Szabályosan özönlenek ezekre a vidéki településekre a városiak: itt a friss 2025-ös toplista

Megjelentek a Belügyminisztérium oldalán a legfrissebb lakossági statisztikák, mely alapján Magyarország állandó lakossága 2025. január 1-jén 9 721 685 fő volt, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben. Az állandó lakosság az elmúlt években is hasonló ütemben csökkent évente. A fővárosban 1 616 241 fő, a városokban 5 072 017 fő, a falvakban 3 032 799 fő lakott, így a csökkenés mértéke Budapesten 0,4 százalék, a városokban 0,7 százalék, a községekben és nagyközségekben 0,06 százalékos volt. Ez a csökkenő trend azonban nem egységes: míg egyes településeken meredeken nő a lakosok száma, másutt nagymértékű csökkenés látszik.

A friss statisztikák alapján megvizsgáltuk, hogy hol történt az elmúlt 1, illetve 5 év során nagy változás, hol nőtt az állandó lakosság jelentősen. Az látható, hogy az állandó lakosság sok kistelepülésen ugrásszerűen emelkedett az elmúlt években, mely számos hatás együttes eredménye lehet. Az elmúlt évek ingatlanpiaci mozgásai mellett feltehetően a különféle családtámogatások változásai (babaváró, "városi" csok, falusi csok, stb.), a pandémia okozta karanténhatás is rengeteget nyomott a latban. Ne felejtsük el azt sem, amikor a rezsiválság időszakában hirtelen elvesztették vonzerejüket a rossz energiahatékonyságú, felújítandó - főként vidéki - ingatlanok, melyekre addig volt kereslet. Sok helyen a mai napig alacsony árszinten stagnálnak a korszerűtlen családi házak. Ott volt továbbá az általánosságban is magas infláció, valamint a kedvezőtlen hitelkamatok - ezek is elvették a kedvet a vásárlástól, költözéstől. Ezek a folyamatok az elmúlt években egyrészt költözési rohamokat okoztak, másrészt óvatosságot hoztak. Ennek tudatában érdemes vizsgálni az elmúlt 1, illetve 5 év lakosságszám változásait, illetve az ezek alapján kirajzolódó slágertelepülések listáját. 

Természetesen a lakosságszám változás önmagában nem pusztán a vándorlást mutatja, hanem a születések és halálozások is befolyásolják az adatokat. Az viszont biztos, hogy ahol kiugró növekedés látszik, ott nem csak a helyi népesség gyarapodása áll a háttérben. Azt viszont nem állítjuk, hogy a lakosságszám megugrása egy az egyben a beköltözők számát tükrözné.

A ranglista kapcsán fontos arra is kitérni, hogy az a belügyminisztériumi nyilvántartás adatai alapján készült aszerint, mely településeken nőtt a legnagyobb arányban a népesség az elmúlt 1, illetve 5 év során. Vagyis a rangsor nem a számszerű, hanem a százalékos növekedés alapján készült. Ennek a módszernek az előnye, hogy a települések "népszerűségét" saját méretükhöz viszonyítva tudjuk vizsgálni, a hátránya azonban, hogy emiatt számos törpefalu található a ranglistán. Ezt is érdemes figyelembe venni a rangsor és az adatok értelmezésekor.

Magyarország slágertelepülései 2025-ben

A 3177 település közül - Budapest kerületei különálló településeknek számítanak - 1264 helyen nőtt az állandó lakosság 2024-ről 2025-re akár minimális mértékben, vagyis a települések 39,8 százalékán. A növekvő lakosságszámú települések között van 4 fővárosi kerület (I., V., XIII., XXIII.), 87 város - de egyetlen vármegyeszékhely sem - és 1173 falu. Ha pedig 2020. január 1-je és 2025. január 1-je lakosságszámát vizsgáljuk, akkor az látszik: 5 év alatt 1295 településen volt növekedés. Egy budapesti kerület (XIII.), 84 város és 1209 község és nagyközség lakosságszáma nőtt. Bár a számadatok hasonlóak, ha megnézzük, hol nőtt 1 és 5 év távlatában a lakosságszám, akkor csak 798 ilyen települést találunk: 62 várossal és 735 faluval.

2024-ről 2025-re a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Keresztéte községben nőtt a legnagyobb mértékben a lakosságszám: egy év alatt a duplájára. A TOP5-ben szintén hasonló méretű borsodi és zalai aprófalvak szerepelnek: Kisvásárhely, Teresztenye, Lendvajakabfa és Szijártóháza. A TOP50 legnagyobb települése az év elején 531 állandó lakosú Fáj és minden település község. Ha 1000 fő feletti településeket keresnénk, az első a rangsorban Vácrátót lenne az 55. helyen, a következő pedig Balatonakarattya a 99. helyen. Ahhoz pedig, hogy egy várost találjunk, csaknem a 400. helyig kéne elmennünk a toplistában, így bukkannánk Őrbottyánra.

Ha pedig 5 év távlatában vizsgáljuk a változásokat, akkor egészen más képet kapunk. Az első helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Teresztenye áll, melynek lakossága 83,3 százalékkal nőtt 2020 óta, 44-en lakják. A második helyen azonban rögtön ott van a 6977 fős lakosságú Rajka - mely a tavalyi toplistán az első helyen volt -, mely 80,4 százalékkal növelte lakosságszámát 5 év alatt. A TOP50-ben 49 községet és 1 nagyközséget találunk - Nagycenket - és akad kilenc 1000 fő feletti település is. Az első város a listában Zalakaros lenne a 113. helyen.

Mi áll a növekedés hátterében?

A Pénzcentrum már több éve vizsgálja az állandó lakosság változását, a ranglisták minden évben mutatnak némi változatosságot, vannak azonban állandó "népszerűségi" faktorok. Ilyen egyszerűen belátható tényező például az agglomerációs hatás, amely nemcsak Budapest körül, hanem az egyre kevésbé vonzó megyeszékhelyek, nagyvárosok körül is érvényesül. Sőt, Rajka és más Pozsonyhoz közel eső magyar település, illetve a bükki részen Kassa vonzáskörzetében is érvényesül az agglomerációs hatás! Hogy miért költöznek ennyien az agglomerációkba, annak számos oka lehet a városi ingatlanárak növekedésétől kezdve, a hibrid munkavégzés terjedésén át egészen a klímaváltozásig.

A másik fontos tényező hosszabb távon az üdülőtelepülések és tóparti helyek vonzóereje - ne felejtsük el, hogy a 2020-as és a következő éveket meghatározta a pandémia, amikor sokan "menekültek" nyugodtabb helyekre (elsősorban a fővárosból). Természetesen a munkalehetőségek hatása sem elhanyagolható, ezért is vándorolhatnak sokan városok körüli, vagy turisztikailag felkapottabb helyekre. A különféle célzott támogatások - mint a falusi csok - rásegíthetnek ezekre a hatásokra, viszont a korábbi évek elemzései azzal a tanulsággal szolgáltak, hogy önmagában a falusi csok hatástalan, ha egyébként is gyorsan néptelenedő helységről van szó. Vannak természetesen helyi jellegzetességek, hatások is, melyek hirtelen növelhetik egy-egy település vonzóerejét. 

Vannak továbbá olyan "anomáliák" is, melyeket települések szétválása, vagy beolvadása okoz a statisztikákban. Például 2023-ról 2024-re a legnagyobb mértékben a Győrtől nem messze található Mezőörsön nőtt a lakosság, 968 főről 1266 főre. Ennek hátterében azonban nem a beköltözők özöne állt, hanem inkább a nyilvántartásban eszközölt kiigazítás. 2022 őszén derült ki ugyanis, hogy az 1989-ben elvileg Pérhez csatolt Mindszentpuszta területátcsatolása nem történt meg, így az önkormányzatoknak és a hivataloknak rendezniük kellett ezt a helyzetet. Így Pér lakossága 233 fővel csökkent 2023-ról 2024-re, Mezőörsé pedig 298 fővel növekedett. Ilyen anomália volt az is, amikor 2014-ben Balatonakarattya önálló településsé vált, ezzel Balatonkenese népessége jelentősen csökkent.

Általánosságban pedig a szuburbanizációs folyamatok öngerjesztővé is válhatnak. Olyan időszakokban, amikor mondhatni divat lesz falura költözni, segítheti, hogy többen döntsenek a kiköltözés mellett. Jelenleg is zajlik egy szuburbanizációs trend: például amíg 2007-től egészen 2015-ig rengetegen költöztek Budapestre, 2016-tól ez a folyamat megfordult és inkább az elvándorlás lett jellemző. A fővároson túl a nagyobb városokból is fokozatosan jelentőssé vált a kiáramlás. Az utóbbi években Budapestről csökkent az elvándorlás mértéke, a városok lakosságának csökkenése azonban nem állt meg. A szuburbanizációs trendet továbbá globális folyamatok is befolyásolhatják, mint például a már említett klímaváltozás hatásai, a home office lehetőség széles körű elterjedése - akár határokon át ívelően -, vagy olyan életmódtrendek, mint a slow living.

Vannak még népszerű városok?

Már említettünk néhány várost, nagyobb települést, amelyeknek a lakosságszám növekedése kimagasló volt, érdemes azonban külön is megvizsgálni, hogy a nagyobb lélekszámú települések közül hol volt jelentős gyarapodás. Egy év alatt 1,5%-nál nagyobb mértékben Őrbottyán, Herend és Velence területén nőtt a lakosságszám. A TOP50-es városi listán főként Pest megyei településeket találunk. 2020 óta pedig több mint 10%-kal nőtt a lakosságszám Zalakaros, Velence, Biharkeresztes és Harkány területén. A nagyobb városok itt sem voltak versenyben, egyedül Érd került be az első 50 város közé a növekedési rangsorban.

Azt meg kell jegyezni, hogy a település típusától függetlenül lehetnek kisebb, pár ezres lélekszámú városok és nagyobb, több mint 8 ezres lélekszámú községek, nagyközségek. Mogyoródon például már csaknem 8,5 ezren laknak, de nagyközség, a növekedés öt év alatt 17% volt. Erdőkertesen több mint 10 ezren laknak már, itt is 15,5%-os növekedés látszik, de egyik sem város. Hasonló a helyzet Győrújbarát községben. Kisebb, de jelentős növekedés látszik például Páty, Üröm, vagy Tárnok területén öt év távlatában. 2024-ről 2025-re ugyanezek a nagy lélekszámú települések emelkednek ki, melyek hivatalosan nem városok.

A legnagyobb lakosságszámú községek és nagyközségek Solymár, Tárnok, Erdőkertes, Csömör és  Nagykovácsi - utóbbi négy számottevő növekedést is mutatott az elmúlt években. Solymáron is növekedés mutatkozott 2020 óta (2,9%), de 2024-ről 2025-re csökkenés látható. A legkisebb városaink Pálháza, Őriszentpéter, Pacsa, Igal, Gyönk, Visegrád, Gönc és Máriapócs, ahol a 2025-ös adatok szerint még kétezer állandó lakos sincs. Közülük Igal növekedése kiemelkedő, de Göncön is nőtt a lakosságszám egy és öt év távlatában is. Pálháza és Máriapócs városában 2024-ről 2025-re történt növekedés, a többi helyen csökkenés látszik mindkét időtávon.

Költözés előtt állsz? Találd meg a legjobb lakáshitelt a Pénzcentrum kalkulátorával?

Mindent megváltoztat az önazonosság védelme?

Bár a jellemzően elnéptelenedéssel küzdő települések fényében mindig pozitívnak szokták tartani, ha egy helyre sokan költöznek, hosszú távon ennek hátrányai is lehetnek. Leginkább a fővárosi agglomeráció viszonylatában lehetett azt látni, hogy egyes települések nem bírják el a kiköltözők özönét: az infrastruktúra - pl. a vízhálózat - nem képes ellátni a megnövekedett igényeket és sorra jöttek elő egyéb problémák is. A Velencei-tó körül például rengeteg kisgyermekes család telepedett le az elmúlt években, a bölcsődei kapacitás növelése pedig nem tudta tartani a lépést az igények növekedésével.

Ezekre a helyi problémákra többnyire helyi megoldások születtek, az önkormányzatok maguk próbálták orvosolni valahogy a helyzetet. Egy készülő Alaptörvény-módosítás azonban elviekben lehetőséget teremt majd az önkormányzatoknak arra, hogy többféle eszközzel szabályozzák - esetenként gátolják - a település népszerűségéből adódó problémákat. Navracsics Tibor igazgatási és területfejlesztési miniszter több ízben beszélt arról nyilvánosan az utóbbi időben, hogy a települések önazonossághoz való jogának megvédésére milyen eszközöket terveznek biztosítani.

A települési önrendelkezésnek keresztelt jog eszközei között a miniszter szerint öt lehetőséget vázoltak fel a településvezetőknek és eddig még nem érkezett egyéb javaslat. Az eddigi tervek szerint a törvénytervezet lehetőséget ad majd az ingatlan-adásvételek tiltására a nem helyben élők számára, az elővásárlási jog kiterjesztésére, az ingatlanvásárlás és a lakcímbejelentés feltételekhez kötésére, valamint a helyi adózási kötelezettségek megállapítására.

Alaptörvény-módosítást tavasszal fogadhatja el az Országgyűlés, így hamarosan jelentős akadályok gördülhetnek az országon belüli vándorlás elé. A szakértők már elkezdték találgatni, ennek milyen hatása lehet például az ingatlanpiacra: egyes helyeken, ahol nem lesz új betelepülési adó, korlátozás bevezetve, nőhet a kereslet az ingatlanok iránt, így az árak is, máshol pedig stagnálhatnak, csökkenhetnek az árak, ahol ilyen korlátozás jön. De ha az építkezést korlátoznánk, akkor például felmehet a használt ingatlanok ára. Ha viszont a vevőkört szűkítenék, elővásárlási joga lenne a helyieknek, akkor pedig lejjebb mehetnek az árak. Így aki most tervez agglomerációs településre, frekventált helyre költözni, jobb, ha ezeket is számításba veszi.