Megszólalt az ALDI-vezér: nincs lefelé vásárlás, így vásárolnak most a családok, nyugdíjasok

Pénzcentrum: Heiszler Gabriella, a Spar vezérigazgatója úgy fogalmazott nemrég a Pénzcentrumnak adott interjújában, hogy bár van esélyük arra, hogy a kabinettel beszélgessenek a kormányzati elképzelésekről, ugyanakkor arra már kisebb az esély, hogy sikerül úgy megfogalmazni kritikákat egyes kormányzati irányokkal kapcsolatban, hogy az beszivárogjon a tényleges intézkedésekbe. Az ALDI Magyarországnak van ilyen irányú tapasztalata, sikerül eredményesen lobbizni egyes intézkedéseket illetően?

Bernhard Haider: Az ALDI különböző szakmai szervezetekben teljes jogú tagként aktívan részt vesz az ott folyó munkában, és a szervezeteken belül közösen hozott döntéseket, álláspontokat együttesen képviseli a többi tagvállalattal. Ezek a döntések jellemzően vagy a vásárlók érdekeit szolgálják, vagy a teljes kiskereskedelmi szektorra vonatkoznak, mi pedig kiállunk ezek mellett a döntések mellett. Közvetlen kommunikációt a kormányzati döntéshozókkal nem folytatunk.

PC: Az „extraprofit adókról” szóló rendelet szerint az ALDI is a legmagasabb sávba esik, azaz az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalékot fizet majd be a költségvetésbe. Konkrétan mekkora összegről van szó?

Egy felelős vállalatnak természetesen figyelnie kell számos aspektusra, így például arra is, milyen hatást gyakorol a gazdasági helyzet a társadalomra, amelyben a vásárlói és a munkatársai élnek. Ahogy az a nyilvános forrásokban már megjelent, 2020 májusában a különadó bevezetésekor 3,4 milliárd forintot fizettünk be, míg 2021-ben a teljes éves összeg a magasabb árbevételre vonatkozóan 5,7 milliárd forint volt, idénre pedig ennél is magasabb adóösszeggel számolunk.

PC: A 2021-re vonatkozó éves beszámolójuk szerint 23 milliárd forinttal magasabb volt az értékesítés nettó árbevétele, mint 2020-ban. Ennek ellenére az adózott eredmény 26%-kal csökkent ugyanezen időtávon. Mi okozza ezt a visszaesést?

Egyrészt folyamatosan keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel hosszú távon versenyképesek maradhatunk. 2021-ben számos digitalizációs projektet indítottunk el, amelyeknek magasabb volt a költségvonzat-növekedése, mint az árbevétel-növekedés dinamikája, ám a vásárlók hamarosan már fognak találkozni ezekkel a megoldásokkal, és hosszú távon megtérülnek ezek a beruházások. Másrészt továbbfejlesztettük ügyfélszolgálati tevékenységünket, ami szintén a vásárlók érdekeit, a még gyorsabb kiszolgálást, ügykezelést szolgálja. Természetesen munkavállalóink elégedettségének növelése és motiválása is kiemelkedő célunk, ezért bérfejlesztésre is magasabb összeget fordítottunk. Legnagyobb mértékben pedig a különadók megfizetése csökkentette az adózott eredményünket.

PC: 2019-ben azt nyilatkozta a Pénzcentrumnak adott interjújában, hogy „az élelmiszer-kiskereskedelem jobban ellenáll a recessziónak, hiszen az általunk biztosított napi fogyasztási cikkekre a válság idején is szükség van”. Ezzel szemben épp nemrég dőlt be a világon talán leginkább válságállóbbnak tartott amerikai kiskereskedelmi szektor. Továbbra is fenntartja ezt az állítását?

Egy új autó vásárlását el lehet halasztani – hiszen van alternatíva, használt autó, a tömegközlekedés vagy éppen kerékpár formájában. Egy jól működő telefont, laptopot sem szükséges okvetlenül lecserélni a legújabb típusra. Egy utazást is el lehet halasztani – ezt láttuk például a pandémia alatt. Ám egy osztrák mondás szerint enni és inni mindig kell – mert nincs alternatíva. Éppen ezért még sosem volt annyira fontos, hogy a fogyasztók az emelkedő inflációs környezetben alacsony áron tudjanak bevásárolni, a hétköznapi és ünnepi étkezések, az iskolai, munkahelyi reggelik, tízóraik esetében a megszokott színvonalat tartani tudják – és sokan hálásak az ALDI-nak, hogy ezt lehetővé teszi. Véleményem szerint az élelmiszeren lehet ugyan spórolni – és az élelmiszer-hulladék csökkentése érdekében a bevásárlás, a főzés tudatos tervezése fontos is, hiszen minden morzsa számít –, ám

a mindennapi élelmiszerek, a főzéshez szükséges alapanyagok lesznek az utolsók, amikről lemondanak a fogyasztók.

PC: Az infláció mellett a szállítási költségek, a bérköltségek, az energiaköltségek olyan mértékben elszálltak az elmúlt időszakban, amit már nem lehet áthárítani a fogyasztókra. A csökkenő marzsok, az egyre hangosabb profit warning miatt szükség van új stratégiai irányok meghatározására?

Nézze, nekünk nem az árainkon, hanem az árimázsunkon kell dolgoznunk. Ezt nevezhetjük új stratégiai iránynak, amelyre évek óta egyre tudatosabban fókuszálunk. Miről van szó? Az áraink nem csupán versenyképesek, hanem számos esetben a legalacsonyabbak. Ezt saját felméréseinkből is tudjuk, de a sajtóban mostanában népszerű kosárösszehasonlító cikkek is visszaigazolják. Számos alkalommal vagy mi vagyunk legolcsóbbak, vagy alig van különbség az összehasonlított árakban, néha elég egy-két terméket kivenni a kosárból, és máris felénk billen a mérleg. A piackutatások azt mutatják – aminek nagyon is örülünk -, hogy a vásárlók kiemelten a minőség miatt választanak minket. Szeretnénk, hogy az áraink ugyanilyen fontos tényezők legyenek a fogyasztói döntésekben. Sokat elemezzük azt, hogyan tudjuk ezt elérni.

PC: És mi a válaszuk rá?

A válaszokat részben a kutatásokból, részben vásárlóink direkt visszajelzéséből ismerjük: minket tartanak a legtisztább, a legjobban strukturált diszkontnak, és a környezetvédelmi erőfeszítéseink – az elsőként használt zöldáram, az üzleteink tetejére szerelt napelemek, a szektorban országosan elsőként használt e-kamion, a tavasszal megnyitott karbonsemleges üzletünk – is mind közismertek. Ám a fogyasztó azt gondolhatja, hogy ami mindig ilyen tiszta, rendezett, és ahol sok a zöld intézkedés, az biztos drágább is – még akkor is, ha az árcédulák nem ezt mutatják. Pedig számos esetben pont fordítva van! Vegyük például a napelemet: 18 üzletünknél vannak háztartási naperőművek, amelyek az üzletek kéthavi energiafogyasztását fedezik.

Magyarországi piacra lépésünk óta üzleteink esetében tudatosan kerültük a fosszilis energia használatát, ahol csak lehetséges volt, modern, elektromos rendszereket állítottunk üzembe. A most drámaian megugró gázárak ezért az üzleteink operatív működési költségeit csak mérsékelten érintik.

Az áramellátásunk költségszintjét pedig hosszútávú villamosenergia szerződéseink garantálják, a 15 éve következetesen végrehajtott víziónkból ezáltal ma profitálunk. Ha alacsonyabb a működési költségünk, akkor több árelőnyt tudunk biztosítani a fogyasztóknak. Az elkövetkezendő időszakban pedig az ár – még a legkisebb árkülönbség is – kulcstényező lesz a fogyasztók szemében, mi pedig még hangsúlyosabban szeretnénk bemutatni: az ALDI-val mindig spórolhat. Ilyen értelemben tehát nem a működésünkben, hanem a kommunikációnkban van új, de legalább is finomhangolt stratégia.

PC: A plusz terhek többek között hatással lehetnek a jövőbeni bérfejlesztésekre is? Mennyire feszes most a munkaerőpiac?

Ez egy elég egyértelmű tendencia: ha megnézzük a demográfiai változásokat, a csökkenő születésszámot, a baby boomerek nyugdíjba vonulását, akkor érthető, hogy feszes a munkaerőpiac – és ez a jövőben aligha fog változni. Munkaadóként még több megértéssel kell fordulnunk a munkavállalók igényei felé – és még vonzóbbá kell tennünk magunkat. A vonzó munkáltatói imázs kialakításának egyik jelentős szempontja a bér és az a bérfejlesztési rendszer, aminek köszönhetően minden dolgozónk az eltöltött szolgálati idő függvényében automatikusan, külön bértárgyalás nélkül kap béremelést. Minden munkavállaló szeretne az inflációs környezetben is megfelelő életszínvonalat biztosítani magának és családjának – véleményem szerint ez bárki számára egyértelmű, aki elbeszélget a dolgozóival. Éppen ezért az évtizedes hagyományainknak megfelelően továbbra is a béreink reálértékének megőrzésén dolgozunk, és nem ezen akarunk takarékoskodni. Van olyan fizikai munkaerőcsoportunk, amely esetében idén már 27%-kal emeltük béreinket. A bér mellett természetesen a rugalmas munkaidőbeosztás, az irodai környezetben a home office lehetősége, az egészségmegőrzés mind olyan, a mai generáció számára alapvető igények, amelyeket mi a gondoskodási irányelveinknek megfelelően igyekszünk teljesíteni. Összességében mind a versenyképes béreknek, mind a fenti gondoskodásnak is köszönhető, hogy a feszes munkaerőpiaci helyzetben is megtaláljuk az új kollégákat.

PC: Még akár a Balaton környékén is, ahol mindenki – vendéglátósok, kereskedők, hotelek – munkaerőhiányra panaszkodik?

Igen, ez a munkaerőhiánnyal kiemelten küzdő Balaton környékére is igaz. A nyári időszakra 500 000 forint fölé emeltük a kiemelt forgalmú balatoni üzleteinkben a heti 40 órára vonatkozó bérünket, illetve ingyenes szállást is biztosítottunk – és a mintegy 120 új pozíciót szinte néhány nap alatt betöltöttük.

PC: A brutális energiaárak miatt felmerült a szektorban a csökkentett nyitvatartás bevezetése. Jó ötletnek tartja ezt?

A nyitvatartási idő csökkentése véleményem szerint az egyik legutolsó megoldás. Mit nyerhetünk ugyanis? Ugyanannyi vásárlót kellene rövidebb idő alatt kiszolgálni, tehát megnőne a munkatársak leterheltsége. A Covid-időszak alatt mindannyian megtapasztaltuk, hogy milyen az, amikor egyszerre sokan akarnak vásárolni. Szerintem fontos, hogy a fogyasztók továbbra is biztonságosan, zavartalanul tudják elvégezni a bevásárlást. Az általunk használt épületgépészeti megoldásoknak sem ideális, ha le-fel csavarjuk a termosztátot, ezzel alig lehet takarékoskodni. Végezetül pedig a vásárló sem jár jól, hiszen a legtöbben akkor jönnek bevásárolni, amikor az élethelyzetük, a család, a munkabeosztásuk ezt lehetővé teszik. Sokkal inkább abban látom a takarékoskodás lehetőségét, ha a teljes vállalati működésünket a környezetvédelmi megfontolások mentén az alacsony energiaigény-szint mentén fejlesztjük. A mostani energiapiaci krízis jól mutatja, hogy milyen fontos az erőforrásokkal való bánásmód, így további jelentős zöld megoldásokba fogunk beruházni.

PC: A bérköltségekről, rezsiről kérdeztem. Hol tudják még meghúzni a nadrágszíjat? Mi lesz például a jövőbeni fejlesztésekkel?

Eddig sem és ezután sem a munkatársaink bérezésén fogunk takarékoskodni, nem itt húzzuk meg a nadrágszíjat. Azt gondolom, hogy motivált, elkötelezett dolgozók nélkül semmilyen szektorban sem lehetséges hosszú távú sikert elérni. Továbbra is szeretnénk ugyanazt a kiszolgálási színvonalat, ugyanazt a vásárlói élményt nyújtani minden hozzánk betérőnek, mint eddig, ehhez pedig az szükséges, hogy kollégáink biztonságban érezhessék magukat, családjukat, megélhetésüket, és egy stabil vállalatnál tudjanak hosszú távra elköteleződni. A velük folytatott beszélgetésekből egyértelmű: munkatársaink számítanak ránk, mi pedig a válságban is támogatni szeretnénk őket megfelelő bérezéssel, karrierlehetőségekkel, illetve számos egyéb juttatással.

Takarékoskodni inkább úgy fogunk, hogy célzottan, a működési költségeinket csökkentő beruházásokat hajtunk végre.   

PC: 2022. december 31-ig meghosszabbította a kormány az élelmiszerár-stopot. Mennyire befolyásolják a nyomott, sokszor önköltség alatti árak az ALDI fenntartható működését? Az ALDI forgalmának mekkora részét teszik ki az érintett termékek? Mit gondol az intézkedésről?

Mindig is a legalacsonyabb árat szeretnénk biztosítani a piacon, nem csupán hét termék esetében, hiszen egy átlagos bevásárlói kosár nem hét termékből áll. A változatos, egészséges táplálkozáshoz sem csupán hét termékre van szükség. Mi azon dolgozunk, hogy az emelkedő beszerzési árak mellett is alacsony árszínvonalat tartsunk fenn minden terméknél, a fogyasztó pedig a saját pénztárcája alapján a számára gazdaságilag legracionálisabb döntést tudja meghozni a különböző kereskedelmi csatornák, illetve láncok között.

PC: Érzékelik-e már az infláció hatását a fogyasztási szerkezet alakulásán? Látható-e például, hogy egyes termékcsoportok népszerűsége visszaesett, míg más termékcsoportok iránt nagyobb most az érdeklődés?

Nehéz most egyértelmű választ adni, mivel számos hatás érvényesül néhány hónapon belül egyszerre, például az év eleji adóvisszatérítés, az árstop, a szállítási nehézségek, az élelmiszerinfláció – és természetesen a szokásos szezonális hatások is érvényesülnek többé-kevésbé. Ami az egyik termékcsoport esetében igaz, az a másiknál nem feltétlenül, vagy éppen fordítva van. Van olyan termékkategória, amelyben a magasabb beltartalmú termékek például jobban fejlődnek, mint belépő árkategóriás társaik. Ahhoz, hogy jobban megértsük a fogyasztók választását, szinte minden egyes terméknél meg kell nézni, hogy az a fogyasztó kosarában milyen szerepet tölt be, melyik ársávba tartozik – és természetesen a vásárlónak mennyi az élelmiszerre elkölthető jövedelme, mekkora a kosárértéke.

Ugyanakkor van egy egyértelmű jelenség, ami minden esetben igaz: a vásárlói tudatosság sokkal magasabb fokon működik. A vevők alaposabban megtervezik, mit mikor szereznek be, a korábbinál is alaposabban megnézik és összehasonlítják a termékek – és a láncok – árait.

PC: Mint az a Pénzcentrumon megjelent, az infláció – és egyéb gazdasági hatások – miatt elindult a „lefelé vásárlás” folyamata. Egy diszkont esetében, ahol a termékek jelentős része saját márkás, ez hogyan néz ki? Érzékelik, hogy a vásárlók inkább az „alsópolcos” termékeket részesítik előnyben?

Magyarországon történelmileg úgy alakult, hogy a márkák ismertsége, piacrésze jelentősen magasabb, mint például tőlünk nyugatra. A mostani krízis biztosan sokakat elgondolkodtat: mennyire fontos nekem a márka, vagy mennyire fontos az alacsony ár? Azt tapasztaljuk, hogy sokan most kezdik el kipróbálni a saját márkás termékeket, és most fedezik fel a minőség mellett a kedvező árat. Tehát nem „lefelé vásárlás” történik, hanem inkább a saját márkák felfedezése, amelyek számos esetben ugyanolyan beltartalommal rendelkeznek, mint a márkatermékek, viszont akár 20-30%-os árelőnyt jelentenek, és ezzel akár az élelmiszer-infláció jó része is kompenzálható. Ebben az ALDI erős pozíciókkal rendelkezik, hiszen kínálatunk 80%-a saját márkás termék. De a fent már elmondottak értelmében itt sincs két egyforma trend. A tejtermékektől kezdve számos termékcsoportban, de még a vegyi áruknál is egyértelmű a saját márkás termékek előretörése.

PC: A szektorban tapasztalható „lefelé vásárlás” bolton kívül is működhet, azaz a vásárlókat elmozdíthatja a diszkontok irányába. Érzékelnek ilyen jellegű forgalombővülést az elmúlt időszakban?

A történelmi tapasztalat az, hogy a válságok, krízisek, a magas inflációs környezet a diszkont vállalatok felé terelik a fogyasztókat – és ez nem csupán az élelmiszer-kiskereskedelemre igaz. A kutatócégek már korábban jelezték, hogy tovább fog erősödni a diszkontcsatorna forgalma Magyarországon, és csak megerősíteni tudom ezt a tendenciát. Egyértelműen több vásárlónk – és több új vásárlónk – van, akik még nem ismerik az üzleteink felépítését, vagy a saját márkás termékeinket. Megfigyelhető, hogy határozottan több nyugdíjas választ minket. Mindezek pedig visszaigazolják számomra azt, hogy megérte a beszerzésünkre, a munkavállaóinkra, a kínálatunk és üzleteink fejlesztésére fordított munka.

PC: Az elmúlt hónapokban, főként az orosz-ukrán konfliktus miatt előtérbe került az élelmiszerellátás biztonsága. Mennyire stabil az ALDI beszállítói hálózata, kell-e attól tartani, hogy egyes termékeknek elszáll az ára, vagy akár hiány lesz belőlük a boltokban?

Az ellátási láncunk stabil, de azt fontos kiemelnem, hogy mind a beszerzőink, mind a beszállítóink heroikus munkát végeznek annak érdekében, hogy folyamatosan biztosítani tudjuk a magyar lakosság ellátását az alapvető élelmiszerekből. A mostani helyzet csak megerősített minket a korábbi döntésünkben, hogy valamennyi friss húst, 65 alapvető tejterméket és minden tojást kizárólag Magyarországon szerezzünk be. Ennek köszönhetően nem vagyunk annyira ráutalva a nemzetközi szállítási láncokra, garantáltan friss, magyar termékeket kínálunk üzleteinkben. A magyar beszerzési források kizárólagosságához ezeknél a termékeknél még akkor is ragaszkodunk, ha egyébként lenne olcsóbb beszerzési forrás akár a környező, akár távolabbi országokból – ezzel is támogatjuk a hazai agráriumot.

Egyelőre nincs készlethiány semmiből, bár a megnövekedett kereslet miatt néha előfordulnak kiszállítási csúszások, de ez alapvetően nem befolyásolta a termékek elérhetőségét, inkább napon belül és csak egy-egy üzlet esetében volt tapasztalható hiány. Esetenként előfordulnak egy-két napos késések a beszállításban is, ezért arra törekszünk, hogy a keresettnél nagyobb mennyiséget rendeljünk be raktárába, és így biztosítsuk ez ellátás folyamatosságát.

PC: A teljes szektort, a diszkontok piacát, és természetesen az ALDI működését is figyelembe véve, mire kell most berendezkedni, jöhet a 7 szűk esztendő?

Az események olyan gyorsan változnak, hogy nehéz most egy hosszú távra érvényes prognózist adni. Több területen egyszerre ütött be a krízis: a pandémia után az ellátási láncok nehézsége okozott gondot, aztán jött a háború, az infláció, az aszály. Azt gondolom, hogy általánosságban fel fog értékelődni az energia mellett az élelmiszer is, ezért a vásárlók még inkább megnézik, mit hol fognak beszerezni. Mi egy általános többletértéket nyújtunk azzal, hogy kedvező árú, minőségi élelmiszerekkel biztosítjuk a lakosság ellátását. Várakozásom szerint a diszkontszegmens tovább fog erősödni, illetve az online élelmiszer-értékesítés is, ahol saját márkáinkkal a Roksh egyedi, személyi bevásárló platformján keresztül már közel két éve jelen vagyunk.

PC: Egy friss kutatás szerint 2016 óta a leggyengébb első féléves teljesítményét produkálta a belföldi online kiskereskedelem. Milyen eredményeket ért el az ALDI az online eladás terén, beváltotta a hozzá fűzött várakozásokat?

Egyértelműen igen: immár 63 településen érhető el a Roksh által nyújtott szolgáltatás, melyen keresztül közel 3700-ra növeltük az online rendelhető termékeink számát. A fejlődés rendkívül dinamikus, idén júniusban közel 45%-kal több megrendelést teljesítettünk a tavalyi évhez képest. Folyamatosan figyeljük az ügyfelek visszajelzéseit, és ezeket is figyelembe véve fejlesztjük a szolgáltatásunkat. Jelenleg is több olyan digitalizációs projekten dolgozunk, amelyek egyszerűsítik a bevásárlást és növelik az ügyfélélményt – ugyanakkor továbbra is a Roksh személyes bevásárlói végzik a kiszállítást.

Hamarosan indul az utánvétes fizetés lehetősége is, így a megrendelést elég a helyszínen, átvételkor kifizetni.

Mindemellett házon belül is végeztünk fejlesztéseket: az új honlapunk segítségével bővítettük az online kiszállítás körét. Már korábban is kínáltunk áruházainkban olyan nagyméretű, vagy nagy értékű háztartási termékeket és műszaki cikkeket, amelyeket az üzletekben lehetett megrendelni házhoz szállítással. Az új honlapon még egyszerűbb elérni ezeket a termékeket, a vásárlónak nem szükséges bemenni az üzletbe, az ALDI Online kiszállítás menüpontjában egyszerűen, néhány kattintással megvásárolható a kínálat bármely eleme az ország bármely településére ingyenes házhoz szállítással.