A legkevésbé a 18-30 éves korosztályra jellemző, hogy rendelkezne nyugdíjbiztosítással. Hozztették, a 18-25 éves korosztály a teljes nyugdíjbiztosítási állomány rendkívül alacsony hányadát teszi ki - ebben a korosztályban egyelőre nem igazán népszerűek a nyugdíjbiztosítások.

Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója arról beszélt, hogy náluk is a 40-50 év közötti korosztály a legjellemzőbb. A felnőttek között - nem meglepő módon - a 18-29 éves korosztály szerepel a legkisebb arányban.

Az Uniqa is arról számolt be, hogy a 40 felettiek kötik meg legjellemzőbben a nyugdíjbiztosításokat. Szerintük a 18-25 évesek azért nem érdeklődnek a termékek iránt, mert ebben az életkorban részben még tanulnak a fiatalok, részben az életük egyéb területre is kell költeniük.

- tette hozzá az Uniqa.

A K&H Biztosító arról számolt be, hogy jellemzően a 30 év feletti korosztály rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződésekkel, azonban látják, hogy a fiatalabb generáció egyre tudatosabban tervezi pénzügyeit, igaz ez a nyugdíjbiztosításra is.

- részletezte a K&H. Hozzátették, hogy a nyugdíjbiztosítási portfolióban a nők és férfiak aránya minimális eltérést mutat a női szerződők javára.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a biztosítók szerint milyen életkorban érdemes megkötni a nyugdíjbiztosítást.Az Uniqa szerint rögtön az első munkabérből már érdemes erre a célra is megtakarítani, hiszen a kamatos kamat hatás következtében, ha például kétszer olyan hosszú időn keresztül takarékoskodunk nyugdíjcélra, úgy elegendő kevesebb, mint fele akkora összeget rendszeresen félretennünk a jövedelmünkből.

A többi társaság is azt javasolta, hogy minél hamarabb kössünk nyugdíjbiztosítást, gondoskodjunk a jövőről. Arra a kérdésre is azonos választ adnak, hogy egy átlagos ügyfél mennyit fizet be az előtakarékosságba: havonta 15-20 ezer forintot fordítanak erre a célre.

Sokan csak későn kezdik el

Azt is megkérdeztük, hogy az ügyfelek milyen indíttatásból kötnek nyugdíjbiztosítást. Az Allianz kifejtette, a nyugdíj előtakarékosság ma már szükségszerű minden ember számára, aki felelősen mérlegeli a jövő lehetőségeit és kockázatait. Ennek egyik kézenfekvő és az igénybe vehető adójóváírással is támogatott lehetősége a nyugdíjbiztosítás.

Az Uniqua arról számolt be, hogy az ügyfelek jellemzően 45 éves koruk környékén elkezdik érezni, hogy életük inaktív korszaka közeleg, miközben még számos tervet kívánnak megvalósítani.

Ezzel egyidőben már csökken a saját gyermekük felnevelésére rendszeresen fordítandó kiadás, amely lehetővé teszi számukra, hogy nyugdíjcélú megtakarítást indítsanak.

A K&H is azt tapasztalja, egyre többen tudják, hogy a nyugdíjas éveikben alacsonyabb lesz a jövedelmük, mint a munkával töltött években, és ezért takarékoskodniuk kell arra az időszakra. Emellett szerintük fontos az állami szerepvállalás is, hiszen éves szinten akár 130 ezer forint adójóváírást is kaphatnak az ügyfelek a befizetéseik után, amely tovább gyarapítja az ügyfél megtakarításait.

Érik a sírig tartó munka?

Már csak azért is érdemes gondolni a nyugdíjasévekre, mert elképesztő a különbség a magyar nők és férfiak között a becsült nyugdíjban töltött idő tekintetében: az OECD 2018-as adataiból kiderült, hogy a férfiak pont 7 évvel kevesebb ideig élvezhetik a nyugdíjaséveket, mint a nők. Számszakilag ez úgy néz ki, hogy mialatt a nőknek 22,9 évnyi nyugdíjat becsülnek, addig a férfiaknak csupán 15,9-et.

Ha tízéves adatokat nézzük, látható, hogy mialatt a nőknél ez az időtartam gyakorlatilag nem változott, a magyar férfiak több mint egy évvel kevesebb nyugdíjra számíthatnak. A legkorábbi adat 1970-ből származik, amikor a nők még 12,2 évet, a férfiak 9,3 évek töltöttek átlagosan nyugdíjban. A változás nem egyenletes növekedést mutat: a statisztika szerint a legjobb év 2004 volt, amikor még a férfiak 17,3 évig, a nők 24,4 évig élvezhették a nyugdíjat. A folyamatos emelkedés 2002-2004-ig tartott kisebb visszaesésekkel, viszont azóta kis mértékben folyamatos csökkenést mutat.

Érdemes megjegyezni, hogy idő közben emelkedett a nyugdíjkorhatár Magyarországon: az 1990-es évek elején az általános öregségi nyugdíjkorhatár magyarországon a férfiak esetében a 60, a nőknél az 55 éves kor volt. 1999 után azonban ez emelkedni kezdett és mind a férfiak, mind a nők számára bevezették az előrehozottnyugdíjkorhatárt. Legutóbb pont az év elején volt változás, míg ez 2019-ben 64 év volt, 2020-tól pedig 64 és fél év. Ezelőtt 10 évvel még 62 év volt a korhatár, amelyet az akkori tervek szerint fokozatosan emelnek 65-re.

Az OECD-országok közül a legtöbbet, 26,9 évet a francia nők töltenek nyugdíjban, a legkevesebb időt, 12,9 évet pedig a dél-koreai férfiaknak prognosztizálnak a szervezetnél.