Megszólaltak az elemzők: hiába a brutális áremelés, még mindig sokat vásárolnak a magyarok

Mint lapunk is megírta, ma reggel közölte a KSH a kiskereskedelem októberi adatait. A kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,6%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. Októberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,9%-kal csökkent, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,7%-kal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

A következőkben most a gazdasági elemzők kommentárjait közöljük a helyzetről. Némileg meglepetést okozott a szakértők körében, hogy bár az árak emelkedése megállíthatatlan, a magyarok még mindig sokat vásárolnak - ez jól látszik abból, hogy a boltok forgalmának növekedése sem lassul.

Sok tényezős a dolog, de látszik, hogy baj van

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője elemzésében rávilágít: sok folyamat felelős egyszerre azért, hogy az adatok így alakultak.

Októberben a kiskereskedelmi forgalom volumene kismértékben, 0,6 százalékkal növekedett. Az első látásra, a körülményekhez képest kedvező adathoz azonban eltérő irányú folyamatok járultak hozzá. A növekedést a majdnem ötödével bővülő üzemanyag-forgalom okozta. Ugyanakkor a másik két bolttípusban a forgalom volumene csökkent: az élelmiszerüzletekben 5,6, míg a nem-élelmiszer üzletekben 0,9 százalékkal. Ez utóbbi azért kellemetlen meglepetés, mert a korábbi hónapokban itt még növekedést mért a KSH. Az élelmiszerüzletek forgalmának mérséklődése nem meglepő, figyelembe véve a termékcsoport 40 százalék körüli áremelkedését, amely az olcsóbb termékek kereséséhez, sőt, a mai adatok szerint már a vásárlások visszafogásához is vezet

- fogalmaz Regős Gábor. Hozzáteszi azt is, hogy a szektor egyre jobban érzi a gyorsuló inflációt, de a boltok forgalma nem csökken.

A magyar kiskereskedelmi forgalom tehát egyre inkább érzi a gyorsuló inflációt. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez ugyan a volumenben kismértékű bővülést jelent csak, de a bolti forgalom értéke az árak drasztikus növekedése miatt nagymértékben emelkedik így is. A mérsékelt bővülés magyarázata, hogy hazánkban év elején érdemi béremelések voltak, így a magas infláció ellenére a reálbér egyelőre csak kismértékben csökken. Az Európai Unió egészét tekintve szeptemberi adat áll rendelkezésre, amikor is a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon 0,3 százalékkal visszaesett. A mai adatok alapján egyelőre nehéz megítélni, hogy a fogyasztás a negyedik negyedévben milyen irányban befolyásolja a GDP alakulását, ebben nagy szerepe lesz a karácsonyi forgalomnak. A kiskereskedelmi forgalom következő időszaki alakulásában az év végi bónuszokon kívül meghatározó szerepe lesz annak, hogy a jövő év elején a munkavállalók mekkora béremelésben részesülnek, a bérek változása eléri-e az infláció szintjét

 - zárja gondolatait Regős Gábor.

Csak a benzin segít

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője azt írta: az extrém magas élelmiszerár-növekedés mellett csak az üzemanyag-vásárlás tartja a kiskereskedelmet a pozitív tartományban.

Az extrém magas élelmiszerdrágulás egyértelműen látszik ezen termékek eladásának 5,6 százalékos éves volumencsökkenésén. A konjunktúra ciklus pozícióját leginkább jelző tartós cikkek forgalma is negatív tartományba került októberben. Az éves változást már csak a lakossági fogyasztók számára maximált áron vehető üzemanyagforgalom tartja a pozitív tartományban. Mindemellett a magas frekvenciás adatok és a felmérések a fogyasztás jelentős lassulását vetítik előre az elkövetkezendő hónapokra. Novemberben szinte garantáltan negatív főszám érkezhet az előzőek mellett egyre inkább eszkalálódó üzemanyaghiány eredményeként

- írja elemzésében Nagy János. Hozzáteszi azt is, hogy a családok jövedelme is csökken, mert egyre nagyobb szeletét teszi ki az emelkedő energiaár és a vágtató infláció.

A kiskereskedelmi forgalom praktikusan stagnált a tizedik hónapban, az éves index halvány, 0,6 százalékos bővülést mutatott. Az év első felében a magas bérkiáramlás és a fiskális transzferek támogatták a forgalom látványos bővülését, a harmadik negyedévi adatokon azonban már jól látszik, hogy ezek a hatások elenyésztek, miközben a háztartások rendelkezésre álló jövedelméből egyre többet harap ki a még mindig erősödő infláció és a megemelkedett energiaára

- tette hozzá az Erste Bank elemzője.

Még nagyobb baj jöhet?

Meglehetősen borúlátóan fogalmazott gyorselemzésében Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Ő azt írta, hogy a magyar háztartásoknak további áremelkedéskre kell felkészülniük, de talán a külföldiek lassú visszatérése kicsit magához térítheti a kereskedelmet.

A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet. Ezt némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által adott évközbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7%-át a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak

- írja Suppan Gergely. Azt is hosszáteszi, hogy mivel a magyar deviza nincs a legjobb formában, a határmenti forgalom fellendült, de az üzletek komoly bajban vannak.

A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása. Az üzletek azonban igen komoly kihívásokkal szembesülnek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt, miközben a kereslet is gyengül, ami egyes ületek megszűnéséhez is vezethet. Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására a jövő év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve jövőre mérsékelt visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. Jövő márciusban bázishatások – részben a háztartásoknak nyújtott transzferek élénkítő hatása, részben a külföldiek átmeneti kedvezményes tankolási lehetősége által okozott kiemelkedően magas bázis – miatt éles visszaesésre lehet számítani. A jövő év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést

- zárta gondolatait a Magyar Bankholding elemzője.