Nőtt az állománya Magyarország legfontosabb haszonállatának: jöhet az árcsökkenés a boltokban?

A közzétett adatok alapján a magyarországi haszonállatok állományánál a tyúk és sertés esetében 2024-ben az előző évi értékekhez képest növekedést, míg a juhoknál csökkenést rögzítettek az állattartók. A szarvasmarha állomány mennyisége nem változott, közel ugyanannyi állatot tartottak nyilván 2024-ben, mint 2023-ban. 2024. december 1-jén a magyarországi szarvasmarha állomány 861 ezer állatot tett ki, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel, ugyanakkor a szarvasmarhát tartó gazdák száma egy év alatt 2,0%-os visszaesést mutat. A csökkenés mögött számos ok húzódik meg, így fellelhető közöttük a megemelkedett álltartatási költségek, a gazdák idősödése, valamint a takarmány és energiaárak elmúlt években tapasztalt ár-ingadozásai is. Az előző év során Magyarországon 40 ezer vágómarhát vásároltak fel az állattenyésztőktől, ami a 2023-as évi értékhez képest 2,8%-os visszaesést jelez. A kilogrammonkénti felvásárlási átlagár azonban emelkedést jelez, 2024-ben 5,6%-kal volt magasabb, mint 2023-ban.

A tejhasznosítású tehénállomány 5 ezer darabbal növekedett 2024-ben az előző évihez képest, emellett pedig emelkedett a tehéntej felvásárolt mennyisége is: tavaly 1,6 milliárd liter tejt kerül felvásárlásra az ágazatból, ami 7,5%-os növekedést jelent a 2023-as adathoz képest. A tehéntej felvásárlási átlagára lényegében nem jelez változást: 2023-ban 176 forint/liter, 2024-ben pedig 175 forint/liter áron értékesítették a gazdák.

A sertések számában 2024-ben 7,5%-os növekedést rögzítettek, előző év december 1-jén 2,8 millió állatot tartottak nyilván Magyarországon. A sertéstartók száma tavaly, az egy évvel korábbi adatokhoz képest 17%-os csökkenést mutat. Az okok hasonlóak, mint a szarvasmarha állattartók esetében. A vágósertések kilogrammonkénti felvásárlási átlagára a 2023-as évi értékhez 7,4%-kal volt alacsonyabb, 652 forint/kg. A vágósertés felvásárlások 20%-kal magasabb értéket jeleztek tavaly, mint 2023-ban, így 4,2 millió állat került értékesítésre.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb csúnya meglepetés: fájó szinten ragadt az infláció, brutálisan drágulnak az élelmiszerek

2025. februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

A tyúkok számában 2,4%-os növekedést rögzítettek 2024. december 1-ig, ami 29,4 millió egyedre növelte az állomány számát. A tojóállomány 8,1 millió darabot tett ki, így itt 4,5%-os csökkenés történt tavaly a 2023-as évi adatokhoz képest. A visszaesés mögött a tyúktartók számának 10%-os csökkenése húzódik meg. A vágótyúkok felvásárlási átlagára 2024-ben 11%-os visszaesést jelzett az előző évi értékhez képest, a felvásárolt mennyiség viszont csak 1,0%-kal volt kevesebb, mint 2023-ban (171 millió darab). Az étkezési tyúktojás darabonkénti felvásárlási átlagára 41 forint volt, ez 3,3%-kal maradt el a 2023-as évi árhoz képest.

A kacsa- és lúdállományban egyaránt visszaesést mértek. A kacsaállomány 57%-kal, a lúdállomány 34%-kal csökkent 2024-ben az előző évi adatokhoz képest. A drasztikus visszaesés mögött az időről időre visszatérő madárinfluenza járvány húzódik meg, tavaly ősztől egyre több telepen ismét kimutatták a betegséget. Ennek okaként az állattartók számában is csökkenést láthatunk: a kacsatartóknál 7,5%-os, míg a lúdtartók esetében 4,4%-os zsugorodás volt 2024-ben. Kedvezőbben alakult azonban a pulykaállomány: 2024 decemberében 2,2 milliós egyedszámú állományt tartottak nyilván Magyarországon, ami a 2023-as értékekhez képest 8,6%-os növekedést jelent. A felvásárlási átlagárak tekintetében 2024-ban a vágókacsa átlagára 16%-kal, a vágólúdé 13%-kal, míg a vágópulykaé 12%-kal csökkent az előző évhez képest.

Végezetül a juhállomány 6,6%-kal mérséklődött 2024-ben, így az állatállomány 847 ezer állatot tett ki. A vágójuh kilogrammonkénti felvásárlási átlagára 25%-kal nőtt, elérve az 1 803 forint/kg értéket. A felvásárolt mennyiség 10%-os csökkenést mutat a 2023-as évhez képest. A kecskeállományban nem történt változás, 2024-ben is 31 ezer darabot tartottak nyilván Magyarországon.

A takarmányárak esetében a tavalyi év során csökkenést láthatunk. A fontosabb takarmányok, mint a takarmánykukorica felvásárlási ára 2,2%-kal, a takarmányárpaé 2,8%-kal, a takarmánybúzáé pedig 9,3%-kal csökkent a 2023-as évi árakhoz viszonyítva. Ennek az enyhülésnek köszönhetően a takarmánykeverékek árai is zsugorodást mutattak tavaly.

Érdemes néhány pillantást vetni az állatállomány külkereskedelmi adataira is. Az exportált élőállatok közül az első helyen a szarvasmarha állt 2024-ben is, 58,3 ezer tonna mennyiségben szállítottak külföldre élő állatokat. Élő sertésből 34,5 ezer tonnányit, míg sertéshúsból 153,4 ezer tonnát tett ki az exportunk mennyisége. Mindez azt is jól mutatja, hogy bár jelentős az élőállat kivitel, de főleg a már vágás utáni, húsárut exportáljuk a külföldi partnerországok felé. Az élő szarvasmarha export főbb célországai között van Koszovó, Horvátország, Ausztria és Lengyelország is. Az élő sertést főleg Romániába, Szerbiába és Ausztriába, míg a sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították Magyarországról.

A bevezetőben már utaltunk rá, hogy az EU-ban a szarvasmarha és a sertésállomány is évek óta csökkenő tendenciát mutat. 2024 végén az összes tagállamban 71,8 millió volt a szarvasmarhák száma, ami a 2023-as évi adathoz képest 2,7%-os mérséklődést mutat. Az állománynál 2016 óta meredeken csökkennek a számok, a jelenlegi érték pedig az ezredforduló óta a legalacsonyabb. A legtöbb szarvasmarhát Franciaországban (16,4 millió) és Németországban (10,5 millió) tartják, mindkét államban visszaestek a 2024-es értékek az előző évihez képest.

A szarvasmarha állomány csökkenése mögött különböző tagállami okok húzódnak meg. A francia állattenyésztőket például a magas adó- és bérterhek, a klíma és környezetvédelmi megfelelési költségek, valamint a megnövekedett energiaárak befolyásolják kedvezőtlenül. A német és ír esetekben hasonló okokat tüntettek fel a csökkenő számok mögött, Németország esetében azonban a drasztikusan visszaeső húsfogyasztás is kedvezőtlenül befolyásolja az állományok mennyiségének alakulását.

A sertésállomány esetében hasonlóan negatív tendenciát láthatunk az EU-s viszonylatban. Tavaly, 2024 év végére 132 millió darabra csökkent az állomány mennyisége, amely immár már harmadik éve, 2022 óta folyamatosan visszaesést jelez. A sertésállomány csökkenése mögött a tartási költségek emelkedése, a magas árszínvonal, a belső fogyasztás visszaesése, továbbá az afrikai sertéspestis terjedése okozza. Az Európai Unióban négy állam adja a teljes sertésállomány 60%-át: Spanyolország, Németország, Franciaország és Dánia.

Jelentős a sertésállomány mennyisége Lengyelországban és Olaszországban is, viszont a sertéspestis főleg ezt a két államot érintette a legnagyobb mértékben. Lengyelországban 15%-kal, Olaszországban pedig 7,1%-kal csökkent a sertésállományok mértéke a járvány következtében.

Ahogyan arra már utaltunk, a keresleti változások mögött az árak emelkedése is hatással volt a húsfogyasztásra, így pedig az állatállományra is. Mind az EU-ban, mind Magyarországon az elmúlt évek során, 2019-2022 között emelkedésnek indultak az egyes húsfélék fogyasztói átlagárai. Az EU-ban a leginkább a sertés és a baromfihús átlagára emelkedett a jelzett időszakban. A marhahús ára szintén növekedést mutat, de kisebb arányban, mint az előző két húsfélénél látható. Magyarországon a három főbb húsféle között nem látható ekkora eltérés az árak emelkedését illetően: legmagasabb mértékben a marha- és baromfihús fogyasztói átlagára növekedett, de csak minimálisan marad el ezektől a sertéshús ára is. Mind az EU-s, mind a magyar számok azt mutatják, hogy a 2022-es év volt a legnagyobb hatással az áremelkedésekre, az orosz-ukrán háború hatása tehát ebben a szegmensben is erőteljesen megmutatkozott.

Idén márciusban egy újabb járvány feltünése okoz nehézséget az állatartók számára. A ragadós száj- és körömfájás betegséget egy magyarországi szarvasmarha telepen azonosították, ahol 1 400 szarvasmarha található. Mivel a járvány nem csak a szarvasmarhákra, hanem a többi párosujjú patásra is veszélyes, ezért ha egy gazdaságban akár egyetlen állat is megbetegszik, akkor az ott lévő teljes állat állományt fel kell számolni. Ez nem csak a hazai állatállomány számára, de az élőállat és a hús exportra is rendkívül kedvezőtlenül hat majd. Jelenleg felfüggesztés alatt van mindkét termék kivitele Magyarországról, a járvány megfékezését pedig az illetékes hatóságok kezelik. A betegség hosszú távú, gazdaságokra gyakorolt hatása még nem mérhető fel teljes egészében, annyi azonban már látható, hogy a kár mértéke több milliárd forintot is elérhet.