Szlovén autópálya matrica vásárlás Magyarországon online: mit ír elő Szlovénia autópálya matrica tekintetében, hol tartanak a szlovén autópálya matrica árak 2025-ben?

1970-ben egy havi fizetésből több mint négyezer gombóc fagyit lehetett venni – ma már alig ezret. Bár a bérek azóta megsokszorozódtak, a fagylalt ára ennél is gyorsabban szaladt el. A „gombócindex” látványosan mutatja meg, hogyan csúszott szét az elmúlt évtizedekben a vásárlóerő és az infláció viszonya – még egy olyan apróságon keresztül is, mint a fagyi.
Volt idő, amikor egy gombóc fagyi olcsóbb volt, mint egy postai bélyeg. Ma viszont, mire a tölcsér aljára érünk, a pénztárcánkban is kevesebb marad. Bár a fizetések emelkedtek, a fagyiharcot mégis az infláció nyerte meg: 1970-ben egy átlagos havi fizetésből több mint 4 ezer gombócot lehetett venni – ma már ennek csak a töredékét.
Ez az arányváltozás első ránézésre talán csak egy fagyis érdekességnek tűnik, valójában azonban komoly gazdasági folyamatokra világít rá. Miközben a bruttó átlagkeresetek nominálisan közel 300-szorosára nőttek 1970 óta, a fagylalt ára több mint ezerszeresére drágult. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos fizetés ma jóval kevesebb fagyira elég, mint évtizedekkel ezelőtt – ami egyszerre tükrözi az infláció, a jövedelmek és a fogyasztói árak dinamikájának torzulásait. Mielőtt azonban belevágnánk az okok felkutatásába, nézzük az árakat.
Visszanyal a fagyi
A fagylaltozás apropóját idén is az egyre javuló időjárás adja, amit mi sem bizonyít jobban, hogy mostanra hivatalosan is elindult a balatoni fagylaltszezon, és az árak idén is tartják a magas szintet: egy gombóc fagyi átlagosan 600 forintba kerül a part menti cukrászdákban, ami mintegy 10%-os emelkedés a tavalyi évhez képest. A helyi fagylaltkészítők szerint azonban a vendégeket ez nem tántorítja el – mint ahogy Pálfi Attila, a balatonmáriai Vitorlás fagyizó vezetője fogalmazott: „Az a drága fagyi, ami nem ízlik.”
De hogy tényleg csak a rossz fagyi lenne a drága? Azért ez nem egészen biztos, hogy igaz. Ugyanis hogyha történeti távlatban vizsgáljuk a hazai fagylalt árát, valamint a kereseti viszonyokat, akkor igen súlyos különbségeket fedezhetünk fel.
Ahogy látjuk, a táblázat szerint 1970-ben egy gombóc fagyi 55 fillérbe került, míg az átlagos bruttó kereset 2222 forint volt – ebből egy hónapban elméletileg több mint 4000 gombóc fagyit lehetett venni. Ezzel szemben 2025-ben egy gombóc már 600 forint, és bár az átlagkereset jelentősen, 668 100 forintra nőtt, mindössze 1113 gombócra futja belőle.
Mindez azt jelenti, hogy 55 év alatt az átlagbér 300-szorosára, a fagyi ára viszont több mint 1000-szeresére emelkedett, vagyis egy gombóc fagyi vásárlóerőben mérve három és félszer annyiba kerül most, mint 1970-ben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Na, ez a nagy baj a fagyizással
A fizetések és a fagyi árának eltérő ritmusú változása jól mutatja, hogy az infláció és a jövedelmi viszonyok eltolódása a hétköznapi kiadásokban is markánsan megjelenik, még egy olyan apróságnál is, mint a fagylalt. Ha tehát kizárólag gombóc fagyikban nézzük, gyakorlatilag rosszabbul élünk, mint 55 éve, de legalábbis az átlagbérből kevesebb gombóc fagyira futná.
Mit üzen a gombócindex?
Mint látjuk, a különbség három és félszeres eltolódást jelez a fagylalt „reálértékében” – vagyis abban, hogy a pénzünk ma jóval kevesebb fagyira elég, mint fél évszázaddal ezelőtt. És hogy mi áll ennek a hátterében?
- Árrobbanás – nem (csak) a fagylalt hibája - Az élelmiszerek, azon belül is a kézműves, kis mennyiségben előállított termékek – mint a fagylalt – ára fokozottabban érzékeny a költségemelkedésre. Az alapanyagok (tej, gyümölcs, cukor), az energia, a munkaerő és a bérköltségek is drágultak, különösen az utóbbi 15 évben. Emellett a kézműves fagylaltozók gyakran kis volumenben, magasabb minőségben dolgoznak, ami szintén árfelhajtó tényező.
- A bérdinamika nem tart lépést az inflációval - Az 1990-es évek inflációs sokkjai, a 2000-es évek ingadozó reálbérpályája, valamint a 2022 utáni újabb inflációs hullám komolyan erodálták a vásárlóerőt, még akkor is, ha a nominális bérek nőttek. A legfrissebb adatok is azt mutatják: hiába nőnek a fizetések papíron, ha az árak gyorsabban emelkednek, a polcon mégis kevesebbet ér a pénzünk.
- Árérzékenyebb társadalom, más fogyasztói kultúra -1970-ben a fagyi valóban olcsó, elérhető mindennapi öröm volt. Ma sok család számára luxusjellegű élménytermékké vált, különösen a minőségi fagylalt, amelynek az ára közelít a prémium desszertekéhez. Az is megfigyelhető, hogy egyre inkább élményszerű, helyszínhez kötött fogyasztássá válik (pl. Balaton-part, kézműves fagyizók), nem mindennapi vásárlási cikk.
Mit tanulhatunk a fagyizás luxussá válásából?
Természetesen ez az összehasonlítás nem azt jelenti, hogy a magyar gazdaság rosszabbul állna, mint régen. Nyilván azóta eltelt 55 év… Azt viszont jelenti, hogy a nominális bérnövekedést soha nem szabad összekeverni az életszínvonal javulásával.
Hiszen ahogy látjuk, mondhatnánk azt is, hogy az infláció, a strukturális árdrágulás és a fogyasztási szokások változása miatt a mai pénzünk már kevesebb „apró örömre” elég, mint a múlt század derekán. Éppen ezért bármilyen fizetésemelésekről legyen is szó az ember életében, jobb ha ezt az örök gazdasági igazságot bevési: nem biztos, hogy nagyobb fizetéssel, jobb életed lesz.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Az újratölthető flakonok a kozmetikai iparba is betörtek (+Videó)
A Respray flakonokat már 30 üzletben tölthetjük újra.



2025-ös gombóc árak mellett inkább 600-800 a reális szám.